A Çelebi az első vállalat Magyarországon, amely bevezeti a CEIV Pharma gyógyszerszállítási minőségbiztosítási rendszert, amelynek célja, hogy az egészségügyi szállítmányokat szigorúan ellenőrzött körülmények között, gyorsan és biztonságosan kezeljék az ellátási lánc földi kiszolgáló fázisában. A gyógyszerlogisztikai sztenderdek bevezetése most még extrának minősül a térségünkben, de a versenyelőny előbb-utóbb alapvető piaci követelménnyé lesz, állítja Trifán László senior cargo menedzser.
– Mi jellemzi a gyógyszertermékek földi kiszolgálását?
– Maga a gyógyszerlogisztika egy nagyon fontos szegmens számunkra, hiszen a gyógyszeráru értéksűrűsége nagy. Ugyanakkor érzékeny mindenféle külső körülményre, legfőképpen a hőmérsékleti hatásokra, és általában véve sürgős szállítmánynak minősül. A továbbításához kellenek mindenféle speciális eszközök: természetesen hűtők különböző hőmérséklettartományokkal és – mivel a repülők között, a szabad ég alatt is mozog az áru – különféle ponyvák, takarók, amelyek megvédik a termékeket a hőmérséklet emelkedésétől vagy csökkenésétől. A megfelelő eszközök mellett nagyon fontos tényező a feladatra kiképzett személyzet, a tudásuk tréningigényes, és nem utolsósorban a dokumentációk elkészítése és kezelése is szabályozott. Ez a három szempont szerepelt a CEIV Pharma tanúsítás március elejei telephelyi auditjának fókuszában is, amelyek mindegyike jelentős befektetést igényelt a vállalatunk részéről.
– Mióta és hogyan készültek a tanúsítvány megszerzésére?
– Az előkészületek már több mint egy évvel ezelőtt elkezdődtek, ugyanis a Çelebi tavaly eldöntötte, hogy egyedül is belevág a rendszer bevezetésének folyamatába. A szabályozás lényege a zárt hűtési lánc biztosítása a gyógyszerlogisztikában, beleértve a légitársaságokat, a repülőgépeket, a repteret, a szállítmányozókat, az el- és ráhordó közúti fuvarozókat és végül, de nem utolsósorban a földi kiszolgálókat, vagyis igazából akkor van ennek értelme, ha minden egyes szereplő tanúsított cég lesz. Mi mégis úgy gondoltuk, hogy úttörőként belefogunk, mert amikor sok cég működik együtt, akkor időnként nagyon nehéz döntéseket hozni és ezen tovább lendülni. Ezt a folyamatot akartuk mi azzal felgyorsítani, hogy egyedül láttunk neki a felkészülésnek; az auditálás második hullámában, a Budapest Airport szervezésében sor kerülhet a csoportos tanúsításra is. Miután egy értékelő audit felmérte a kiinduló helyzetünket, tavaly októberben elindult egy képzési folyamat, az elmúlt hónapokban pedig beszereztük és beszereltettük a szükséges eszközöket és figyelőrendszert, valamint elkészíttettük a különböző hőmérséklettérképeket (ld. keretben. A szerk.). Most, március elejére jutottunk el oda, hogy elérkezett a második audit ideje: a tanúsítócég képviselői megvizsgálták, hogy amit előző alkalommal rögzítettek, azt mi hogyan valósítottuk meg az elmúlt időszakban. Ha mindent rendben találnak, akkor rövid időn belül meg fogjuk kapni a CEIV Pharma tanúsítást. A többiek – úgy tudom – mostanában kezdik el ezt a folyamatot, tehát mondhatjuk, hogy körülbelül fél évvel járunk előrébb a partnercégeinknél. Mivel nekünk a legnagyobb a piaci részesedésünk itt, Budapesten, ezért elsősorban a mi feladatunk ennek a fejlesztésnek az élére állni. A rendszer sikeres bevezetése egyrészt büszkeséggel tölt el, másrészt motiváció a kollégáinknak, hiszen tanulhatnak és fejlődhetnek.
– A hűtési lánc említett zártságát mennyiben befolyásolja, hogy fél évig csak a Çelebi rendelkezik ezzel a minőségbiztosítási rendszerrel a budapesti reptéren?
– Tegyük tisztába: maga a gyógyszertermékek továbbítása mint szolgáltatás nem új keletű. Az az igazság, hogy légitársasági oldalon már több tanúsított vállalat is van, így a lánc légi szállítási szakasza le van fedve, általunk pedig – a szabályozott körülményeket a raktárban biztosítva – a földi érkeztetés/indítás is igazolt. Az, hogy megfelelő szabványok szerint kezeljük ezeket az árukat, kétségtelenül egy nagyon fontos lépés a fejlődésben. Minden további azon múlik, hogy a gyógyszergyártó cég logisztikai partnerének raktára és a mi raktárunk között hogyan mozognak a termékek – de ez már nem a mi felelősségünk. Ugyanakkor ebben számítunk a piac többi résztvevőjének szaktudására és gondosságára is, hiszen ami ma még extra versenyelőnynek számít, az holnap már megbízói követelmény lesz a légi árufuvarozási piacon. Ha pedig a budapesti reptéren keresztül minden szegmensben megfelelő minőségben lehet gyógyszertermékeket szállítani, Budapest jól láthatóan fölkerül a gyógyszergyártók logisztikai térképére.
– A gyógyszerszállítások terén a világjárvány egy sajátos helyzetet teremt önmagában is. Ezt hogyan élik meg?
– Európán belül zömmel közúti terítéssel szállítják a vakcinákat, tehát mi nem igazán látunk ebből forgalmat, habár előzőleg a légi iparágban egy meglehetősen izgatott hangulat volt ezzel kapcsolatban. Mindenhol óriásiak az oltóanyagigények és a kormányok megrendelései, ám számunkra az számít, hogy mennyit tudnak gyártani, mert annak a mennyiségnek van logisztikai vetülete. Mivel a volumen korlátozott, véleményem szerint tulajdonképpen nem jelent logisztikai kihívást sem. Ugyanakkor, általában szólva a gyógyszertermékekről hagyományos forgalmat alakítottak ki a jelentős magyarországi gyártókapacitások, amelyek alapanyagot importálnak és készterméket exportálnak. Ezért is nagyon fontos lépést tartanunk az elvárásokkal, versenyezve például Béccsel, ahol eleve dedikált gyógyszerlogisztikai raktár áll rendelkezésre. Ha nem tudjuk ezt a színvonalat teljesíteni, akkor ez az értékes forgalom könnyen elmehet akár Bécsbe, akár olyan egyéb elosztóközpontokra, amelyek megbízhatóbb szolgáltatást tudnak nyújtani.
– Említette az oktatás fontosságát a gyógyszertermékek logisztikájában. A mostani munkaerőhiányos helyzetben vannak személyzeti kihívásaik?
– A tanúsítás többszintű tréninget ír elő: egyrészt a vállalatvezetés kapott egy 5 napos minőségügyi képzést, majd a raktári vezetők és az irodai műszakvezetők egy 3 napos tréningen részesültek oktatásban, és végül erre építettünk fel egy 1 napos saját programot a munkavállalóink kiképzésére, az egyébként sikeresnek bizonyuló – és a járványidőszakban kifejezetten előnyös – e-learning platformunkon keresztül. Mindazonáltal a munkaerő-ellátási problémák még mindig jelen vannak, a járvány óta legfeljebb annyiban változott ez, hogy csökkent az elvándorlás, a felvett munkaerőt meg tudjuk tartani. Az irodai pozícióknál általában több jelentkező van, mint amennyit föl szeretnénk venni, tehát ki is tudjuk választani a megfelelő munkaerőt, viszont a fizikai munkavállalók, raktári dolgozóink körében még mindig nincs elegendő megfelelő – végzettséggel és gyakorlattal egyaránt bíró – jelentkező. Részmunkaidőben előszeretettel foglalkoztatunk rotálódó diákmunkásokat is a kisebb betanulási igényű raktári pozíciókban, az állományunk mintegy 15 százaléka belőlük áll, akiknek rugalmasan, rövidebb műszakokban tudunk munkát kínálni. Vannak köztük olyanok, akik műszaki egyetemre járnak, vagy logisztikai tanfolyamokat végeznek éppen, és úgy vélem, hogy ez gyakorlati szempontból is jó nekik. Vannak már olyan kollégáink, akik például a munkabeosztások tervezésén dolgoznak, és diákként kezdték; szakmai pályafutások is el tudnak indulni nálunk.
– Mik a terveik, hogyan tovább?
– A jelenlegi forgalomra és az elkövetkező 2–3 évre megfelelő kapacitással rendelkezünk, úgyhogy várjuk azt, hogy egyre jobban kihasználják az ügyfelek a tanúsított gyógyszerkezelési lehetőséget. A távoli jövőt tervezve azt gondolom, hogy egy következő lépésként akár a bécsihez hasonló, dedikált gyógyszeráru-raktár létesülhetne itt, a budapesti repülőtéren, egy teljesen zárt láncot biztosítva a kamion nyitásától egészen a záró láncszem elindításáig a repülőhöz. Még további fejlesztési terület lehet az áruk raktár és repülőgép között töltött idejére (tarmac time) olyan eszközök beszerzése, amelyekkel biztosítható, hogy a hűtési lánc abban a szakaszban se szakadjon meg.
A SZABVÁNYBEVEZETÉS MŰSZAKI BERUHÁZÁSAI
Magában a raktárban három kategóriában biztosít hűtést a Çelebi: 2 db mélyhűtő tároló –25 °C és –15 °C közötti tartományban, 3 db 2–8 °C közötti hűtő és 2 db 15–25 °C közötti tároló áll rendelkezésre. Ezeket már a BUD Cargo Citybe költözésük, tehát tavaly január óta működtetik.
Ezenkívül telepíteni kellett egy önállóan hitelesített, hűtőrendszertől független figyelőrendszert, amely hőmérséklet-eltérés vagy ahhoz közeli állapot – tehát rendellenesség – esetén megfelelő riasztásokat küld e-mailen, SMS-ben a vezetőknek.
Továbbá hőtérképeket készíttettek: kalibrált szenzorokat telepítettek a tárolók adott pontjaira, amelyek üres és megrakott állapotban is mérték, hogy hogyan oszlik el a hőmérséklet a helyiségben. Az adatok alapján kiderült: ahhoz, hogy az ajtót megfelelő ideig nyitva tudják tartani, hőfüggönyöket kell felszerelni, illetve volt egy olyan hűtőberendezésük, amelynek a paraméterein is állítani kellett.
Az ellenőrzőmérés után megkapták az igazolást arról, hogy ezek a hűtők képesek a megfelelő hőmérsékletet tartani, illetve azokat az oktatási anyagokat, amelyeket beépítettek a képzési programjukba. Végezetül elkészítették a megfelelő jelöléseket a kapuknál, hogy a tárolók rendeltetése és használata mindenki számára nyilvánvaló legyen.
Varga Violetta
