Az e-kereskedelem egy megállíthatatlanul növekvő üzleti tevékenység, ami a nagy küldeményszám, a rövid szállítási idő, mindezek vámeljárás-kötelezettség melletti teljesítése okán igen komoly logisztikai kihívás a légi árufuvarozásban is. A Budapest Airport áruforgalmában mégis egyre növekvő a részaránya ennek az iparágnak, amiben a repülőtér régiós babérokra tör a számos hazai piaci szereplővel együtt, illetve a repülőtér területére betelepült egyes cégekkel közösen. A témáról (képünkön balról jobbra. A szerk.) Kossuth József, a Budapest Airport cargovezetője beszélgetett Mészáros Ádámmal, a DHL Express Hungary ügyvezetőjével, BJ Streeflanddal, a ViaEurope vezérigazgatójával, Bakai Kristóf Péterrel, a NAV alelnökével, Becze Attilával, a cargo-partner ügyvezetőjével és Steven Wuval, a Czecz Group vezérigazgatójával a BUD Air Cargo Day konferencián.
– Magyarországon az I. negyedévben még szárnyalt a légi import az e-kereskedelemben, amihez bizonyára a kormányzati keresletélénkítés (költekezés) is hozzájárult, ám az év végére már megtörténhet a korrekció, és a legtöbb szereplő már egy bázis körüli éves eredménynek is örülne. Mi a véleményetek a mai e-kereskedelmi volumenekről?
BJ Streefland: – Az e-kereskedelem területén az elmúlt néhány évben az érem szerencsés oldalán álltunk, az iparág fejlődését erősítették a járvány miatti lezárások és a kereskedelmi szokások változásának ezek miatti felgyorsulása is. Ám a mennyiségek jövőbeni alakulását nézve a kilátások már kissé homályosak. És én is inkább korrekcióra számítok, míg számos tanulmány a további növekedésre tippel. Az e-kereskedelem elmúlt két évben tapasztalt növekedése nagyon nagy volt, és mégsem okozott gondot senkinek megbirkózni ezzel a légi iparban. Ami a Budapest Airport helyzetét érinti: a régiós szerep felé törve továbbra is van benne jelentős potenciál, amit a versenyképes díjai és a folyamatban lévő fejlesztései segíthetnek még jobban kiaknázni. Ebből a szempontból van ok középtávon optimistának lenni és a volumenek növekedésére készülni, amit csak rövid ideig késleltethet egy esetleges recesszió. Kétségtelenül szükség van itt egy jelentős e-kereskedelmi logisztikai központra.
– A vámhatóság munkájában hogyan csapódott le az elmúlt intenzív időszak?
Bakai Kristóf Péter: – Hosszú távú trendekről nem tudok számot adni, mert 2021 júliusa előtt egy teljesen más rendszer volt a 22 euró alatti küldemények esetében. Azóta minden küldemény eljárás alá esik, ami az EU-n kívülről érkezik, aminek köszönhetően a tavalyi második fél évben nagyjából 14 millió küldeményt regisztráltunk. Az idei első fél évben ez már 17 millió kiscsomagra növekedett, ami 20 százalékos bővülésnek felel meg. Most azt látjuk a második fél évről a vámáru-nyilatkozatok száma alapján, hogy kicsit több is lehet az előzőnél, de a növekedés megtorpant. Nagy valószínűséggel a vásárlóerő némileg csökkent, az emberek kevesebbet rendelnek, ám mivel vannak új szolgáltatók is, akik az európai importáramlataik egy részére a Budapest Airportot használják kapunak, a teljes mennyiség mégis növekszik.
– Kicsit hasonlít ez ahhoz, amit a légi árufuvarozás területén csináltunk: globálisan ugyan csökkent a volumen, de a budapesti repülőtér növekedési üteme mégis tartósan 20–25 százalékponttal van a globális szint felett. Mit tesz egy hagyományos szállítmányozó egy másik iparág ilyen növekedése láttán?
Becze Attila (B. A.): – Megtisztelve érzem magam ebben a körben, ugyanis a cargo-partner Kft. még nem jelentős szereplője a hazai e-kereskedelemnek. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy azoknak a szállítmányozóknak, mint amilyen a cargo-partner, egy nagyon érdekes szegmenssé válhat a közeljövőben, ha megvan a megfelelő kapacitás és folyamat az e-kereskedelmi rakományok kezelésére. Több komolyabb lépést is tettünk ebbe az irányba: biztosítottuk az informatikai hátterünket, és kapcsolatban állunk már a vámhatósággal is a kiscsomagok gyors kezeléseinek érdekében, hogy a tengerentúli kereskedőknek régiós logisztikai szolgáltatást tudjunk nyújtani. A régió egyértelműen Közép-Kelet-Európa egészét jelenti az e-kereskedelem esetében, ami hatalmas piac. Míg tavaly az európai e-kereskedelem értéke elérte a 700 milliárd eurót, ennek 62 százaléka a nyugati országokra koncentrálódott, és csak alig 6 százaléka Közép-Kelet-Európára. A potenciál tehát óriási, és a régió piacának fogyasztói számára Budapest tökéletes helyszín ahhoz, hogy ajtót nyisson a harmadik országbeli e-kereskedelem felé.
– Hogyan látja az e-kereskedelem helyzetét a kínai–magyar relációban aktív CECZ Csoport?
Steven Wu (S. W.): – A magyarországi e-kereskedelmi jelenlétünk még nem tekint vissza sok évre, de máris nagyon sikeresnek mondható. A számaink az elmúlt év egészében nőttek: márciustól decemberig összesen 19 millió csomagot kezeltünk. Idén az év elején még 47 millió körüli küldeményre számítottunk, de most úgy látom, hogy ezt nem tudjuk majd elérni, kb. 34–37 millió közötti lesz a mennyiség. A 10 milliós darabszám-csökkenés egyik oka a kínai járvány miatti lezárások, a másik az orosz–ukrán háború. A számaink alapján azt is látjuk, hogy a volumen növekedéséhez egyértelműen a nagy platformok járulnak hozzá a legjobban, de a kicsik részaránya is folyamatosan növekszik, akiknek igyekszünk egyre több szolgáltatást kínálni.
– Milyen esélyei vannak a Budapest Airportnak a regionális vezető szerepre?
S. W.: – Az e-kereskedelem szempontjából fontos, hogy a huboknak milyen elérhetőségei vannak a környező országokba és a jelentős exportáló országokba. E szempontból Budapest még nem egyértelműen a fő kapuja a távol-keleti áruforgalomnak összeurópai szinten, mert kevés országot szolgálnak ki innen. A két fő felvevőpiac Csehország és Lengyelország a térségben, ahol a varsói és prágai repülőtér szintén törekszik régiós szerepre. Az utolsó kilométerek megtételének ideje és költsége fontos szempont az árualappal rendelkezők döntésében. Most van az a történelmi pillanat, amikor a kínai kereskedők hídfőállásokat építenek ki a régióban, mert csak így tudják a régiós ügyfeleket gyorsan és költséghatékonyan kiszolgálni. Ezek milliárdos beruházások, hosszú időre szólnak, ezért különösen örülök, hogy nemcsak mi, hanem a repülőtér és az itteni cégek egyaránt nyitottak és készek a nagy kereskedelmi platformok minőségi kiszolgálására. De a Budapest Airportnak jó esélyei vannak a régiós vezető szerepre az e-kereskedelem légi logisztikai kiszolgálásában, mi is ezen dolgozunk.
B. A.: – Az ügyfelek igényeinek változása vált kulcsfontosságú szemponttá. Egy személyes tapasztalatot említve: két éve, amikor rendeltem Kínából egy terméket, három hónapot kellett várom, hogy kézhez kaphassam. Akkoriban ez volt a normális, de mára már teljesen más lett az elvárás. Ezért annak érdekében, hogy a vevő elégedett legyen, a feladónak területileg közel kell lennie a potenciális célcsoporthoz, vagy légi szállítmányozás útján kell biztosítani a termék rövid idejű kiszállítását a tényleges vevőhöz. Budapest erre nagyon jó opció, hiszen az említett két kritériumnak egyszerre tud megfelelni, emiatt nagyon nagy potenciált látok a BUD Airportban. A nagy e-kereskedelmi platformok idecsábításához kellenek a gyakori járatok, hatékony vámkezelés, jó logisztikai szolgáltatások és digitalizált megoldások.
Mészáros Ádám (M. Á.): – Azt gondolom, valóban ezek a tényezők hatnak leginkább a fejlődésre, de hiába nő a piac bizalma a Budapest Airport iránt, még mindig sok olyan áru van, amit Nyugat-Európából terítenek a régiónkba. Ez hosszú távon aligha fenntartható. Bizonyára vannak még logisztikai kihívások a térségben, de Budapest már bizonyította, hogy az e-kereskedelem kiszolgálása működhet akár innen is, mert van rá bevált koncepció és üzemeltetési modell. Közösségként kellett bebizonyítanunk, hogy a Budapest Airport egy fenntartható megoldás az e-kereskedelem számára. A vámeljárás gyorsasága kulcsfontosságú ebben. Mindent megteszünk, hogy ehhez a megfelelő adatokat beszerezzük a feladóktól és azokat a hatóságok számára időben biztosítsuk. Folyamatos kapcsolatban állunk a vámszervekkel, hogy lássuk, mely küldeményeket kell megállítanunk, mert ezt sajnos nem lehet minden esetben elkerülni. A vámeljárás olyan folyamat, amit csak magas szinten lehet végezni, ehhez a megfelelő technológia pedig már rendelkezésre áll a legtöbb szereplőnél. Ha a piac megérti, hogyan működik a rendszer, és kialakul a bizalom, akkor már „csak” kezelni kell tudnunk a volumeneket. Mi naponta nagyjából 300 ezer importcsomagot dolgozunk fel az EU-ban, aminek jó része rendkívül kisméretű és kistömegű küldemény. Ez 300 ezer bevallást jelent, aminél sohasem lehetünk 100 százalékig biztosak abban, hogy minden rendben van. A szoftverünk igyekszik kiszűrni a hibákat, de mi sem tudhatjuk mindenről, hogy helyesen van-e kitöltve. Kihívás ez mindannyiunk számára.
– Miképp lehetne a szolgáltatások színvonalát tovább emelni?
M. Á.: – Különbséget kell tennünk az import és az export között. Az importban a gyorsaság a legfontosabb szempont, ahogy megyünk előre az időben, a vevők egyre gyorsabb szállítást várnak el. Amikor nem aznapi teljesítésről van szó, akkor már 24 órán belül Európából, 2–3 napon belül az egész világból képesek vagyunk idehozni egy küldeményt. Jó látni, hogy annak ellenére, hogy a tömegtermékekből egyre inkább a helyi fulfillment a meghatározó, a nagy értékű és/vagy különleges árukra és ezek gyors behozatalára a kereslet folyamatosan nő. Az import növekedési üteme egészen fantasztikus. Ugyanakkor ott van az érem másik oldala, az export; itt még van hova fejlődnünk. A 10 legnagyobb magyarországi e-kereskedelmi cég közül csak 4 magyar, és közülük csak 2 exportál külföldre. Óriási a potenciál még abban, hogy a magyar cégek fellendítsék az exportforgalmat. Nagyon alacsony bázisról indulunk, de a jó hír, hogy itt is nagy a növekedés, aminek gyorsításához a teljes e-kereskedelmi láncot érdemes volna támogatni. Magyarországon az e-kereskedelem a kiskereskedelmi forgalom mindössze 15 százalékát teszi ki, míg Nyugaton ez már a 30 százalékot is elérheti. Hatalmas a még ki nem aknázott potenciál ebben, aminek kihasználásához nagy szükség van az ebben az iparágban már tapasztalattal rendelkező szakemberekre és a hosszú távú stratégiai gondolkozásra. E cél érdekében fogtunk össze a Digitális Kereskedelmi Koalíció keretében a magyar e-kereskedelem felzárkóztatásáért, az e-kereskedők megerősítéséért és az exporthajlandóság fellendítéséért.
