A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérnek az elmúlt években számtalan kihívással kellett megbirkóznia. A szeptember 15-ei BUD Air Cargo Day konferencián a légi árufuvarozási iparág rangos szereplői engedtek bepillantást a lehetséges fejlődési irányokba és a légi áruszállítás jövőjét érintő kérdésekbe.
Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója átfogóan elemezte a rendezvényen a repülőtér légi áruszállítással kapcsolatos teljesítményét. A légikikötő első embere szerint az air cargo fejlődését jól tükrözi, hogy hét évtizeddel ezelőtt még csak 3 ezer tonnányi légi árut kezeltek Ferihegyen évente. „Az elmúlt 5 évben pedig az éves mennyiség több mint 100 százalékkal nőtt. 2020-ra sikerült elérni azon elképzelésünket, hogy legalább 150 ezer tonnányi légi áru forduljon meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Egy évvel később pedig 180 ezer tonnára tudtuk növelni ezt a mennyiséget. A fejlődés tehát kétségtelenül erős és dinamikus. Ma azt mondhatjuk, hogy a repülőtér megnyitása óta már 2,3 millió tonnányi légi árut kezelt” – hangsúlyozta Chris Dinsdale.
A fejlődés többek között a kapacitásnövelésnek és a repülőtér kapcsolatbővítésének köszönhető. A folyamatos és dinamikus fejlődést az a szerencsés helyzet is elősegíti, hogy Magyarország és Budapest Közép-Európa szívében fekszik. „A BUD Cargo Cityt három évvel ezelőtt nyitottuk meg azzal a céllal, hogy központot hozzunk létre a cargo számára. 2020-ban a világjárvány fenekestől forgatta fel a viszonyokat, ennek ellenére a cargoforgalom egyetlenegy hónapban sem esett vissza, ami azt itteni cargoközösségnek is köszönhető. Elmondható, hogy megtanultunk olyan árukat is kezelni, mint a lélegeztetőgépek és egyéb egészségügyi felszerelések” – hívta fel a figyelmet a Budapest Airport vezérigazgatója.
Hozzátette: a fejlődés mozgatórugója a cargoközösség, éppen ezért köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki részt vett abban, hogy ilyen sikeresen vegye az akadályokat a BUD Cargo City. Mindemellett elmondta, hogy jelenleg is bővítik a kapacitásokat és az infrastruktúrát. Az áruforgalom földi kiszolgálási területe várhatóan 6500 négyzetméterrel fog növekedni a fejlesztéseknek köszönhetően, ami további jelentős előnyökkel járhat az itteni cargoközösség számára.
Budapest mint jó példa
„Azt gondolom, hogy Budapest nemcsak regionális, de európai, illetve globális szinten is egy jó példaként szolgálhat a cargo működtetésére és folyamatos bővítésére” – jegyezte meg Steven Polmans, a Nemzetközi Légi Áruszállítási Szövetség (TIACA) elnöke. Hozzáfűzte: a pandémia előtt mindenki csúcsokat döntögetett, a határ csak a csillagos égbolt volt a piaci szereplők számára. A járvány azonban rendkívül kedvezőtlen hatással volt a légiközlekedésre. A visszaesés következtében annyi légitársaság tűnt el, amire már nagyon régóta nem volt példa. A légi áruszállítás ugyanakkor egy kicsit másképpen élte meg ezt az időszakot, ugyanis ezt a szegmenst rengeteg kihívás elé állította. A cargóra kettős terhelés hárult: egyfelől életben kellett tartani a különböző gazdaságokat, másfelől pedig rendkívül gyorsan fel kellett készülni és át kellett állni az egészségügyi felszerelések, illetve a vakcinák szállítására.
„Hirtelen a világ felismerte, milyen fontos a légi áruszállítás, és a figyelem középpontjába kerültünk. Mindemellett már senki sem a rekordok döntéséről fantáziált, hanem arról, hogyan éljük túl a pandémiát” – emelte ki Steven Polmans. A szakember hangsúlyozta, hogy bármit is hoz a jövő, azt megtanulták, hogy a siker nem jön könnyen; ahhoz elképzelésre és kemény munkára van szükség. Most az ellátási lánc szereplőin múlik, hogy a járvány révén keletkezett lehetőségeket kihasználják-e. A szakember véleménye szerint egyvalami biztos: a dolgok még sokáig nem fognak visszatérni a normál kerékvágásba. Steven Polmans ugyanakkor úgy véli, hogy a jövőben a cargo iparágnak nemcsak reagálnia kell a változásokra, hanem amennyire lehet, előre fel kell készülnie azokra.
Újabb kihívás előtt áll a légi áruszállítás
„Turbulens időket élünk, hiszen a járvány után egy újabb helyzettel, az üzemanyagárak meredek emelkedésével kell megküzdenünk. Ez kihívás elé állítja az útvonaltervezőket, hiszen mindenki törekszik arra, hogy ügyfeleinek gazdaságos és megfizethető megoldásokat kínáljon” – világított rá Brendan Sullivan, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) globális cargóért felelős vezetője. A szakember kiemelte, hogy az energiaválság meglehetősen rossz pillanatban érte a légiközlekedést, hiszen nemcsak a cargo, hanem a belly cargo teljesítménye is javulóban volt. A növekedés mértéke ugyanakkor kontinensenként eltérő volt az év I–III. negyedévében. Az előadó szerint a piac egyre komolyabb életjeleket mutat, és kezd magára találni a világ bizonyos pontjain. Jelentősnek mondható a latin-amerikai gazdasági aktivitás, és úgy tűnik, hogy Kína is kezdi maga mögött hagyni a pandémia miatti lezárásokból fakadó logisztikai problémákat. „Mi úgy számolunk, hogy a légi áruszállítás továbbra is erős és versenyképes marad, még akkor is, ha a mostani globális helyzet kihívásokat jelent az iparág számára” – emelte ki Brendan Sullivan.
A BUD Cargo fejlődési lehetőségei
„Öt évvel ezelőtt azt mondtuk, hogy a BUD Cargo City a jövő. Most azt kell mondanom, hogy ez már a múlt. Ez egy nagyon jó dolog, de nem állhatunk meg. Nem vagyunk Amszterdam vagy Frankfurt, nem állhatunk le a fejlődéssel. Továbbra is nagyon komolyan kell dolgoznunk a Budapest Air Cargo fejlesztése érdekében” – figyelmeztetett előadásában Kossuth József, a Budapest Airport cargorészlegének vezetője.
A BUD Cargo teljesítménye most már megközelíti az évi 200 ezer tonnát, ami legalább 10 százalékkal több a tavalyi év hasonló időszakához képest, emellett legalább 45 százalékos növekedésnek felel meg, a 2019-es esztendőhöz viszonyítva. „Ha megnézzük bármelyik közép-európai repülőteret, akkor elmondhatjuk, hogy mi jóval a járvány idején megszokott szintek felett teljesítünk. Hetente 30 nem integrátor, illetve 30 integrátorjáratunk van, emellett 14 széles törzsű, távolsági utasjárattal is büszkélkedhetünk. Öt évvel ezelőtt mindössze 3 darab Cargolux és 2 darab Turkish Airlines cargojáratunk volt hetente. Azt gondolom, hogy az itteni cargoközösség a mi igazi erősségünk” – hangsúlyozta Kossuth József.
A partnereikkel történő beszélgetések alapján három fontos fejlesztési pontot lát a szakember: az egyik, hogy növelni kell a kapacitásokat és fejleszteni a rendelkezésre álló infrastruktúrát. A másik, hogy hangsúlyosabbá kell tenni a digitalizációt, hiszen ezen a téren nemcsak Nyugat-Európához, hanem akár más keleti világvárosokhoz, így például Szingapúrhoz képest is van némi lemaradása a Budapest Airportnak. „Itt konkrétan arra gondolok, hogy a dokumentumok küldésétől kezdve a check-in-en keresztül egészen a fizetési folyamatokig számtalan lépés automatizálható lenne. Nem beszélve a különféle jelentések és veszélyes árukkal kapcsolatos dokumentumok kezeléséről” – mondta el a cargovezető.
Azt is elárulta még a konferencia résztvevői számára, hogy jelenleg két tender van folyamatban, és a cél egy bevált felhőalapú rendszer kiépítése. A BUD Cargo emellett megkezdte a tárgyalásokat a IATA-val egy új, akkumulátorok szállítására vonatkozó minősítési rendszer miatt, ami lehetővé teszi, hogy nagyobb volumeneket lehessen szállítani repülőgépekkel. A minősítésnek köszönhetően a lítiumionos akkumulátorok exportjából Budapest is jobban kiveheti a részét.
A Budapest Airport a fenntarthatósági célok megvalósításának is kiemelt figyelmet szán. A jelenlegi elképzelések szerint a következő évtized közepére a teljes repülőtér karbonsemlegessé válhat. „Ebből a Cargo City is ki tudja venni a részét zöld megoldásokkal, mint például környezetbarát teherautók használatával, napelemes energiatermelő rendszerek kiépítésével vagy pusztán a digitalizáció mértékének növelésével” – tette hozzá a cargovezető.
