A Budapest Airport, Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa és a China International Electronic Commerce Center közös szervezésében, „Az Övezet és Út oázisa – Magyarország” címmel, a világjárványra való tekintettel online rendezték meg a IV. Magyar–Kínai Logisztikai és E-kereskedelmi Fórumot május 26-án. Az eseményen az aktuális témák megvitatása mellett egy nagyon fontos lépésre is sor került, amely tovább bővíti a magyar–kínai gazdasági kapcsolatokat: a rendezvényen aláírták a sanghaji Pudong és a budapesti repülőtér közötti „testvér-megállapodást”.
Az esemény megnyitóján Bolla Szilárd, Sanghaj magyar főkonzulja köszöntötte az érdeklődőket. „2017 óta tartjuk meg rendszeresen ezt a fórumot, de 2020-ban a pandémia akadályokat gördített elénk. Idén azonban úgy döntöttünk, hogy – bár a korábbiakhoz képest szerényebb keretek között – mindenképpen találkozunk” – hívta fel a figyelmet a magyar főkonzul. Tavaly a logisztika és a légi forgalom valószínűleg a két legjobban érintett terület volt a járvány miatt kialakuló gazdasági válság során. Bár a légi közlekedésnek még több időbe kerül helyreállni, a logisztika meglehetősen jól kiheverte a 2020 első felében elszenvedett sokkot – jellemezte a jelenlegi helyzetet Bolla Szilárd.
„Örömmel jelenthetem be, hogy a reggeli ideérkezésem előtt, éppen ezen a napon, hét órakor szállt fel az első Budapest–Ningbo cargojárat. A mai rendezvény tehát egy kicsit ennek az ünneplése is számomra” – hangsúlyozta a diplomata megnyitó beszédében. Kiemelte: a magyar–kínai bilaterális kapcsolatok folyamatosan fejlődnek és soha nem látott magasságokban vannak. Ennek egyik ékes példája, hogy az Alibaba úgy döntött, hogy a belgiumi után Magyarországon is létrehoz egy központot, annak érdekében, hogy lefedje a kelet-közép-európai régiót.
„Úgy látom, hogy kínai részről egyre több projekt megvalósítására mutatkozik igény, mind több vállalat dolgozik a logisztikai kapcsolatok kiépítésén Kína és Közép-Európa között, különös tekintettel az új járatok indítására. Az Alibaba egy kiváló példa arra, hogyan bővülnek az üzleti kapcsolatok Kína és a régiónk között” – hívta fel a figyelmet Kossuth József, a Budapest Airport cargorészlegének vezetője a kerekasztal-beszélgetésen. Az üzleti és logisztikai kapcsolatok fejlődésének egyik fő mozgatórugója, hogy a két ország immáron régre visszanyúló, hagyományosan baráti kapcsolatokkal rendelkezik. Magyarországon van Európában az egyik legnagyobb kínai közösség, és a kínai turisták is szívesen látogatnak Magyarországra. „Azt gondolom, hogyha lecseng a járvány, akkor Magyarországra nemcsak az üzletemberek, hanem a kínai turisták is újra el akarnak majd látogatni. Ez kedvező hatással lehet a két ország közötti légi forgalomra is” – hangsúlyozta Julius Shen, a PwC Shanghai üzlettársa.
Logisztikai szempontból hazánk egyik legfontosabb előnye, hogy kiváló helyen fekszik Európában. Ez a nagyszerű földrajzi elhelyezkedés pedig önmagában sok lehetőséget rejt magában. „Csehországban jelenleg számtalan kínai cégnek van központja, legyen szó elektronikai termékekről, élelmiszerekről vagy másfajta termékekről. Én azt gondolom, hogy Magyarország egy meglehetősen jó vagy akár még jobb alternatíva lehet a kínai cégek számára ezen a téren” – tette hozzá Heroes Ruan, a CTS International Logistics stratégiai üzletfejlesztésért felelős menedzsere. A szakember szerint Magyarországra az élelmiszerimport kapcsán is számíthat Kína, hiszen a magyar élelmiszerek kiváló minőségűek és a távol-keleti országban is ismertek, ezért úgy látja, ezen a téren is van esély a kétoldalú kapcsolatok bővülésére.
„2020-ban az USA és Kína, valamint az Európa és Kína közötti áruforgalom nagyobb volt, mint valaha. Ráadásul ennek mértéke meghaladta az Európa–USA közötti kereskedelem volumenét” – világított rá Pető Ernő, a Magyar–Kínai Gazdasági Kamara elnöke. Véleménye szerint Magyarország ideális partner lehet az európai kapcsolatok elmélyítésére, mert hazánk az egyetlen olyan közép-kelet-európai ország, amely esetében a három különböző (mediterrán, transzkontinentális és légi) selyemút találkozik, ráadásul a fontosabb adriai kikötőkkel is kiváló kapcsolatokat ápol. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy Magyarországról kevesebb mint 10 óra alatt mintegy 200 millió embert lehet elérni, ami kifejezetten erős érvnek tekinthető a kínai cégek számára, hogy hazánkat válasszák központként.
„A Kína és Magyarország közötti kapcsolat vibráló és tele van élettel. A két ország kapcsolata komoly hagyományokkal rendelkezik, hiszen már a XIX. században felvették egymással a diplomáciai kapcsolatot. Az első magyar konzul pedig már a XX. század elején megjelent Sanghajban” – idézte fel a bilaterális kapcsolatok történetét Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója. A magyar kormány keleti nyitásának, valamint az Út és Övezet Kezdeményezésnek (BRI) köszönhetően a kínai–magyar kapcsolatokra komoly hangsúly helyeződött az elmúlt években. A közös együttműködés egyik legfontosabb eleme a Budapest Airport első embere szerint az, hogy létrejött a légi selyemút Kína és Magyarország között.
Testvér-megállapodás
„Mi a Budapest Airportnál egyfajta kapuként tekintünk magunkra nemcsak az ország, hanem a régió tekintetében is. Ez a kapu pedig mindkét irányban nyitva van: nyitva áll a beutazó és a kiutazó személyekre, de a beutazó és kiutazó árukra is. A Budapest Airport és a Shanghai Pudong International Airport közötti együttműködési megállapodás aláírása további lehetőséget teremt számunkra, hogy még inkább kapuként tudjunk üzemelni a két ország között” – hangsúlyozta Chris Dinsdale. Véleménye szerint az elmúlt években rengeteg kínai cég kereste az együttműködést a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérrel. A növekvő kereskedelmi igényeket jól mutatja, hogy hetente 4 légitársaság 14 közvetlen cargojárata közlekedik Budapest és Kína között.
„A két repülőtér között létrejött együttműködési megállapodás véleményem szerint új löketet adhat a regionális központokként működő sanghaji és budapesti repülőtereknek. Emellett új szintre emelheti az üzleti, a kereskedelmi és a kulturális kapcsolatokat” – emelte ki Yun Qin, a Sanghaji Repülőtéri Hatóság elnöke.
Aranyi Péter
