A budapesti Bálna adott helyet október elején a hetedik BUD Air Cargo Day elnevezésű rendezvénynek. Az eseményre a szélrózsa minden irányából érkeztek illusztris vendégek, hogy megvitassák a légi áruszállítás aktuális helyzetét és kihívásait.
„Bizonyára tisztában vannak vele, hogy a magyar kormány megvásárolta a Budapest Airportot. Az együttműködés szándéka világos, szeretnénk tovább fejleszteni a repülőteret. Büszkék vagyunk az általunk felhalmozott tudásra és szakértelemre. Ez további sikerek elérésére sarkall minket” – hangsúlyozta köszöntőjében François Berisot, a Budapest Airport vezérigazgatója. A júniusban kinevezett szakember kiemelte, hogy a fejlesztések és a beruházások tették fel az elmúlt években a ferihegyi létesítményt a világ legfontosabb cargo repülőtereinek listájára.
„Az a célunk, hogy Budapestet a kelet-közép-európai régió legfontosabb repülőterévé tegyük. Szeretnénk a jövőben tovább növelni a cargokapcsolatok számát Ázsia és Európa, valamint Európa és Észak-Amerika között. Ugyancsak fontos célkitűzésünk, hogy tovább növeljük kapacitásainkat a meglévő viszonylatokon” – emelte ki François Berisot, aki korábban öt éven keresztül a belgrádi Nikola Tesla Nemzetközi Repülőtér vezérigazgatójaként tevékenykedett.
Jelentős fejlődés
„Talán mindannyian tudjuk, hogy a légi áruszállítás nemcsak a volumenekről szól; egyre nagyobb jelentőséggel bír a gazdaság és az e-kereskedelem tekintetében. Az utóbbi évtizedben az online kereskedelem teljesen átalakította a logisztikai láncokat, de a légi ipar továbbra is a növekedés útján halad” – jelentette ki Steven Polmans, a Nemzetközi Légi Áru Szövetség (TIACA) elnöke. Hozzátette: a légi áruszállítás terén Budapest komoly, mintegy 50 százalékos bővülést produkált az elmúlt időszakban. Ilyenre nem volt példa az utóbbi 10–12 évben. Véleménye szerint fontos, hogy az iparágban dolgozók továbbra is nyitottak legyenek a digitalizációra. Dicsérte továbbá a helyi kezdeményezések sikerességét, amelyekben szerinte a Budapest Airport élen jár.
Gazdasági fejlődés mint hajtóerő
A légi áruszállítás teljesítményét nagyban befolyásolja egy-egy ország gazdasági teljesítménye. „A globális recesszió bekövetkezésének esélye nagyon alacsony, ezt az általunk végzett kutatás is megerősíti. A felsővezetők bevonásával végzett felmérés szerint a bizalom erős a világgazdaság működését illetően, és egyre erősebb a bizalom az ellátási lánc stabilizálása iránt. Természetesen vannak olyan geopolitikai folyamatok, amelyek bizonytalanságot keltenek, de az összkép teljesen pozitív” – összegezte a konferencián Németh Marcell, a KPMG senior menedzsere. Csak érdekességképpen: míg 2021-ben mindössze 60 százalékos volt a cégvezetők bizalma a világgazdaságban, addig 2024-ben már 72 százalékos.
A régióban idén Romániában és Horvátországban mutatkozik a legerősebb GDP-növekedés (3,3 és 3,3%), de lengyel (2,8 százalék) és a magyar (2,4 százalék) is az élmezőnybe tartozik Kelet-Közép-Európában. Aggasztó azonban, hogy Magyarországon a legnagyobb a költségvetési hiány (74,3 szá-zalék), de Szlovéniában sem sokkal fényesebb a helyzet (68,1 százalék). „A régiós adatok kapcsán természetesen a legtöbb szakértő a német adatokra veti vigyázó szemeit. Nagyon sok jel utal arra, hogy a német gazdaság idén recesszióba fordul, ami jelentős hatással lehet a közép-kelet-európai országok teljesítményére” – árulta el Németh Marcell.
A régiós országok repülőtereit vizsgálva két repülőtér, a varsói és a budapesti emelkedik ki magasan az élmezőnyből. Mind a Liszt Ferenc, mind pedig a Chopin Nemzetközi Repülőtér cargoteljesítménye folyamatosan nő. 2019–2023 között a lengyel forgalom 150 ezer tonnáról több mint 200 ezerre nőtt, a magyar pedig ugyanebben az időszakban 100 ezerről 150 ezerre emelkedett. (Ugyanakkor ebben az évben várhatóan minden rekordot meg fog dönteni a magyar adat.)
Érdekes adalék még, hogy az EU légi áruforgalmának csak 4 százalékát teszi ki a közép-európai repülőtereken jegyzett cargovolumen. Az iparágat ugyanakkor továbbra is sújtja a 2022 óta viszonylag magas üzemanyagár, bár igaz, hogy az orosz–ukrán háború kirobbanása óta a kerozin ára folyamatosan csökken.
„A közép-európai régióban még mindig komoly növekedési lehetőségek vannak. Úgy számolunk, hogy a jövőben a lakossági fogyasztás egyre erősebbé válhat, de ennek mértékét befolyásolhatja a német gazdaság teljesítménye. A fejlődés mozgatóereje pedig az e-kereskedelem lehet, amely tavaly már legalább 10 százalékot tett ki a közép-európai országok áruforgalmában” – jegyezte meg a KPMG senior menedzsere.
Kína mint mozgatórugó
Az e-kereskedelem globális mozgatórugója Kína – derült ki az egyik kerekasztal-beszélgetésből. Az elmúlt két évben 22 százalékkal nőtt a kínai export mértéke Nyugat-Európába és az Egyesült Államokba. A 2021-es szinthez képest pedig gyakorlatilag megduplázódott, hiszen 1,4 millió tonnáról 2,8 millió tonnára ugrott az éves exportmennyiség. Ugyanakkor jellemző trend jelenleg, hogy a kapacitások csak jóval lassabban tudják lekövetni az árumennyiség bővülését.
A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint az e-kereskedelemben a legnagyobb részt az élelmiszerek, a ruházati termékek és az elektronikai eszközök teszik ki. Jelentősnek mondható továbbá a lakberendezés és a szépségápolási termékek kereskedelme. Idén, a mintegy 1469 milliárd amerikai dolláros generált bevétellel az e-kereskedelem „csúcsragadozójának” Kína számít.
„A mi oldalunkról a IV. negyedévet nagyon erősnek várjuk, az igények egyre jobban nőnek. Ebben a pillanatban azt látjuk, hogy ez biztosan ki fog tartani a kínai újévig. Hogy utána mennyire erős lesz a növekedés, az nagyban függ attól, hogy milyen lesz az amerikai elnökválasztás kimenetele. Az általános légi áruszállítás terén látható trend, hogy az autóipar teljesítménye csökken, leginkább Németországban érhető ez tetten, szóval az e-kereskedelem valahol mentőöv számunkra” – hívta fel a figyelmet Christoffel Nielen, a Cargolux EMEA részlegéért felelős igazgatója.
Az e-kereskedelem mint lehetőség
„Az e-kereskedelem minden bizonnyal a jövőben is tovább fog bővülni. Ezzel egy időben természetesen a kapacitások növekedésére is számítunk. Vannak kritikus pontok, mert nagyon sok járat már teljes kihasználtsággal közlekedik Kína–Európa és Európa–USA között. Jelenleg egyeztetések folynak arról, hogy több kapacitást tegyünk Budapestre” – tette hozzá Molnár Domonkos, az Air Cargo CEE regionális termékmenedzsere.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a teljes légi áruforgalom mintegy 40 százaléka származik az e-kereskedelemből. „Ez az Amazonnal és az Alibabával kezdődött, majd a Temuval folytatódott. Teljesen érhető a népszerűsége, hiszen ez egy nagyon trendi módja a vásárlásnak. Az elmúlt években nagyon sokan és sokat dolgoztunk azon, hogy ezek a lehetőségek bővüljenek. Túlzás nélkül mondhatom, hogy most már kapu vagyunk az e-kereskedelem számára” – jelentette ki Kossuth József, a Budapest Airport cargorészlegének vezetője. A szakember azt is elárulta, hogy fontos cél a Cargo City továbbfejlesztése és a kapacitások bővítése.
Háztól házig szolgáltatás
„Természetesen mindig jó a növekedésről beszélni, de azért időről időre vannak kihívások. Törökországban nemrég a kormány úgy döntött, hogy növeli a vámtarifákat. Ez egy ideig negatív hatással volt a légi áruszállításra, de mindez nem igazán tudta befolyásolni az e-kereskedelmet, ami véleményem szerint mindig növekedni fog” – hangsúlyozta Atilla Korkmazoğlu, a Çelebi Ground Handling & Cargo (EMEA) igazgatója. A világ egyik legnagyobb légitársasága, a Turkish Airlines még nagyobb szeletet szeretne kiszakítani magának az e-kereskedelemből, éppen ezért létrehozott egy door-to-door kiszállításra szakosodott vállalatot az e-kereskedelmi megbízások kezelésére.
A konferencián felszólalók egyetértettek abban, hogy bár most nem teljesít jól az autóipar, ennek ellenére az e-kereskedelem dinamikus bővülése segít ellensúlyozni a nehézségeket. A jövőben ugyanakkor nemcsak azok válhatnak sikeressé, akik időben képesek kapacitásokat teremteni, hanem azok is, akik nagyobb mértékben fektetnek a digitalizációba és az automatizációba. A robotok és drónok alkalmazása már most is sok légi árukezeléssel foglalkozó raktárbázisban kulcskérdésnek számít.
Végül, de nem utolsósorban fontos megemlíteni a légi áruszállítás másik jellemző trendjét, miszerint a jövőben tovább fog nőni a hőmérsékletérzékeny gyógyszeripari termékek és egészségügyi felszerelések szállítása iránt jelentkező igény. Becslések szerint ez legalább az évtized végéig kitart majd, ezáltal is elősegítve a speciális raktárak létesítését.
Aranyi Péter
