A budapesti repülőtér (BUD) cargorészlege látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt másfél évben. A világjárvány azonban nemcsak a személyszállítást, hanem a légi áruszállítást is próbára tette. A Budapest Airport vezetőivel arról beszélgettünk, hogyan teljesített a repülőtér az elmúlt időszakban, illetve hogyan válhat a kínai áruk kelet-közép-európai elosztóközpontjává.
– Az Ön személyében olyan tapasztalt vezető került a Budapest Airport vezérigazgatói székébe, aki már hosszú évek óta dolgozik a vállalatnál. A társaság élén most milyen kihívásokkal néz szembe?
Chris Dinsdale (C. D.): – A vállalat vezérigazgatójává tulajdonképpen a válság fordulópontján neveztek ki. Az elmúlt időszakban az iparágunk valaha látott legmélyebb válságának menedzselésén volt a hangsúly, mostantól viszont a forgalom visszaépítésén és a további folyamatos növekedésen, fejlődésen lesz a fókusz. Ez teljesen más megközelítést igényel a működésünk szinte minden területén, és nem csupán tőlünk, de a repülőtéren dolgozó partnervállalatoktól is. Mindemellett nagyobb hangsúlyt szeretnénk helyezni a jövőben a minőségre, a fenntarthatóságra és az innovatív megoldásokra, valamint a helyi közösségekkel való még szorosabb együttműködésre. Egyszóval új lapot nyitunk 2021-ben, és ahogyan csökken a nyomás rajtunk, úgy lehet majd lépésről lépésre előre haladni és a stratégiánk mentén visszaépíteni és tovább fejleszteni a repülőtér forgalmát és egyben az ország turizmusát. Kollégáimmal hónapok óra készülünk erre, és várjuk a startpisztolyok eldördülését. A cargo tekintetében azt várjuk, hogy az elmúlt hónapok robusztus növekedése egész évben jellemző lesz. Mostanra érett be az a sok munka és befektetett energia, amit az elmúlt évek alatt a budapesti légi áruszállítási logisztikáért kifejtettünk, közösen a cargoközösséggel és a hatóságokkal.
– A cargo üzletág fejlesztése milyen eredményeket hozott? Melyek ma a BUD fő előnyei a versenytársaival szemben ezen a téren?
René Droese (R. D.): – A cargofejlesztéseinket három alappillérre helyezzük: infrastruktúra, légi áruszállítási összeköttetések és a cargokörnyezet folyamatos fejlesztése. A Cargo City projekt részeként dedikált forgalmi előteret építettünk, megnövelve a repülőgép-állóhely kapacitásokat. Azt látjuk, hogy az igények folyamatosan nőnek, ezért a bázis bővítésének előkészületein dolgozunk. A BUD Cargo City projekt I. fázisában 32 ezer négyzetméteres iroda- és raktárterületet alakítottunk ki, ami elegendő kapacitást jelent a következő 3–5 évre. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Kelet-Közép-Európa legjobb árukezelő központját biztosítjuk a partnerek számára; a visszajelzések osztatlan sikerről tanúskodnak.
Kossuth József (K. J.): – A cargokapcsolataink rohamléptekben bővülnek; támogatást nyújtunk a meglévő légi összeköttetések fejlesztéséhez, és dolgozunk az új lehetőségek kiaknázásán is. A trendek változatlanok: Ázsia és Észak-Amerika betonbiztos, lehetőségekkel teli piac, de akár új és izgalmas kapuk nyílhatnak meg a közép-amerikai és afrikai piacon vagy épp Ázsia azon területein, amelyekkel eddig nem volt közvetlen kapcsolatunk. Ami pedig a harmadik pillért, a cargokörnyezetet illeti, mindent megteszünk, hogy a partnereinkkel együtt mozogjunk és hogy a versenytársainkkal szemben lépéselőnyben legyünk. Nagyszerű cargoközösség dolgozik a repülőtéren, akikkel a fejlesztések során is együttműködünk. Ez igazi win-win szituációt teremt; a partnerek igényeihez igazodva világszínvonalú infrastruktúrát teremtünk, amelyből a Budapest Airport és Magyarország is folyamatosan profitál.
C. D.: – Ha megnézzük az elmúlt időszak forgalmát, azt látjuk, hogy a tavalyi 134 500 tonnás cargomennyiség stabil volt, szemben a régiós versenytársainkkal. Bécsben 23 százalékot esett a légiáru mennyisége, Prágában 36 százalékos mínuszt mértek, Varsó 20 százalékos csökkenést produkált, München pedig mínusz 56 százalékkal zárta a tavalyi évet. Amikor arról beszélünk, hogy a cargobarát repterek tudják kihasználni többek között az ellátási láncokban tapasztalható változásokat, akkor ezekre a számokra kell gondolni. Az idei évet nézve pedig a január–áprilisi időszak minden idők legerősebbje volt; 2019-hez és 2020-hoz képest is 30 százalékos a növekedés.
– Hogyan működik együtt a BUD a cargoközösséggel? Miként tudnak időt és erőforrásokat szentelni egy ilyen intenzív csapatmunkára?
C. D: – Először is, amit a cargoközösség és a hatóságok együtt elértek Budapesten a légi áruszállítás tekintetében, az komoly reményekre ad okot a cargojövőnket illetően. Az a célunk, hogy a Cargo Cityt és a hozzá kapcsolódó ökoszisztémát minél vonzóbbá tegyük a piac szereplői számára és a régiónkban mozgó 1,5 millió tonna légiáruból minél többet idehozzunk a budapesti repülőtérre.
R. D.: – Három nagy logisztikai szövetségben is aktívan dolgozunk, folyamatosan egyeztetünk, és a jó gyakorlatokat beépítjük a stratégiánkba. A cargofejlesztések egyik legkiválóbb fórumán, a Magyar Szállítmányozók Szövetségében koordináljuk és vezetjük a Légi Szállítmányozási Munkabizottság munkáját. E munkacsoport keretében vezettük be a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) CEIV Pharma minőségbiztosítási rendszerét, és jelenleg is dolgozunk a folyamatok digitalizációján, valamint az árukezelő kapacitások és a környezet folyamatos fejlesztésén. A CEIV Pharma zártláncú minőségbiztosítási rendszere a BUD, a Menzies, a Çelebi, a speditőrvállalatok, a cargo-partner Kft., az Agility, az Airmax és a Prévost közreműködésével valósult meg, és hamarosan mindegyik vállalat hivatalos akkreditációban részesül. Idén hivatalosan is csatlakoztunk a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társasághoz is; a Gyógyszeripari Tagozattal már korábban megkezdődött az együttműködés. A Budapest Airport tagja a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének is, hiszen a repülőtér a magyar logisztikai lánc megkerülhetetlen, szerves része.
– Hogyan alakult az áruforgalom az év eddigi hónapjaiban, és mit várnak 2021 hátralévő részében?
C. D.: – A stabil 2020-as cargoforgalom és az elmúlt év rekordnak számító utolsó negyedéve után 2021 I. negyedévében a kezelt légiáru mennyisége tovább emelkedett. A január és április közötti időszakban kezelt 56 220 tonna árumennyiség 29,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos periódusához képest, és a repülőtér történetének legerősebb időszakát képezi. A cargojáratok száma 7,9 százalékkal nőtt, ami összesen 2093 járat kiszolgálásának felel meg. Várakozásaink szerint idén akár a 150 ezer tonnát is elérheti a légiáru-forgalom itt Budapesten; ez minden tekintetben mérföldkőnek számítana a hosszú távú céljaink elérése érdekében.
– Mi a helyzet a keleti légi hidakkal: várhatunk több új cargojáratot Ázsia felől?
C. D.: – Magyarország a történelem során mindig is egyfajta hídszerepet töltött be a Kelet és a Nyugat között, köszönhetően az ország földrajzi elhelyezkedésének. Cargoszempontból ez az adottságunk komoly előnyt jelent ma is, azonban fontos megjegyezni, hogy a kedvező földrajzi elhelyezkedés csupán egy támogató tényező; a siker és a hatékonyság érdekében kemény munkára van szükség, hogy a logisztikai iparág szereplői számára minőségi, hatékony, vonzó és fenntartható szolgáltatást tudjunk nyújtani.
K. J.: – A cargojáratok esetében az ázsiai piac részéről jelentős növekedést tapasztalunk, és erre számítunk a jövőben is (ld. a 10. oldalon. A szerk.). A dedikált áruszállító járatok mellett kiemelendő az integrátorvállalatok szerepe is, amelyek akár napi járatokkal közlekednek a legnagyobb központokba, azokon keresztül pedig a világ szinte minden pontjára. Az utasszállító járatok alsó fedélzetén szállított, úgynevezett belly cargo kapacitások is kezdenek visszatérni, további értékes összeköttetéseket biztosítva Budapest számára. A járvány ellenére számos új cargojárat indult Budapest és Ázsia között, és jelenleg is napirenden van a menetrendek sűrítése és új összeköttetések létesítése is.
– Milyen fejlesztéseket terveznek Budapesten a következő egy-két évben? Milyen terveik vannak a légi áruszállítás terén?
R. D.: – A cél a stabilan fejlődő cargoforgalom fenntartása, és ezzel a Budapest Airport és Magyarország regionális vezető szerepének erősítése. A siker kulcsa a folyamatos fejlődés; tovább dolgozunk a légiáru-kezelő komplexum fejlesztésén, és vizsgáljuk a kapacitásbővítés lehetőségét. Emellett felmértük a piaci igényeket, és ennek megfelelően dolgozunk a digitalizáción és a cargofolyamatok felgyorsításán.
– Milyen tanulságokat vontak le a járvány elmúlt 1,5 évében?
C. D.: – 2020 és a világjárvány újra bebizonyította a légi áruszállítás kiemelt szerepét a társadalom, a gazdaság és persze a repülőtér szempontjából is. Gyors, biztonságos, megbízható megoldás, ami a nehéz időkben kiemelt fontossággal bír; sőt, néha az egyetlen igazán hatékony megoldást kínálja a szállítmányozásban. Meglátszik ez a vakcinaszállításon is; a Magyarországra küldött több mint 10 millió adag védőoltás mintegy 85 százaléka légi úton, a budapesti repülőtéren keresztül érkezett az országba.
R. D.: – Az elmúlt pár évben bebizonyosodott, hogy jó döntés volt a Budapest Airport légi áruszállítási jelentőségének stratégiai fejlesztése. Jó úton haladunk afelé, hogy Magyarország és a Budapest Airport Kelet-Közép-Európa cargokapujává váljon, vezető szerepet szerezve a régióban. A jövőben is ezen fogunk dolgozni, hiszen láthattuk, hogy a befektetett munka megtérül.
K. J.: – A logisztika a csapatmunkáról szól. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani cargopartnereinknek: a légitársaságoknak, hatóságoknak, a légi szállítási szövetségeknek, árukezelőknek és szállítmányozóknak, a minisztériumoknak és a BUD minden kollégájának, aki támogatást nyújtott a cargo terén.
NÉVJEGYEK
Chris Dinsdale mérnöki fizikából szerzett főiskolai diplomát, de üzleti adminisztrációból is van egy mesterfokú diplomája. A 46 éves szakember 2015 óta dolgozik a Budapest Airportnál: karrierjét a pénzügyi részleg vezetőjeként kezdte a vállalatnál, majd 2019-ben kinevezték a cég vezérigazgató-helyettesévé, 2021 márciusában pedig elfoglalhatta a vezérigazgatói széket. Korábban, 2003–2011 között a KPMG hazai részlegét vezette, ezt követően pedig a Wildhorse Energy pénzügyi vezetője volt.
René Droese a berlini European Üzleti Főiskolán, ingatlanfejlesztésből szerzett diplomát. Korábban senior managerként dolgozott a Budapest Airport többségi tulajdonosánál, az AviAlliance GmbH-nál, Németországban. 2007 júniusában csatlakozott a Budapest Airport csapatához. 2020 tavaszáig a repülőtér meglévő létesítményeinek kezeléséért és fejlesztéséért felelt. Vezetése alatt a repülőtéren számos logisztikai létesítmény fejlesztését hajtották végre, többek között a BUD Cargo Cityt, több repülőkarbantartó bázist és hangárt, valamint az új Terminal Hotelt. A cargofejlesztés szükségességét igazolja, hogy az elmúlt három évben 60 százalékkal, 150 ezer tonnára nőtt a budapesti repülőtér által kezelt légiáru. 2020-ban a fejlesztésekért felelős részleg vezetőjeként nemcsak cargo, hanem utasforgalmi fejlesztések végrehajtását is koordinálta.
Kossuth József 2003-ban a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán szerzett menedzsment szakirányú okleveles közgazdász diplomát. 2003-tól a Malév Hungarian Airlines üzemanyag-menedzser asszisztenseként, majd az Airport Fuel Supply Ltd. (BUD) leányvállalatának kereskedelmi vezetőjeként dolgozott, üzemanyag-szolgáltatás beszerzéséért, értékesítéséért és marketingjéért volt felelős. 2008-ban igazolt a Budapest Airport Zrt.-hez. 2014-ig a BUD kontrolling menedzsereként vett részt a repülőtér beruházási és fejlesztési projektjeiben, és 2015-ben csatlakozott a BUD légi árufuvarozási üzletágához. Cargovezetői feladata a repülőtéri légi áruszállítási üzletág fejlesztésének, értékesítésének és marketingjének irányítása, valamint koordinálja a légi áruszállító közösség munkáját. Emellett a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének igazgatósági tagja és a Magyar Szállítmányozók Szövetségében a Légi Szállítmányozási Munkabizottság vezetője, valamint képviseli a szövetséget a FIATA nemzetközi repülési munkacsoportjában.
AZ UTASFORGALOM VISSZAÉPÜLÉSÉNEK FÁZISAI
„Az utasforgalom összetételében középtávon nem számítunk torzulásra, hosszabb távon viszont a kiutazók aránya lassan növekedhet majd a beutazókéval szemben. Ami az utazási szokásokat illeti, a rokonlátogatások szegmense fog leghamarabb visszaépülni, már csak azért is, mert sokan dolgoznak és tanulnak külföldön. Nálunk ez a tortából egy viszonylag nagy szelet. Az üzleti utazások piacát, ami nálunk kisebb szegmens, erőteljesen befolyásolja a járvány, és ez várhatóan hosszú távon is így marad. A városlátogatási céllal utazók köre valahol a kettő között van; amint megszűnnek az utazásokat gátló mesterséges korlátok, például a határzárak, és ahogyan nő az átoltottság mértéke, úgy nőhet egyre dinamikusabban ez a turistaszegmens is. A légitársasági összetételünk szintén képes lesz „támogatni” a felépülést, hiszen itt, Budapesten a nemzeti és a diszkont légitársaságok egészséges egyensúlya áll fenn, ezért akár a régiós versenytársainknál is gyorsabb fellendülést érhetünk el. Ami a viszonylatokat illeti, először az európai útvonalak fognak újraindulni, ezt követi majd az ázsiai és végül az észak-amerikai piac” – sorolta várakozásait Chris Dinsdale.
Aranyi Péter
