Miközben kormányzati és utasberkekből össztűz zúdul a budapesti légikikötőre, a reptér működését rangos nemzetközi díjakkal ismeri el a szakma, áruforgalma pedig látványosan az európai átlagot felülmúlva bővül. Nem szabad elfeledkezni arról a tényről, hogy a mostani évi 150 ezer tonnás szint 1800 munkahelyet fedez a BUD repülőtéren, illetve 10 500-at a kapcsolódó gazdaságban, szögezte le René Droese, az ingatlan és cargo üzletág igazgatója és Kossuth József cargo-fejlesztési vezető.
– Különböző híradások szerint 2018 végén és 2019 elején világszerte lassulás volt tapasztalható a logisztikában, így a légi áruforgalomban is. Hogyan érintette ez a Budapest Airportot?
René Droese: – A Budapest Airport légi áruforgalma 3 év alatt mintegy 59,8 százalékkal nőtt, az utolsó évben, 2018-ban pedig 14,9 százalékot, ami egészen kiemelkedő nemzetközi és európai szinten is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a korábbi évi 90 ezer tonnás légi áruforgalom 150 ezer tonna közelébe nőtt a budapesti repülőtéren, tavaly 146 100 tonna volt. Év végén már a legtöbb nagy európai repülőtér csökkenő forgalomról számolt be, míg nálunk az utolsó negyedév két számjegyű százalékos növekedést hozott. Decemberben éreztünk először lassulást, akkor „csak” 4,5 százalékos volt a növekedésünk 2017 decemberéhez képest. 2019 első két hónapjában számos cargo repülőtér csökkenő forgalomra panaszkodott, például Amszterdamban 12 százalék körüli, Frankfurtban 3,8 százalék, Hongkongban pedig 8,6 százalék volt a visszaesés. Az összes cargo forgalmunk kb. 30 százaléka légi-kamionos, azaz közúton szállított légiáru, amely kisebb-nagyobb csomópontokra: Amszterdamba, Frankfurtba és Bécsbe megy – ez a szegmens 12 százalékkal csökkent idén januárban és februárban. A légi úton szállított volumenünk stabil volt az időszakban, a tavalyi szinthez viszonyítva 1,3 százalék csökkenéssel, a februári volumenünk pedig már a tavalyi év felett volt. Összességében tehát pozitívak a kilátásaink az idei évre is.
– Mindezek fényében mik a BUD Cargo célkitűzései rövidebb és hosszabb távon?
René Droese: – Az idei évet is jelentős növekedéssel tervezzük. Március-áprilisban számos új és visszatérő dedikált cargojárat, illetve ún. belly cargós (az utasszállító repülőgépek alsó rakterében szállított áru) kapcsolat indul, ami számításaink szerint gyorsan tükröződik majd a cargoszámainkban is. Terveink szerint új direkt cargós járatokról fogunk hamarosan beszámolni, de a belly cargós hálózat is egészen biztosan bővül. Így például fontos számunkra a már bejelentett, júniusban induló China Eastern Airlines / Shanghai Airlines közvetlen Sanghaj–Budapest utasjárat belly cargo kapacitása. Várhatóan lesznek még ezen a téren is újabb híreink a közeljövőben. Fontos hangsúlyozni, hogy mi nem csak a légiáru-releváns termelés hazai és regionális bővülésére alapozzuk a növekedési kilátásainkat, hanem hiszünk abban, hogy a cargofejlesztéseinkkel, beruházásainkkal, az új útvonalakkal több árut tudunk idevonzani a régió jelenlegi kínálatából, amiben jelentős további lehetőségek rejlenek.
– Növekedés, ez jól hangzik. A cél továbbra is a közép-kelet-európai légiáru-elosztó központ szerep?
Kossuth József: – Természetesen! Ez a célunk erősebb, mint valaha. Aki légiáruval foglalkozik Magyarországon, az tudja, hogy hazánknak és vele együtt a Budapest Airportnak jóval több lehetősége rejlik a légiáruban, mint amit az elmúlt 30 évben kihasznált. Az látszik az elmúlt 3 év tapasztalatai alapján, hogy kemény munkával, összefogással lehet haladni és sikereket elérni. Idén a BUD majdnem 50 millió eurót, 16 milliárd forintot ruház be a BUD Cargo City megépítésébe, 32 800 négyzetméter új árukezelő és speditőri épületbe, új cargoforgalmi előtérbe. Ez az infrastruktúra jó alap, egyfajta „otthon” lesz a légiárunak, minőségi, hatékony és nagyon versenyképes környezetet biztosítva a fejlődéshez.
– Ön nagy lelkesedéssel beszél a hazai légi áruszállítási üzletág fejlődéséről, ennyire hisz benne?
Kossuth József: – Igen. Ez most egy különlegesen kedvező alkalom Magyarországnak, Budapestnek, a Budapest Airportnak, hogy a légi áruszállításban az élre törjön a régióban, ehhez minden feltétel adott. Jó ezért magyarként dolgozni, és persze hinni is kell benne. Itt és most a BUD elérte azt a volumenhatárt ezzel az éves 150 ezer tonnával, a kimagasló növekedési ütemmel, nagyon sok marketingbe fektetett erőforrással és munkával, amire felfigyeltek világszerte. Számos új nagyberuházás jön Magyarországra a következő években, illetve a már meglévő üzemek termelését is jelentősen bővítik – eljött az a nagy pillanat, amire régen vár a magyar légi cargo közösség. Ezt most ki kell használni.
– A zajterhelés érzékeny téma a médiában. A gyors cargoforgalom-növekedés mit jelent gépmozgások tekintetében?
Kossuth József: – A repülőtér 5168 dedikált légiáru-szállító járatot kezelt 2017-ben, 5297-t 2018-ban; ez a gépmozgások száma, azaz külön le- és felszállást is jelent, tehát a járatok száma ennek a fele. Az elmúlt 10 évben ez a szám gyakorlatilag alig változott, illetve inkább csökkent (2007-ben 5205; 2011-ben 5886 áruszállító gépmozgás volt). Az áruforgalom növekedésével párhuzamosan az adott járatok töltöttségi mutatója nőtt, illetve a korábbi kisebb (például turbólégcsavaros) típusok vagy régi, zajosabb, sugárhajtóműves gépek helyett sokszor nagyobb, modernebb, kevésbé zajos repülőgépek szállítják az árut. Tehát itt azért fontos kiemelni, hogy amit a cargovolumen növekedésében látunk, az nem jelentett és nem is fog napi szinten tucatnyi új cargo járatot jelenteni a repülőtéren, itt még átlag napi 1–2 pluszjáratról sem beszélünk a tervek alapján. Viszont ha a lakosságra gyakorolt hatásokról beszélünk, például azt is fontos megemlíteni, hogy szaktanulmányok szerint 100 tonna éves légi cargomennyiség egy repülőtéren körülbelül 1,2–1,5 direkt munkahelyet teremt, illetve 6–7 indirektet a gazdaságban. Ez a mostani 150 ezer tonnás szintre vetítve körülbelül 1800 munkahely a BUD repülőtéren, illetve 10 500 a gazdaságban. Azt is fontos aláhúzni, hogy ezek a járatok javarészt nem a környező lakosság pihenési időszakában érkeznek vagy indulnak, hiszen a többségük este 23.00 óra előtt távozik, és hajnalban 6.00 után érkezik.
– Marketingben mik voltak a fő tevékenységek és mik a tervek például idénre?
René Droese: – Részt veszünk látható jelenléttel a nagy nemzetközi cargo kiállításokon világszerte, ahol bemutatjuk a kelet-közép-európai légiáru-releváns piacot, Magyarország erős szerepét ezen a téren a régióban, illetve a Budapest Airportot mint ideális lehetőséget a régió légiáru-ellátására. Tavaly részt vettünk az Air Cargo China 2018-on Sanghajban, a TIACA Air Cargo Fórumon Torontóban, idén megyünk az Air Cargo Europe-ra, Münchenbe. És ami a legfontosabb, hogy sikerült Budapestre vonzanunk a világ egyik legjelentősebb air cargo rendezvényét, a TIACA Executive Summitot, amelyen több száz nemzetközi légi áruszállítási vezető döntéshozó vesz részt novemberben Budapesten, és amely rendezvényhez kapcsoltan szeretnénk átadni majd a BUD Cargo Cityt is. Ezt a TIACA konferenciát a korábbi években olyan világvárosokban rendezték meg, mint Miami, Dallas vagy Bangkok; fantasztikus eredmény, hogy most Budapestre jön. Fontosnak tartjuk a nagy nemzetközi kiállítások mellett az interaktívabb jellegű workshopokat is, ahol például légitársasági partnerekkel, speditőrökkel és az ügyfélköreikkel tudunk kommunikálni, információkat, véleményeket megosztani. Számos ilyen workshopunk volt Budapesten, de Torontóban, New Yorkban és Sanghajban is. Itt szeretnénk megemlíteni a NavigátorVilág RepülésVilág konferenciáját is, amely egy kiváló kezdeményezés a hazai légiszállítási közösség összehozására.
– Hogy haladnak a BUD Cargo City kivitelezésével?
René Droese: – Kiválóan, a terveknek megfelelően. A tavasz beköszöntével felgyorsultak a munkálatok. Az 2-es Terminál közelében az új, 21 600 négyzetméteres épület már szerkezetkész, míg a vele szomszédos területen teljes gőzzel halad a földmunka a speditőrépület építési területén. Az utóbbi mintegy 11 200 négyzetméternyi raktár- és irodaterületet biztosít majd a légiáru-kezelő épület és az ugyancsak még idén megvalósuló, 32 ezer négyzetméteres új cargo előtér betonja tőszomszédságában. Az új előtéren a légiáru kezelését végzők egyidejűleg két F kategóriás Jumbo méretű légijárművet szolgálhatnak ki. Az árukezelő és a speditőrépület, valamint a cargo előtér épül, ütemterv szerint haladva. Idén mindhárom létesítményt átadjuk.
Tovább bővült a Cargo City közösség
Újabb jelentős logisztikai szereplő döntött úgy, hogy a légiáruval kapcsolatos működését közvetlenül a budapesti repülőtérre költözteti: a DB Schenker szerződést írt alá a Budapest Airporttal raktár- és irodaterület bérléséről az épülő BUD Cargo Cityben.
A multinacionális nagyvállalat globális speditőri, logisztikai és ellátásilánc-menedzsment szolgáltatásokat is nyújt. Magyarországon több mint 52 ezer négyzetméternyi raktárterületen működik, szigetszentmiklósi központtal, ahol magyarországi közúti, légi és tengeri szállítmányozási tevékenységét végzi több mint 5 ezer négyzetméteren. A társaság 700 négyzetméteres raktárt és 200 négyzetméternyi irodaterületet bérel a BUD Cargo City most épülő speditőrépületében.
A kerítésen belüli gyors reakció lehetősége mellett a DB Schenker légiáru tranzitraktárának beköltöztetése a BUD Cargo Citybe helyet szabadít fel a szigetszentmiklósi bázison, megkönnyítve a gyorsan bővülő gyűjtőszállítmányozási üzletáguk igényeinek kiszolgálását. „Ez tehát különleges lehetőség: egyszerre szolgálja saját fejlődésünket, miközben közvetlenül hozzájárulhatunk a Budapest Airport jól megérdemelt növekedéséhez” – jelentette ki Barényi Sándor, a Schenker magyarországi ügyvezetője.
