2020. január 31-én, brit idő szerint 23 órakor az Egyesült Királyság a Big Ben hangjával kilépett az Európai Unióból (EU). És hogy milyen lesz az EU és a szigetország viszonya ezentúl? Az Európai Parlament alelnöke január utolsó napján azt mondta Nigel Farage, a Brexitpárt elnökének beszéde közben, hogy „tegyék el a zászlókat, vagy vigyék magukkal, ha elmennek!”. Az EU egyik kulcsfontosságú intézményében azért hangozhatott el ez a mondat, mert a nemzeti zászlókat már nem szabad használni az Európai Parlamentben. Mi következik most, és hogyan alakulhat Magyarország kapcsolata Nagy-Britanniával a jövőben? Minderről Steven Dickkel, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövet-helyettesével beszélgettünk.
– Mi jellemzi a Magyarország és Nagy-Britannia közötti áruforgalmat az elmúlt tíz év távlatában?
– A Magyarországgal meglévő kereskedelmi kapcsolat nagyon fontos az Egyesült Királyság számára. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy több olyan brit cég van Magyarországon – mint például a Tesco, Vodafone, Land Rover –, amely jelentős munkaadónak számít. Az árucsere szempontjából Nagy-Britannia benne van Magyarország Top 10-es partnereinek táborában, az Egyesült Királyság oldaláról nézve pedig Magyarország a Top 20 kereskedelmi partnerek között található. Az EU-ból történő kilépésünkkel pedig az Egyesült Királyság válik Magyarország legnagyobb, Európai Unión kívüli külkereskedelmi partnerévé. Számomra nagyszerű érzés azt látni, hogy a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok az idő előrehaladtával dinamikusan fejlődnek és bővülnek. Ugyan jelenlegi munkámat tavaly október óta látom el, de már több mint fél éve vagyok Magyarországon, és a tapasztalataim alapján bátran állíthatom, hogy a jó kapcsolat mindkét ország számára egyaránt fontos.
– Jelen pillanatban hol tart a kilépési folyamat?
– Nagy-Britannia hivatalosan január 31-én, brit idő szerint 23 órakor elhagyta az Európai Uniót. Ami most biztosra mondható, hogy mivel a kilépéssel egy átmeneti időszak vette kezdetét, ezért igazán jelentős, lényegi változásra nem lehet számítani egészen 2020 végéig. A fontos változások valójában az átmeneti időszak végével indulhatnak majd el, de addig még rengeteg tárgyalás vár a felekre. Az idei év egyértelműen a felkészülésé: az Egyesült Királyságnak és az Európai Uniónak most el kell döntenie, hogyan képzeli el egymással a jövőt. Az üzleti szektorban sem számíthatunk semmilyen fontos változásra a következő hónapokban.
– Mit gondol, hogyan hat ez a lépés az európai logisztikai ágazatra?
– Ahogy jeleztem, nem lesz lényeges változás az év végéig. Ettől függetlenül a logisztikai szektor szereplőinek érdemes lesz rajta tartaniuk a szemüket a kétoldalú tárgyalásokon. Azt mindenképpen biztosítjuk, hogy ez a szegmens felkészülhessen az átmeneti időszak utáni változásokra. Véleményem szerint ez a legfontosabb dolog jelen pillanatban.
– Lehet-e bármilyen hatással ez a folyamat a magyar speditőrök és fuvarozók tevékenységére?
– Azt gondolom, hogy érdekünkben áll egy szoros kapcsolat fenntartása az Európai Unióval, de nyilván sok minden függ a különböző tárgyalásoktól és megállapodásoktól, ezért ezzel kapcsolatban a következő hónapok kiemelt jelentőséggel fognak bírni. Az egyeztetések a jelen pillanatban még összehangolt szabályok felett kezdődnek meg, ezért rövid távon az átmeneti időszak nagyon kis hatással lesz a magyar speditőrök és fuvarozók tevékenységére. Ugyanakkor természetesen érdemes figyelemmel kísérniük a tárgyalási folyamatot.
– Hogyan látja, Magyarország felkészült erre a folyamatra?
– Nagyon sokáig, több mint három évig tartott eljutni idáig. Ennek egy pozitív hozadéka, hogy talán az állampolgároknak – a Nagy-Britanniában élő magyaroknak és a Magyarországon élő briteknek – volt idejük felkészülni a megváltozott helyzetre. Az árukereskedelemben érdekelt szereplők szempontjából sem állunk rosszul, úgy vélem, Magyarország nagyon jó munkát végzett, és felkészült az Egyesült Királyság kilépésére.
– Kinek lehet előnyös és kinek lehet hátrányos az új felállás?
– Szerintem ezen a téren különösen fontos, hogy rugalmasak és elfogadók legyünk a változásokkal. Ahogy az elmúlt hónapokban brit kormányzati szereplők utaltak rá, elképzelhető, hogy már a tárgyalások legelején lesznek nézetbéli eltérések az EU részéről, de minden olyan elképzelés kedvező fogadtatásra találhat, amely egyezik az Egyesült Királyság érdekeivel. Véleményem szerint az üzleti szektor és a fuvarozási ágazat számára jelen pillanatban kulcsfontosságú, hogy rugalmas és kételkedő legyen, mert nem akarjuk, hogy a változásokra fenyegető veszélyként tekintsenek; sokkal inkább azt szeretnénk, hogy lehetőséget lássanak bennük, amivel élhetnek.
– Liam Fox volt brit külkereskedelmi miniszter szerint nem lesz lehetséges a teljesen akadálymentes kétoldalú kereskedelem az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után. Nemrég ugyanezt a figyelmeztetést intézte a brit üzleti szektor címére a pénzügyminiszter is. Mi erről a véleménye?
– Azt gondolom, hogy érdemes kettébontani az ezzel kapcsolatos feltételezéseket. Az egyik, hogy az Egyesült Királyság viszonya az Európai Unióval biztosan nem lesz annyira szoros, mint akkor, amikor még a tagja volt annak és még annyira sem, mint amikor Theresa May volt a miniszterelnök. A másik, hogy véleményem szerint az Egyesült Királyság leginkább egy szabadkereskedelmi megállapodásban érdekelt. A brit kormány ugyanakkor inkább szabályalkotó akar lenni, mintsem szabályalkalmazó, tehát az árukereskedelem terén inkább a magunk kezébe vennénk az irányítást. Ez nem jelenti azt, hogy hátat fordítanánk az európai országoknak vagy az Európai Unió tagállamainak, így például Magyarországnak. Azt gondolom, hogy Nagy-Britanniának egyes országokkal erősebb kapcsolatot kell kiépítenie, mindamellett az Európai Unióval biztosan távolibb viszonyunk lesz.
– Milyen jellegű szabadkereskedelmi megállapodást részesítene előnyben a brit kormány?
– Az Egyesült Királyság olyan szabadkereskedelmi megállapodásban gondolkodik, mint amilyen jelen pillanatban Kanadával is érvényben van. Ennél közelebbit, mint amilyen például Svájccal van érvényben, nehezen tudna a kormány elgondolni az Európai Unióval.
– Elképzelhetőnek tartja-e, hogy adott esetben az Európai Uniónál kedvezőbb szabadkereskedelmi megállapodást írjon alá az Egyesült Királyság egyes közép-európai országokkal, például a V4-ekkel?
– Úgy látom, hogy az Egyesült Királyság nyitott lesz egyedi szabadkereskedelmi megállapodások megkötésére, de az Európai Unió tagállamainak követniük kell az unió által megkötött egyezményeket, ezért nem hiszem, hogy ezen a téren azok a közép-európai országok, amelyek tagjai az Európai Uniónak, el tudnának térni az EU és Nagy-Britannia között létrejött megállapodástól.
– Számíthatunk-e arra, hogy például a vám vagy a biztonság terén drasztikus szabályváltozások lépnek életbe?
– Ahogy korábban jeleztem, nem lesz semmilyen fontos változás ezen a téren sem ez év végéig. Úgy vélem, hogy a következő hónapok elegendő időt adnak mindenki számára, hogy eligazodjon a várható változások között. Fokozatos módosításokra csak az átmeneti időszak végétől kerülhet sor, de most semmilyen gyors vagy váratlan lépést nem tervezünk tenni ezen a téren. A minisztereink elmúlt hetekben adott nyilatkozatainak és interjúinak függvényében el tudom mondani, hogy az Egyesült Királyság elkötelezett a magas színvonalú sztenderdek irányában, éppen ezért azt gondolom, hogy a jövőben többek között a munkavállalók jogai és az áruk minőségével kapcsolatos elvárások sem fognak lazulni. A kulcskérdés az lesz inkább, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság szabályai hogyan egyeztethetők össze – és hogy mit jelentenek ezek a szabályok az árukereskedelemben.
– Hogyan érintik a várható változások a speciális területeket, mint például az élelmiszer-, élőállat- és gyógyszerszállítás?
– Ezzel kapcsolatban az Egyesült Királyság korábban világossá tette, hogy a vámmentességet szeretné megtartani, ahol az csak lehetséges, annak érdekében, hogy biztosítsa a gördülékeny árukereskedelmet. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy az Európai Unióval folytatandó tárgyalások nagymértékben befolyásolhatják az Ön által említett kategóriákra vonatkozó vámmentességet. Azt azonban elképzelhetőnek tartom, hogy végül a frissárukra vonatkozóan vámkorlátozások lépnek érvénybe, de ez az, amit szeretnénk elkerülni. Azt hiszem, hogy mindkét fél érdekelt abban, hogy az árucsere annyira akadálymentes legyen, amennyire csak lehetséges.
– Van esetleg olyan, negatív forgatókönyv, amire érdemes felkészülniük a hazai logisztikai piac szereplőinek?
– Nem gondolom, hogy fel kellene készülniük bármilyen B-tervre. Az egyértelmű, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, és az is biztos, hogy az átmeneti időszakot nem fogjuk kiterjeszteni annak ellenére, hogy ez lehetséges lenne. Boris Johnson miniszterelnök ugyanis eléggé világossá tette, hogy az átmeneti időszak kiterjesztése nem áll összhangban az Egyesült Királyság érdekeivel. Az a meggyőződésem tehát, hogy az A-, a B- vagy éppen a C-tervnek is ugyanannak kell lennie: miszerint 2020. december 31-én nem leszünk az EU tagja, és az átmeneti időszak is véget ér.
– Hogyan tudják Önök mint külképviselet támogatni a logisztikai cégek zökkenőmentes átállását?
– Sok információ fellelhető a világhálón, éppen ezért én elsősorban a hivatalos internetes felületeket tudom javasolni (ld. keretben. A szerk.). Azt sem szabad elfelejteni, hogy a két érdekképviseleti szervezettel, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületével (MKFE) és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületével (NiT Hungary) szoros kapcsolatot tartunk fenn: folyamatosan tájékoztatjuk őket, illetve a kamarákat a releváns változásokról, döntésekről és a nagykövetségünk által szervezett konferenciákról, rendezvényekről. Ezen szervezetek weboldalait is érdemes lehet tehát figyelemmel kísérni.
– Egyetért-e azokkal a véleményekkel, miszerint az Egyesült Királyság gazdasága az átmeneti időszakot követően recesszióba süllyedhet?
– Szerintem erről beszélni színtiszta spekuláció. Maga a kormány sem számol stagnálással vagy visszaeséssel. Az emberek a referendumon kinyilvánították a véleményüket, így világos volt, hogy mit kell csinálnia a kabinetnek. Bár vannak ilyen hangok, de az EU-ból történő kilépésnek nem egyenes következménye a recesszió. Az Office for Budget Responsibility kormányügynökség által közzétett előrejelzés egyáltalán nem számol visszaeséssel, sőt 2020-ra 1,4, 2021-re pedig már 1,6 százalékos GDP-növekedést jósol az Egyesült Királyságra vonatkozóan. Hosszabb távon pedig jóval kedvezőbben alakulhatnak ezeket az értékek.
– Mennyire jellemző jelenleg a készletfelhalmozás („hoarding”) a logisztikai cégek körében? Ez a jelenség kifejezetten a referendum után ütötte fel a fejét.
– Jelen pillanatban az állampolgárok nem fókuszálnak a készletfelhalmozásra. És mivel egyébként is egy átmeneti időszak van, így azt gondolom, sem az egyéneknek, sem az üzleti szereplőknek nincs szüksége arra, hogy készleteket halmozzanak fel az országhatáron túlról érkező termékekből. Amennyiben sikerül megegyezésre jutni az Európai Unióval, akkor a határon a jelenleginél még zökkentőmentesebb lehet az árucsere. Ha viszont nem jól alakulnak a tárgyalások, akkor leginkább a frissáruk terén több lehet az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti súrlódás a jövőben, ami nehezebbé teheti a beszállítók életét, és abban az esetben a készletfelhalmozás akár ismét előtérbe kerülhet. Nyilvánvaló, hogy ha negatív fejleményekkel kell számolni ezen a téren, akkor az üzleti szereplőknek kell meghozniuk a szükséges döntéseket a beszállítói lánc fenntartása érdekében.
Történelmi lépés
Az Egyesült Királyság 47 évig volt az Európai Unió tagja. 2016-ban történelmi fordulat következett be: egy referendumon a választópolgárok 51,9 százaléka a kilépés mellett tette le a voksát. Ezt követően évekig nem történt érdemi előmozdulás a kérdésben, ami bizonytalan helyzetet teremtett mind a politikában, mind a gazdaságban. Tavaly decemberben Boris Johnson fölényesen megnyerte a brit választásokat, és ő lett az Egyesült Királyság miniszterelnöke. Mindennek nemcsak azért volt jelentősége, mert a tory-k Margaret Thatcher óta nem látott győzelmet könyvelhettek el, hanem azért is, mert Boris Johnson győzelme egyet jelentett az Európai Unióból történő távozással.
Tájékozódási felületek
A Brexitre vonatkozó friss információk olvashatók főként angol nyelven a www.gov.uk/brexit vagy a www.gov.uk/transition weboldalon.
A magyar kormány is indított egy weboldalt www.brexit.kormany.hu néven.
A NAV oldalán (nav.gov.hu) a vállalkozások számos hasznos információ között böngészhetnek.
Az EU-ban tevékenykedő cégek számára az Európai Bizottság eddig is számos információt tett közzé az ezzel kapcsolatos weboldalain:
– Brexit és az árufuvarozás: https://ec.europa.eu/transport/transport-modes/news/2017-12-11-brexit-notice-stakeholders_en
– adózás és vámunió: https://ec.europa.eu/taxation_customs/uk_withdrawal_en
Szöveg: Aranyi Péter
