A szakember nyár elején látogatott Magyarországra, hogy a belga kikötőt népszerűsítse. Exkluzív interjúnkban ráirányította a figyelmet, hogy a nyugati kikötők nagy potenciált látnak a magyar személyautó- és akkumulátorgyártásban.
– Júniusban egy roadshow-t tartottak a magyarországi ügyfelek részére Budapesten. Milyen visszajelzések érkeztek Önökhöz?
– Teljes mértékben sikeresnek ítélem meg az eseményt. Eredetileg 40 üzletemberre számítottunk, de végül több mint 70-en jelentek meg, ami szerintem jól mutatja az érdeklődést. A résztvevők számtalan iparágból érkeztek, így a fórumon nagyon sokféle téma és kérdés került terítékre. Ezek egy része a logisztikával, a másik része pedig az energiaátállással foglalkozott. Az utóbbi érhető módon kiemelt kérdés, de az Antwerpen-Brugge-i Kikötő ezen a téren kisebb szerepet tölt be, hiszen importban Magyarország inkább a dél-európai kikötőkre támaszkodik. Ha viszont exportforgalomról van szó, akkor elsősorban Hamburg-fókuszról beszélhetünk. Éppen ezért hat évvel ezelőtt, amikor elkezdtem a munkámat, az volt az elképzelésem, hogy megpróbáljam közelebb vinni az emberekhez a kikötőnket és a hozzá tartozó szolgáltatásokat. Itt nemcsak a konténerforgalomra gondolok, hanem bármilyen áruforgalomra. A világjárvány alatt a számtalan utazási előírás sajnos korlátozta a magyarországi jelenlétünket. Most szeretnénk növelni az új autók exportjával kapcsolatos vállalásokat. Az természetesen egy dolog, hogy mi mit szeretnénk, az viszont más, hogy miként sikerül magunkat pozícionálni a logisztikai szakemberek gondolataiban. Nyilvánvalóan vannak olyan cégek, amelyek maximálisan meg vannak elégedve egy-egy szolgáltatással, és nem kívánnak váltani; őket nehéz meggyőzni arról, hogy vannak más lehetőségek is. Abban biztos vagyok, hogy sikerült bemutatni: univerzális kikötő vagyunk, és úgy vélem, kiemelt szerepet fogunk játszani az energia-átállásban Közép-Európában. A kiterjedt vezetékhálózatunknak köszönhetően a hidrogén és az ammónia szállításában nagy előrelépéseket tudunk elérni a térségben. Meglátásom szerint ez a téma elkerülhetetlen, főleg Magyar-ország esetében, amely nagymértékben ki van téve az Oroszországból érkező energiahordozóknak.
– Hogyan alakulhatnak a volumenek Magyarország és a kikötő között?
– Nemrég kezdtük el Ausztria összekapcsolását a kikötői forgalommal, ami egyáltalán nem volt könnyű. Ehhez hasonló közvetlen kapcsolat egyelőre még nem létezik Magyarországgal, jelen pillanatban csak a németországi vasúti csomópontokon keresztül áll rendelkezésre néhány vasúti lehetőség. A közvetlen konténerjárat érdekében tárgyalásokat folytatunk az érintett szereplőkkel, az árak esése miatt viszont nekünk inkább arra kell most fókuszálni, hogy ez mikor valósulhat meg ténylegesen. Sajnos nem tudunk minden fontos statisztikai adatot beszerezni ahhoz, hogy előre lássuk, mennyire lehet nyereséges a konténerforgalom beindítása a kikötő és Magyarország között. Ha a személyautó-exportot vesszük alapul, akkor derűlátók lehetünk, emellett például egyes nagy magyar vegyipari vállalatok is meglehetősen aktívnak bizonyultak az utóbbi időszakban, amelyek két kikötő lehetőségeit is megnézték, és számításokat végeztek.
– Mit gondol, hogy az említett vasúti kapcsolat mikor valósulhat meg?
– Mi kikötőként csak javaslatokat tudunk megfogalmazni a piaci szereplőknek, hogy milyen megoldásokra, fejlesztésekre lehet szükség. Nekünk kell megtalálni azokat a partnereket, akik hajlandóak összekötni a kikötőnket bizonyos országokkal, illetve azok piacával. Jóslatokba nem mernék bocsátkozni ezzel kapcsolatban, de azt tudom mondani, hogy már nagyon közel járunk a kitűzött célhoz, és remélhetőleg a közeljövőben meg tud valósulni. Az ipari termelés a legtöbb európai országban visszaesett, de azzal számolunk, hogy a magyarországi gyártás bővülni fog a következő években: elég, ha az akkumulátorokra gondolunk, mivel a Magyarországon létesítendő akkumulátorgyárak nemcsak helyi vagy európai igényeket fognak kielégíteni, hanem globálisakat is. Innen nézve tehát arra számítunk, hogy bővülni fog a konténerforgalom, mindemellett pedig a gazdasági teljesítmény is újra nőni fog. A kikötőnk éppen ezért továbbra is aktív kíván maradni a magyar piacon a következő években: időről időre tervezzük bemutatni a magyar cégeknek, hogy milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe Anwerpen-Brugge-ben. Terveink között szerepel egy kikötői küldöttség Magyarországra látogatása olyan partnerekkel, akik a kikötő munkájában aktív részt vállalnak. Szeretnénk megjelenni Debrecenben is, mert ez a város jelenleg meglehetősen látványosan fejlődik. Továbbá szeretném elérni, hogy évente legalább egyszer legyen egy fogadás a magyar vállalatok számára a belga nagykövetségen, ami sokat lendíthet a kapcsolatok építésén és ápolásán.
– Ön nemcsak a magyar, hanem az ausztriai piacért is felel. Lát-e bármi különbséget a két ország között a tekintetben, hogy milyen aktuális piaci kihívásokkal kell szembenézniük?
– Történelmileg Ausztria nagyon erősnek számít az ipari és a projektüzletek terén. Úgy látom, hogy Magyarország pedig egyre jelentősebb sikereket ér el a személyautó- és az akkumulátorgyártásban. Azt gondolom, hogy a kihívásokat illetően nincs különbség a két ország között, Ausztriában is ugyanazokkal a problémákkal szembesülünk: itt is nagyon sokat dolgoztunk azon, hogy intermodális kapcsolatokat építsünk ki, és évekbe telt, mire sikerült megtalálni a megfelelő partnereket. A dél-európai kikötők Ausztria számára is fontos szerepet töltenek be, de mi is szeretnénk szeletet kihasítani magunknak a tortából. Az elmúlt években hetente több mint 12 konténervonatot indítottunk, de az egyik beszállító ismét kiszállt, így jelenleg éppen szünetel néhány járatunk. Szerintem semmi meglepő nincs ebben, de meg vagyok győződve arról, hogy javulni fog a piaci környezet, még akkor is, ha most nem könnyű gazdasági helyzettel állunk szemben.
– Milyennek várja az idei év logisztikai teljesítményét Magyarországon és Európában?
– Magyarország esetében egy hatalmas forgalomrobbanást látok a konténerek és a személyautók piacán. A trendek egyébként minden piacon hasonlóak: az év első felében enyhe visszaesést tapasztaltunk, de márciustól májusig megint felfutottak a forgalmak, amit most ismét volumencsökkenés követ. A helyzet valóban ingatag. Szerintem mindenki tudja, már egyértelmű, hogy idén egyetlenegy kikötő sem fogja ugyanazokat a számokat hozni, mint tavaly; ha legalább szinten tudjuk tartani magunkat, már örülhetünk. Ilyen hullámvölgyek persze mindig vannak, de engem leginkább az árszínvonal lep meg, mintha már elfelejtettük volna, hogy a legfontosabb célunk felvenni a harcot a globális felmelegedés hatásaival. Mindent összevetve én nagyon optimista vagyok, és azt gondolom, hogy sok iparág meglehetősen gyorsan fel tud épülni, ha hagyják neki. Fontosnak tartom hozzátenni, hogy tavaly – gazdasági szempontból már szűkös időben – számos vállalat összesen 8 milliárd euró értékű beruházást jelentett be Antwerpen-Brugge-ben, tehát mások is tisztán és bizakodóan látják a jövőt.
Aranyi Péter
