A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a NavigátorVilág magazin kiadójának közös szervezésében zajlott június 12-én a Műegyetemen az első AkkuLog konferencia. A téma súlyát jelzi, hogy a fórumot a budapesti árvízhelyzet ellenére rendkívüli iparági érdeklődés övezte, hiszen átfogó képet kívánt adni az akkumulátor-fuvarozás és -raktározás speciális szabályozásáról, aktuális kihívásairól és szűk keresztmetszeteiről.
Nagy feladat az akkumulátorok magyarországi gyártásához kapcsolódó logisztika. A termékcsoport különleges kezelést igényelhet, így fel kell készülni az esetleges kihívásokra. Tekintve, hogy a teljes logisztikai szakma számára egy új árucsoport jelenik meg nagy mennyiségben, célszerű átgondolni a szállítmányozási, tárolási, baleset-megelőzési, illetve a szakemberek képzésével, felkészítésével kapcsolatos megoldásokat, és ezeket figyelembe is kell venni a szabályozások előkészítése során.
Megfelelő ismeretekkel
A feszültség alatti munkavégzéssel kapcsolatos előírások és szabályok a szakembereknek nem jelentenek újdonságot, viszont a széles körben elterjedő akkumulátorok miatt ezen szabályok ismerete és betartása kiterjesztendő többek között az akkugyárakra, logisztikai partnerekre, a karbantartást, szervizelést végző telephelyekre vagy akár a gyors ütemben növekvő számú töltőpontokra is. A villamos szakma, ezen belül az energetika erősen kapcsolódik az akkumulátorokhoz.
Három különböző feszültségszintet különböztetünk meg, amelyeket külön szabályoznak a törvény, a technológia és a szabvány szintjein. Dolgozni pedig feszültség alatt, feszültség közelében, illetve feszültségmentesen lehetséges. Az akkumulátorokkal a feladatok előkerülhetnek a gyártás, a szállítmányozás, az üzemeltetés, a szervizelés és a hulladékkezelés kapcsán is. Bármely folyamat során előfordulhat a feszültség alatti munkavégzés, amit egy külön rendelet szabályoz. Tudni, ismerni kell, hogy a szállítmányozás során mi történhet, és ilyenkor mit lehet tenni, kinek és milyen végzettséggel van jogosultsága az elvégzendő tevékenységekhez. Ezeket a hazai szabályozás megfelelően kezeli.
Ugyanakkor kiemelten fontos a hazai szabályok, előírások betartása mellett az érintett – többek között a szállítmányozás területén tevékenykedő – szakemberek felkészítése, informálása, oktatása a feszültség alatti munkavégzés témakörében. Elengedhetetlen az akkumulátorok gyártási és működési, ellenőrzési technológiáinak az ismerete is annak érdekében, hogy beavatkozás szükségessége esetén a munkatársak a biztonság maximális figyelembevételével tudjanak eljárni.
Fókuszban a megelőzés
A lítiumakkumulátorokat úgy tervezték, hogy nagy teljesítményt adjanak le, ezért az ilyen eszközökben jelentős mértékű elektromos energia tárolható. Ennek következtében ezek az akkumulátorok rövidzárlat során vagy más behatásra nagy mennyiségű hőt fejlesztenek, ami súlyos veszélyeztető hatással jár. Az akkumulátorok kémiai összetevői miatt akár egy sérülés következtében meggyulladhatnak, felrobbanhatnak. Az eredményes katasztrófavédelmi beavatkozás és az oltás sok nehézséggel jár, speciális eszközöket és módszereket igényel. A logisztikai szektorban a megelőzésre és az eredményes felügyeletre kell fókuszálni, hogy a károk megelőzhetők, illetve mérsékelhetők legyenek. A munkatársak felkészítése, képzése során a gyors, hatékony beavatkozás érdekében célszerű az akkumulátorok égésével kapcsolatos tapasztalatokat szakavatott katasztrófavédelmi szakemberek közreműködésével megismertetni a résztvevőkkel.
Szállítási és tárolási kockázatok
A logisztikai szektor és a szállítmányozók jelenleg is minden lehetségest megtesznek a biztonságos szállítás érdekében, hogy a lítiumakkumulátorokat csak a szállításra való alkalmasságukat igazoló vizsgálati tanúsítvánnyal, helyes szállítási osztályozással (ADR, RID stb.), biztonságos csomagolásban, jelöléssel és okmányokkal ellátva fuvarozzák. A feladást követően, már az intermodális szállítási láncban alig van érdemi lehetőség szemrevételezéssel vagy más módon ellenőrizni az ilyen különleges (érzékeny) rakomány megfelelőségét. Ezért célszerű lépés mindenki számára, aki a lítiumakkumulátorok szállításával, kezelésével vagy tárolásával foglalkozik, hogy alapos ismereteket szerezzen erről a rakományról, illetve a gyártás eredetéről.
A sérült vagy hibás cellák és akkumulátorok szállításához kiegészítő vizsgálati követelmények szükségesek, hogy szakszerűen felmérhetők legyenek a kockázatok. Az ilyen sérült, illetve hibás cellák és akkumulátorok ugyanis normál szállítási körülmények között is hajlamosak gyors bomlásra, veszélyes reakcióra, lángképződésre, veszélyes hőfejlődésre, illetve mérgező, maró és gyúlékony gázok vagy gőzök veszélyes kibocsátására. A szállítási láncban ezeknek a kockázatoknak a felmérése és a reálisan megvalósítható biztonságos szállítás feltételeinek meghatározása speciális szaktudást igényel.
Szükség van a lítiumakkumulátorok jelenleginél részletesebben kidolgozott, kockázatalapú osztályozására, hogy a lehetséges UN-számokhoz történő hozzárendeléssel a cellákat, illetve akkumulátorokat (cella, akkupack, akkumodul) a tényleges veszélyek ismeretében biztonságosan lehessen szállítani.
A nagykapacitású – mint például az elektromos járművekben használt – lítiumion-akkumulátorok tárolása is nagy kockázatot jelent. A feltöltött cellák és akkumulátorok könnyen kigyulladhatnak, ami gyorsan kiterjedt raktártűzhöz és végül a raktár leégéséhez vezethet. A logisztikai raktárak tervezését és üzemeltetését kreatív módon kell megvalósítani a lehető legbiztonságosabb működés érdekében.
Felkészülésképpen jogalkotás
Mivel Magyarországnak az akkugyárak felfutása nagy lehetőséget jelent – és ezt ki kell használni –, a fentiek tekintetében szükséges kiemelten foglalkozni a felmerülő kérdéskörökkel és gyorsan előkészíteni a megoldási javaslatokat és intézkedéseket. Az akkumulátorok fizikai és kémiai tulajdonságai szükségessé teszik, hogy radikális mértékben csökkenteni kell a problémák kialakulásának lehetőségeit, hisz a már kialakult veszélyhelyzetet csak kontrollálni lehet, elhárítani és a károkat csökkenteni nem. A tulajdonságok közül ki kell emelni a feszültség alatti munkavégzés kérdését és az akkumulátorok vagy azok összetevőinek tűzesete kapcsán a keletkezett tűz eloltásának extrém nehézségeit. Mivel az akkumulátor veszélyes termék, ezért a folyamatokat és a technológiákat jól és biztonságosan kell kitalálni, felkészülve a balesetek megakadályozására.
Ezen a területen a fent kifejtett indokok és tények miatt a jogalkotás elkerülhetetlen. Az igények ismeretében az irányelvek és a jövőkép meghatározása után akár határozott idejű akciótervekkel, szabályozásokkal kell kialakítani a működési környezetet. Ahhoz, hogy az iparág Magyarországon sikereket érjen el, azaz a szereplői gazdaságosan és hatékonyan üzemeljenek, számos feladat elvégzése nélkülözhetetlen.
Elsőként az iparági működési és jogi környezet terén kiemelten fontos a szabályozási háttér kialakítása; a kár-események megelőzése, probléma esetén a gyors és hatékony intézkedés; az iparágban dolgozó, az egyes szakterületeken tevékenykedő vezetők, munkatársak felkészítése, képzése, vizsgáztatása, rendszeres továbbképzése; továbbá a kész eljárások kidolgozása, mivel a téma szakirodalma még hiányos.
Másfelől a hazai logisztikai infrastruktúra az eddigi számítások szerint nagyon nehezen tudja majd kezelni az akkumulátorokkal kapcsolatos forgalomnövekedést és szállítási igényt, így a kiszolgálásához szükséges az infrastruktúrák fejlesztése. A raktárakat és a szállítójárműveket az előírásoknak, az elvárásoknak és a biztonsági szempontoknak megfelelően kell kialakítani. A projektek során a katasztrófavédelem bevonásával az ingatlanfejlesztőkkel, biztosítókkal is szükséges egyeztetni.
Készen a képzésre
A teendők megoldásához a BME oktatói és kutatói a széles spektrumú tudományos és szakmai kompetenciáikkal készek hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarország élen járjon az akkumulátoros technológiák hasznosításában és elterjedésében. Maga az IT-szektor sem működne az akkumulátorok nélkül, akár a gépjárművekre, akár a telekommunikációs eszközökre gondolunk. Ezek az eszközök már az intelligenciáról szólnak, de a működtetésükhöz elengedhetetlenek az energiaforrások. A BME mint innovatív és vállalkozó szellemű intézmény készen áll a partnerségre és együttműködésre az állami, ipari és gazdasági szereplőkkel közös oktatási és kutatási projektek sikerre vitelében.
A BME-n belül a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karhoz tartoznak a közlekedés, a járművek és a logisztika tudományterületei. Az akkumulátorok veszélyei miatt e területeken is kiemelten fontos a megelőzés, probléma esetén a gyors és hatékony intézkedés. Ehhez – az infrastruktúra és a szabályozási háttér biztosítása mellett – a szakemberek felkészültsége és képzése is kiemelt feladat. Az akkumulátoros járművek és eszközök további terjedésére minden szakterületnek fel kell készülni.
A közlekedés területén az akkumulátorok egyrészt a járművekben és eszközökben erőforrásként, másrészt szállítandó termékként jelennek meg. Amennyiben a hazai akkumulátor- és autógyárak nagy volumenben fognak termelni, fel kell készülni e termékek szállítására, illetve a megfelelő felszereltségű raktárbázisokkal is rendelkezni kell. Mivel az akkumulátor veszélyes termék, a folyamatokat és a technológiákat jól és biztonságosan kell kitalálni, kiemelten felkészülve a balesetek megakadályozására is.
Látni kell ugyanakkor, hogy e téma szakirodalma még hiányos, és a kész eljárások kidolgozása is a közeljövő feladata. A BME és a BME ITS Nonprofit Zrt. ehhez fel tudja ajánlani a tudását, a részletekre rálátó szakértőit, illetve a képzési, oktatói kapacitását is. Emellett a különböző szakterületek képviselőinek rendszeresen találkozniuk kell egymással, hogy közösen találják meg a biztonságos és szakszerű megoldásokhoz vezető utakat.
A közeljövő feladatai
- Az akkugyárak felfutása nagy lehetőséget jelent, és ezt ki kell használni.
- Az akkumulátorokkal kapcsolatos forgalomnövekedés és szállítási igény már most tapasztalható, ennek kiszolgálásához viszont szükséges az infrastruktúrák fejlesztése. Az akkumulátor veszélyes áru, ennek megfelelően már rövid távon fejleszteni kell a tervezett akkugyárak körül az infrastruktúrát, a raktárbázist és a vasúti hálózatot.
- A terület szabályozása érdekében törvényalkotás mindenképp szükséges. Az igények ismeretében az irányelvek és a jövőkép meghatározása után akár határozott idejű akciótervekkel, szabályozásokkal kell kialakítani a működési környezetet.
- A szakmai szövetségek és azok a fórumok is tevékenykednek már, ahol a szállítmányozói szakmacsoportok összeállíthatják javaslataikat és ajánlásaikat a minisztériumok és a hatóságok felé.
- A partnerekkel, megrendelőkkel, felügyeleti szervekkel is ki kell alakítani a megfelelő fórumokat.
- A raktárakat, a szállítójárműveket az előírásoknak, az elvárásoknak és a biztonsági szempontoknak megfelelően kell kialakítani. A katasztrófavédelem bevonásával az ingatlanfejlesztőkkel és a biztosítókkal is szükséges egyeztetni.
- Határokon átívelő kapcsolatok kialakítása is célszerű szakmai szervezetekkel és partnerekkel.
- Kiemelten fontos az e szakterületen tevékenykedő vezetők és munkatársak felkészítése, képzése és rendszeres továbbképzése.
