„A feszültség alatti munkavégzés (FAM) nem új keletű dolog. A Debrecenbe érkező gyárnak, a Győrben lévő másiknak vagy egyéb üzemeknek Magyarországon azt kell figyelembe venniük, hogy mára olyan területeken is megjelent a FAM, amely számukra újdonságnak számít” – vezette föl előadását az AkkuLog konferencián dr. Németh Bálint egyetemi docens, a BME Villamos Energetikai Tanszék és a Nagyfeszültségű Laboratórium vezetője.
A villamos szakma és azon belül az energetika erősen kapcsolódik az akkumulátorokhoz. A téma fontosságát jól mutatja, hogy az elmúlt 5 évben csaknem 20 milliárd forintnyi, elektromos járműveket érintő beruházást hajtottak végre hazánkban. Eközben folyamatosan fejlődik az infrastruktúra: 2022-re
több mint 3200 töltőpont épült ki, számos új munkahely jött létre. Egyre több szakember kerül kapcsolatba az autóipari nagyfeszültséggel, a nagy teljesítményű akkumulátorokkal, így megkerülhetetlen a kérdés: hogyan garantálható a biztonságos munkavégzés? Dr. Németh Bálint szerint az alapprobléma, hogy a feszültség alatt álló részek közelítése veszélyes, ugyanakkor a villamos hálózat és a villamos járművek karbantartása elengedhetetlen. A megoldás: olyan technológia kidolgozása, olyan eszközök fejlesztése, amelyekkel biztonságosan végezhető a munka.
Az akkumulátorgyártáshoz, -szállításhoz, az elektromos és részben elektromos meghajtású gépjárművek márka- vagy szakszervizekben történő karbantartásához kapcsolódóan a biztonságos munkavégzés csak folyamatos képzésekkel és szervezett keretrendszerrel biztosítható. Az utóbbi tavaly változott: a 2023. november 28-ig érvényes 72/2003 GKM rendeletet felváltotta a villamosmű, termelői, magán- és közvetlen vezeték műszaki biztonsági követelményeiről, valamint a feszültség alatti munkavégzés szabályairól szóló 21/2023 GFM rendelet, amely hatályba léptette a feszültség alatti munkavégzésre vonatkozó Biztonsági Szabályzatot, egyúttal pontos fogalom-meghatározásokat is rögzített (ld. keretben. A szerk.).
„A képzés területén sok mindent kell tennünk, és már el is indultunk ezen az úton az elmúlt évek során” – mutatott rá a szakember. Tizenegy gyakorlati blokkot – melyek a felújító képzés részeként is teljesíthetők – tartalmaz az oktatási rendszer, mindegyikhez közös elméleti modul tartozik. Ezek közül hármat épp az akkumulátorgyártás kapcsán dolgoztak ki: megújuló és egyéb primer energiaforrású kiserőmű FAM szerelő, kisfeszültségű energiatároló akkumulátor-telep FAM szerelő, gépjármű-vontatási akkumulátor FAM szerelő. A FAM tevékenységet végző személyzetet speciálisan felszerelt gyakorlati képzőhelyeken a vonatkozó jogszabályok szerint oktatják. A képzéseken szerzett ismeretek, jártasságok megújítására és bővítésére a feljogosítással rendelkező munkavállalóknak kétévenként továbbképzéseken kell részt venniük.
Ugyanakkor ma még hiányzik az az oktatási forma, amely kifejezetten az akkumulátorok biztonságos szállításával kapcsolatos tudnivalókra készítené fel a szakembereket, tette hozzá dr. Németh Bálint.
FAM-TÖRTÉNELEM
Az 1930-as évekig a szigetelt eszközök (34 kV-ig) használata volt jellemző, ezek saját kezűleg gyártott, egyszerű gumieszközök voltak. Az 1930-as években a technológiai kiterjesztésével már 66 kV és 110 kV, sőt az USA nyugati partján 220 kV feszültségen is tudtak FAM-munkákat végezni. Az 1950-es években ez a feszültségszint a rezin borítású üvegszál rudaknak köszönhetően 345–765 kV-ra nőtt, az 1960-as években pedig eljutottunk a potenciálon végzett munkáig, amit Magyarország a világon másodikként fejlesztett ki. Mi azóta gyártjuk a különböző eszközöket, oktatjuk a technológiát, és mindhárom (kis-, közép- és nagy-) feszültségszinten dolgozunk, miközben jelentős szerepet vállalunk nemzetközi színtéren is a jogszabályi háttér, a technológiák és a szabványok kidolgozásában.
FAM-FOGALMAK
Feszültség alatti munkavégzés: minden olyan munkavégzés, amelynek során a munkavégző személy testével, testrészével, szerszámával, védő- vagy segédeszközével, illetve munkagépével feszültség alatti részt érint, vagy a veszélyes övezetbe hatol. Ilyennek számít az is, ha a munkavégző személy a szokásos körültekintés mellett nem tudja elkerülni a feszültség alatti rész érintését vagy a veszélyes övezetbe való behatolást.
Feszültség közeli munka: minden olyan munkavégzés, amelynek során a munkavégző személy testével, testrészével, szerszámával, védő- vagy segédeszközével, illetve munkagépével a közelítési övezetbe hatol, vagy abban tartózkodik, és csak fokozott figyelemmel tudja elkerülni a veszélyes övezetbe való behatolást.
Feszültségmentes munka: az MSZ 1585:2016 szabvány szerinti azon folyamat, amelynek során az üzemszerűen feszültség alatt álló üzemi villamos berendezést olyan állapotba hozzák, hogy rajta (érintésével, közelében, azaz veszélyes övezetében) a villamos áramütés veszélye nélkül, biztonságosan lehet munkát végezni.
