„Két évvel ezelőtt Dubaiba mentem, egy nemzetközi informatikai kiállításra, és az utazás előtt mutattam a gyerekeimnek egy látványos videót a városról, hogy ők is érezzék, hogy a fater milyen menő. Mire az akkor 9,5 éves fiam: Apa, hogy lehet, hogy egy város ennyire környezetszennyezően épült föl? Még nincs 10, de klímaszorong a gyerekem, aki előtte semmi jelét nem adta ennek azon kívül, hogy minden állatot szeretne megvédeni. És ez elgondolkodtatott…” – indította előadását egy személyes témával Poór Károly, a delaware Consulting Hungary sales executive vezetője a BME és a kiadónk által közösen szervezett AkkuLog konferencián.
Az esetből azt szűrte le az előadó, hogy a fenntarthatóság vagy démonizálva van, vagy ellenkezőleg: felületesen kezelik – holott holisztikusan, üzleti oldalról megközelítve sokkal több minden rejlik benne. Próbaképpen megkérdezte a hallgatóságot az ESG-ről és a karbon lábnyomról – a kézfeltartásból az derült ki, hogy az első lépcsőfokon, az érzékenyítésen túljutott a szakmai közönség.
Ezután számba vette, hogy milyen kritikus pontokra lehet valóban hatásunk egyénileg: nem iszunk már műanyag szívószállal, és porlasztó beiktatásával kevesebb vízzel mosogatunk. Kétségtelen, hogy nagyságrendekkel izgalmasabb a vállalati szint a víz- és energiahatékonyság elérésére. Mindkettőt jellemzi azonban a környezettudatosság (environment).
Az ESG második (social) pillérének eleme a munkatársak egészsége. Itt a vállalati egészségbiztosítás mellett már szóba kerül az is, hogy a cégszervezetek miként támogatják, hogy ne égjünk ki, ugyanakkor a fiatal generáció körében már az a természetes, hogy gyors váltásokkal keresik a különböző új kihívásokat – ez esetben az merül fel, hogy miként tudjuk őket a társaságunknál tartani.
A vállalatvezetési vetület (governance) egyik összetevője a visszaélések feltárására irányuló (whistleblower) megoldások bevezetése az 50 főnél nagyobb állományú cégeknél. Poór Károly nemzetközi összehasonlításban tapasztalta, hogy a magyar nép nem „árulkodós”, miközben az előremutató, közösségfejlesztő vezetői döntésekhez szükség lenne a belső információkra.
A piaci tendereken már ma is komoly üzleti jelentést kell adni arról, hogy mit tesz az adott vállalat a saját fenntartható működéséért. Uniós szinten pedig már jövő évtől vannak jelentéskötelezett vállalatok: a tőzsdén jegyzetteknek és beszállítóiknak a beszámolóikban kötelező az ESG-jelentést auditált módon megjeleníteni (ld. a 14–15. oldalakon. A szerk.), akiknek körét 2030-ig fokozatosan terjesztik ki minden működő cégre.
A fentiek nyomán mik a trendek most az ESG terén? Mindenekelőtt elindult a tanácsadók és auditorok képzése, ezzel párhuzamosan pedig különböző informatikai fejlesztések, hogy rendelkezésre álljanak olyan eszközök, amelyek segítenek automatikusan kinyerni az ESG-jelentésekhez szükséges információkat a meglévő adathalmazokból.
A megoldások mellett azonban a kihívásokból is kijut. A legnagyobb az, hogy mit és hogyan kell mérni, milyen törvényi háttér szabályozza ezt jelenleg, és az milyen gyakran változik. Gyakorlatilag adatokat kell szolgáltatni olyan dolgokról, amelyekről még nem ismert, hogy hogyan mértük előzőleg…
Az ESG igazi előnye az előadó szerint, hogy vállalatikultúra-váltásra ösztönöz. Egyfelől egyre több cég tesz lépéseket a társadalmi felelősségvállalás irányába, azaz végez komoly, értékteremtő CSR-tevékenységet, túl az egyébként fontos kerítésfestésen és szervezett adománygyűjtésen. Másfelől a karbontudatosság beépítése a társaságok mindennapi életébe nagyon fontos munkaerő-vonzó és -megtartó erő.
Az előírt ESG-jelentés egyik összetevője a beszállítók irányában követni a fenntarthatóságot (Scope 3), ami egyelőre fejfájást okoz a piaci szereplőknek, mert nem dőlt el: mindent részletesen (szélsőségesen akár a távolságfüggő hőleadást is) beszámítva vagy becsléssel kell meghatározni az adatokat.
Az ESG-nézőpontokkal még számos kockázatot lehet csökkenteni. Egyrészt a húzóemberek megtartását erősítik, másrészt segítik a termelőeszközök kategorizálását, hogy mennyire fenntarthatóak, túl a támogatott beszerzésen, az üzemeltetés időszakában is.
A tanácsadó tehát arra biztatta az egybegyűlteket, hogy mélyedjenek el a témában, hogy kihasználhassák a benne rejlő lehetőségeket. A piac ontja a megoldásokat, akár humán, akár informatikai tőkéről van szó – és minél előbb, annál jobb: hiszen minél hamarabb lépünk és informálódunk, annál később kell majd kutat ásnunk, márpedig szomjasan nagyon nehéz a kútásás…
További információ: https://www.delaware.pro/hu-hu
