Budapesten rendezték meg elsőként a cargo ellátási lánc szakembereit összehozó, Air Cargo Day Hungary elnevezésű konferenciát. A közép-kelet-európai régióból több, mint 100 logisztikai szakember vett részt a nemzetközi szakmai napon, amelyen a légiszállítási szektor aktuális kérdéseit, különösen az iparág digitalizációjának hatásait vitatták meg.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1. Terminálja adott otthont az elsőként megrendezett Air Cargo Day Hungary konferenciának. A rendezvény szervezője a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) és a Budapest Airport volt. A szakmai napon az iparág minden szereplője – a hatóságoktól kezdve a fuvarozókon és a légitársaságokon keresztül a földi kiszolgáló cégekig – részt vett, hogy panelbeszélgetések keretében vitassák meg a szakma legfontosabb aktualitásait.
A konferencián olyan fontos kérdéseket jártak körül a résztvevők, mint az iparág digitalizációjának lehetőségei és a technológiai újítások hatása a cargoüzletágra. Ez utóbbit az is alátámasztja, hogy légi teheráruszállítás esetén az átlagos szállítási idő hat nap, de ennek az időnek mintegy negyedét a határellenőrzések és a különböző bürokratikus folyamatok adják, épp ezért szükséges az olyan újítások bevezetése, amelyek ezeket a folyamatokat felgyorsíthatják és átláthatóbbá teszik.
Anca Apahidean, a IATA kelet-európai régiójának vezetője megnyitó beszédében kiemelte: „A nemzetközi áruszállítás egyharmada immár légi úton történik, a cargoszektor pedig összesen mintegy 65 millió munkahelyet támogat a világban. Ahhoz azonban, hogy az iparág meg tudja őrizni versenyképességét, a digitalizáció mellett a teheráru-feldolgozás automatizálását is meg kell kezdeni, a légi teheráruszállítás folyamatai ugyanis az elmúlt 20 évben nem változtak.”
„Erős logisztikai közösségi háttér és hatékony együttműködés nélkül a Budapest Airport számára elképzelhetetlen lenne a növekedés. Ehhez a partnereink mellett a magyar kormány és a hatóságok támogatása is elengedhetetlen volt” – mondta a megnyitón Jost Lammers. A Budapest Airport vezérigazgatója kiemelte, habár a régióban a kezelt légi teheráru mennyisége csökkent, a magyar GDP öt százalékot meghaladó emelkedése, valamint az autó- és gyógyszeripar növekedése bizakodásra ad okot. A Budapest Airportnál a kezelt áru mennyisége az év végére várhatóan eléri a 150 ezer tonnát, ami jól mutatja azt is, hogy a további növekedéshez szükség van az év végére elkészülő BUD Cargo City logisztikai bázisra.
Veron Zsolt, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyeleti főosztályának vezetője azt hangsúlyozta, hogy a Budapest Airport a régió egyik legjelentősebb és legerősebb áruszállítási központja lehet, és ebben a repülőtér vezetésének fontos szerepe van. „A kormány feladata az, hogy kiszámítható környezetet teremtsen a befektetésekhez, és egyszerűsítse az egyes folyamatokat” – mondta a főosztályvezető. Hozzátette: „A Budapest Airport ugyanakkor lassan eléri áruszállítási kapacitásainak felső határát, ezért a már bejelentett fejlesztéseken túl újabb beruházásokra is szükség van.”
A konferencia zárásaként a résztvevők meglátogatták a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren épülő BUD Cargo City-t, amely lehetőséget biztosít majd a légi teheráru-szállítással foglalkozó cégek számára a hatékonyabb együttműködésre. A légi teheráru-szállítás mintegy 2000 embernek ad munkát közvetlenül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, míg további 10 ezer logisztikai munkahelyet jelent a repülőtér vonzáskörzetében.
