Három fő témára: a veszélyesáru-szabályozásra, a „válságtűrő” globális és magyar vegyipar helyzetének bemutatására, valamint speciális szakterületként a lítiumion-akkumulátorokkal kapcsolatos problémákra koncentrált a NavigátorVilág Expón tartott előadásában Sárosi György, a Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda ügyvezető igazgatója.
2020-ban a globális veszélyesáru-szabályozásban a Sárga könyv 21. változata, légi közlekedésben az IATA DGR 61. változata, tengeri közlekedésben az IMDG Kódex 39-18, közúti közlekedésben az ADR 2019–2020, vasúti fuvarozásban a RID 2019–2020 és a belvízi hajózásban az ADN 2019–2020-as változata az irányadó.
Sárosi György az Incoterms 2020-ra is felhívta a figyelmet, mert a veszélyesáru-szabályzatok szerint be kell azonosítani a szerepköröket, ami a különböző kereskedelmi üzletek alapján változhat. Vannak előnyös kereskedelmi üzletek, amelyek a veszélyesáru-felelősségeket érintik, és nem mindegy, hogy ki állítja ki egy ügyletnél a feladói nyilatkozatot, ki felel a megfelelő minőségű csomagolásért, a bárcázási előírásokért vagy egyéb veszélyesáru-kötelezettségek teljesítéséért. Az Incoterms 2020 tehát kihat a fenti szabályzatok alkalmazására, elsősorban a felelősségi és szerepkörök meghatározására, beleértve a szállítmányozót is, mutatott rá a szakember.
Tíz évvel ezelőtt a globális vegyiparban Európa vezetett, valamivel több mint egyharmadát adta a világ vegyipari termelésének, megelőzve az USA-t és az akkor már erőteljesen feltörekvő távol-keleti térséget, beleértve Kínát is. Jelenleg Kína a világelső, 1290 milliárd eurós vegyipari értékesítéssel, Európa 542 milliárddal a második, az USA 466 milliárddal a harmadik. Ha ez a növekedési trend változatlan marad, 2030-ra az ázsiai ország több mint felét adja majd a globális vegyipari termelésnek.
A főszereplők gondolkodásmódja azonban merőben eltér egymástól, hangoztatta Sárosi György. Amíg Kína és az USA a saját piacára fókuszál, addig Európa főleg az exporttevékenységre épít – Európa második legnagyobb exportpiaca és a legnagyobb tengerentúli piaca az USA –, és hatalmas sikereket ér el. A kontinens sokkal magasabb (48 milliárd eurós) kereskedelmi többletet tud felmutatni, mint az USA (16 milliárd) és Kína (1 milliárd).
A magyar vegyipar éves árbevétele 5,4 milliárd euró körül alakul, ami az elmúlt 10 év alatt megduplázódott, túlszárnyalva az EU növekedési átlagát. A növekedés exportorientált, a Magyarországon gyártott vegyipari termékek mintegy 70 százalékát exportálják, túlnyomórészt az EU egységes piacára.
A lítiumion-akkumulátor feltalálói a közelmúltban Nobel-díjat kaptak, ami a vegyipar nélkül nem történhetett volna meg. Az első lítiumion-akkumulátor 1991-ben került forgalomba a Sony CCD-TR1 videokamerájában, és azóta rendkívül széles körben elterjedt, egyebek mellett számítógépekben, telefonokban, vezeték nélküli szerszámokban vagy e-cigarettákban. A tőkekoncentráció már évekkel ezelőtt elkezdődött az iparágban. A Tesla és a Panasonic közös beruházása a nevadai sivatagban 2017-ben 358 GWh-t termelt, ami négy évvel korábban az egész világ energiaszükségletét kielégítette volna. Előrejelzések szerint az öt legnagyobb akkumulátorcella-gyártó – az autóiparral együttműködve – 2020-ra megháromszorozza a termelési kapacitását.
Az elektromos autókhoz gyártott lítiumion-akkumulátorok több száz kilogramm súlyúak, a kapacitásuk elérheti akár a 37 kWh-t, ezért alkalmazni kell rájuk a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokat. Tekintettel az akkumulátorokkal kapcsolatos problémákra, 2020. január elsejétől a teljes logisztikai láncban ún. vizsgálati jelentést (Test Report) kell készíteni, amely igazolja, hogy a szállított akkumulátor átesett a közlekedési szabályzatok szerinti szigorú eljáráson. Sárosi György esetpéldaként említette, hogy egy 9 cellát tartalmazó laptop esetén 9 x 4 = 36 liter gyúlékony és robbanásveszélyes gáz képződik, amelyből 21,6 liter hidrogén- és 14,4 liter szénhidrogéngáz – zárt térben, ahol nincs vagy korlátozott a szellőzés, ez óriási kockázatot jelent.
Ezért a lítiumion-akkumulátorok esetében biztonsági okokból új csomagolási előírásokat és szabványokat dolgoznak ki, a termékek szállításához új osztályozási és vizsgálati eljárásokat vezetnek be. 2020-ban elkészül az akkumulátortárolás és -raktározás nemzetközi szintű biztonsági követelményeit – hűtés, gázérzékelés, szellőztetés, tűzterjedés korlátozása, oltórendszer, különleges eljárás (hőkamera) – tartalmazó új javaslat. 2021-től pedig az USA-ban nagyon veszélyes árucikknek nyilvánítják majd ezeket az akkumulátorokat, amelyek nagy mennyiségben történő tárolásához, raktározásához biztonsági, tűzvédelmi követelményeket is előírnak.
