A világ minden részéről érkeznek teher-, konténer- és utasszállító hajók a Hamburgi Kikötőbe. Európa 3. és a világ 18. legnagyobb tengeri – és egyben folyami – kikötője tavaly több mint 18 ezer hajót fogadott, 4 konténertermináljában 8,7 millió konténer fordult meg. A hetente 24 Budapestre induló menetrend szerinti konténerszállító vonatpár révén a létesítmény a hazai tengerentúli exportnak is kulcsszereplője, tudtuk meg a Hafen Hamburg Marketing e.V. (HHM), azaz a Hamburgi Kikötő Marketing Egyesület Budapesti Kereskedelmi Képviseletének vezetőjétől.
– Konténerek nélkül ma már elképzelhetetlen a tengeri szállítmányozás. Mikor kezdődött a térhódítása?
– Bő ötven évvel ezelőtt, 1968 májusában érkezett először kizárólag konténereket szállító hajó a Hamburgi Kikötőbe. Az American Lancer 213 méteres hosszával és 1200 TEU kapacitásával akkoriban nagy hajónak számított. Manapság 21 ezer TEU raktérkapacitású, ultranagy méretű szállító monstrumokat fogad nap mint nap a kikötő, amelyek 400 méteres hosszukkal és 40–60 méteres szélességükkel komoly fejlesztéseket igényeltek. Ahhoz, hogy a hajók beérjenek a Hamburgi Kikötőbe, közel 100 km-es utat kell megtenniük a torkolattól az Elbán, ami komoly munkálatokat igényel a folyón annak érdekében, hogy a hajóforgalom gördülékeny maradhasson.
– Ez medermélyítést jelent?
– Részben. Az Elba hordalékának kotrása állandó munkát ad a kikötőnek, azonban a növekvő hajószélesség – hiszen már készülnek a hajógyárakban a 23 ezer TEU-s szállítókapacitású gigahajók – olyan megoldást követelt, ami lehetővé teszi az ilyen méretű hajóknak, hogy elhaladhassanak az Elba folyón egymás mellett is úgy, hogy ne kelljen bevárniuk egymást a kikötőben, a terminálokon vagy az Elba torkolatánál. Közel két évtizedes tervezés és főként környezetvédelmi egyeztetés után egy találkozási „boksz” kiépítése kezdődött meg idén Wedel és Blankenese települések között, ahol erre adott a lehetőség.
– Mik a Hamburgi Kikötő sajátosságai?
– Területe több mint 7 ezer hektár, 6 kontinensről évente több mint 18 ezer hajót fogad. Négyféle ipari (konténer-, univerzális, szilárd és folyékony ömlesztett rakományt szállító) és 3 személyszállító hajók számára kiépített terminálja van. Itt jóval nagyobb a hajójáratok sűrűsége, mint máshol. A Távol-Keletről minden nap jön legalább egy hajó, a konzorciumokon belül is hetente több járat van, amelyek szinte mindegyike érinti Hamburgot. A Hapag-Lloyd Hajóstársaság átállította 4 transzatlanti járatát ebbe a kikötőbe, ami így lefedi az egész észak-amerikai kontinenst. A kikötő mindennemű áru fogadására és exportálására alkalmas, az élőállat kivételével. A hűtőházban lehetőség van import déligyümölcsök, például a banán érlelésére. A szén és vasérc szállítására specializálódott Hansaporton a ki- és berakodás teljesen automatizált, az operátorokon kívül nem dolgozik ember. A legkorszerűbb konténerterminál a CTA (Container Terminal Altenwerder), ahol önvezető járművek a földben lévő elektronikai pontok alapján tájékozódva viszik a konténereket a hajóktól a tárolási helyre és vissza. Habár Hamburg nem egy kifejezett autóexportra specializálódott kikötő, mint a bremerhaveni, az ACL hajóstársaság Ro-Ro hajói rendszeres „vendégei” a kikötőnek. Ráadásul olyan különleges igények kielégítésére is képes, mint a szigorú ausztrál szabályok, amelyek előírják az autók hevítését a berakodás előtt, hogy az ott nem őshonos bogarakat esetlegesen ne hurcolják be a kontinensre. A faáruk, raklapok hőkezelésére is lehetőség van, csakúgy, mint a veszélyesáru kezelésére. A növekvő igények révén pedig a vasúti menetrend is egyre sűrűbb, nem véletlenül Hamburg Európa legnagyobb vasúti kikötője. A kikötő abból él, hogy a szükségleteknek megfelelően változik. Hamburg mindig élen járt a korszerű technológiák alkalmazásában. Víz alatti drónok, önvezető konténerszállító járművek, papírmentes vámügyi adminisztráció – csak néhány olyan technológia, amely a Hamburgi Kikötőben nem a jövőt jelenti, hanem a jelenlegi operáció szerves részét képezi. A Hamburgi Kikötő egy fogalom. Itt mindegyik terminál már maga egy egység. Ráadásul a kikötő szerves része a városnak és az itt élők mindennapjainak, hiszen Hamburg szívében van.
– Hogyan alakul az idei év áruforgalma?
– Az I. negyedéves adatok jelentős növekedést mutatnak. Az átrakott áruk mennyisége összességében 6 százalékkal emelkedett a tavalyihoz képest, ami 34,6 millió tonna árucserét jelent. A darabáruk terén a mérleg 5,4 százalékos pluszt mutat, konténerekből pedig 2,313 millió TEU-t raktak át, ami 6,4 százalékos emelkedést jelent.
– Milyen a mérleg hazai viszonylatban?
– A magyar export és import 2011 óta minden évben kicsivel növekszik. Tavaly 100 ezer TEU volt a forgalom. Mivel nemcsak a távol-keleti partnerek érhetők el Hamburgból, az észak-amerikai (mind a keleti és a nyugati parti) kereskedelem terén is megkerülhetetlen Hamburg. Főként azért is, mert manapság gyakran az idő fontosabb tényező az árnál. Magyarországról az autóalkatrész-export és -import a húzóágazat, de jelentős az acéláruk, feldolgozott áruk, könnyűipar aránya is, valamint a déligyümölcsök importja. Itthon is mindenki ismeri és szereti a Hamburgi Kikötőt. A vasúti szállítás a rendkívül jó infrastruktúra miatt egészen gyors. Két operátor is van, amely fix menetrenddel dolgozik Magyarországra, és vonataik akár 27 óra alatt Budapesten vannak a kikötőből, ezért a konténerizált áruszállítás 99 százalékban vasúton keresztül valósul meg.
– Mely országok a legnagyobb kereskedelmi partnerek?
– Évek óta Kína és Hongkong vezeti toronymagasan a sort. 2017-ben például 24,1 millió tonna rakománnyal lett az első, ami közül 2,619 millió konténer volt. Népszerűségünkhöz hozzájárul az is, hogy tavaly Hamburg az új selyemút része lett: csupán vasúti lehetőségből hetente több mint 235 áll a szállíttatók rendelkezésére, összekapcsolva Hamburgot 27 kínai várossal. A második legnagyobb partnerünk Oroszország 12,19 millió tonnával és 405 ezer TEU-val, majd Brazília dobogós még 7,05 millió tonna áruval.
– Fejlesztések terén mi jellemzi a kikötőt?
– Folyamatosan dolgozunk újításokon és digitalizációs megoldásokon. Mindemellett a kikötőn belüli vasúti és belvízi hajóforgalmat is már digitális megoldásokkal irányítják. A Green4Transport nevet viselő projekt keretében pedig a kikötőben közlekedő szállítójárműveket és a forgalomirányító jelzőlámpákat kapcsolják hálózatba. A kikötőn belül 5G hálózatot építettek ki, ami további lehetőséget biztosít a folyamatok digitalizációjára, amelynek célja nem az, hogy „trendi technológiákat” alkalmazzunk, hanem hogy a piaci elvárásoknak megfelelően, a digitalizált folyamatok révén gyorsítsuk, ezzel párhuzamosan pedig biztonságosabbá és átláthatóvá tegyük az áruk, illetve a szállítójárművek mozgását. Az áruk tehát gyorsabban juthatnak el a címzettekhez, vagyis csökkennek a tranzitidők, továbbá az automatizált, adatcserén alapuló megoldásokkal egyszerűsödik az adminisztráció. Jelenleg a folyamataink 95 százaléka digitális alapokon nyugszik, és a kikötő digitális rendszereihez mintegy 2000 cég csatlakozik, vagyis elmondhatjuk, hogy Hamburg ma már egy 4.0-ás kikötő.
– Milyen jövőbeli tervek vannak?
– A fejlesztések folyamatosak, mivel aki nem fejlődik, az lemarad. Emellett a környezetvédelem tekintetében is megállás nélkül újítunk. Tudomásom szerint Hamburg volt az első olyan európai kikötő tíz évvel ezelőtt, ahol arra ösztönözték az itt lévő cégeket, hogy az épületek tetejére napelemeket szereljenek, illetve a kikötő területén belül szélerőműveket telepítsenek, amelyek elektromos árammal látják el a terminálokat. Mivel a kikötő Hamburg város területén belül van, ezért igyekszünk megoldani azt is, hogy az itt tartózkodó áru- és utasszállító hajók ne járó motorral biztosítsák maguknak az elektromos energiát. Egy kísérleti projekt keretében a teherszállító hajókra például két konténert tesznek: az egyikben az áramtermelő rész, a másikban pedig az üzemanyag van, így csökkentve a károsanyag-kibocsátást.
– Milyen a kikötő megítélése?
– Úgy gondolom, hogy a partnereink elégedettek a szolgáltatásokkal, amelyek körét és színvonalát folyamatosan igyekszünk bővíteni és növelni. Idén június 17-én megkapta a kikötő az ázsiai árufuvarozási, logisztikai és ellátási lánc díját, a „Best Global Seaport” elismerést, amelyet az Asia Cargo News olvasói ítéltek oda. Ez a negyedik nemzetközi elismerésünk, és nagyon büszkék vagyunk rá, hogy a kikötő ilyen nagy megbecsülésnek örvend.
Szöveg: Ferentzi Tünde
