Jönnek a kínaiak, de ettől nem kell félni, inkább fel kell rá készülni, és számba venni, hogy ebből a tényből a magyar logisztikai és szállítmányozási szakma mit tud profitálni, hívta fel a figyelmet a ChinaCham Hungary elnöke. Pető Ernő szerint Magyarország akkor jár a helyes úton, ha a kínai gazdaságpolitikai prioritásokhoz Közép-Kelet-Európában elsőként tud megoldásokat ajánlani, mert ebben az esetben a kínaiak hazánkat fogják választani.
Kína ma már gyártóország és egyben fogyasztási piac is, tehát a legnagyobb világmárkák ott, és immár arra a piacra is készülnek (Made for China). Kínában 2025-re 10 darab New York méretű város épül, ahol akár 50 ezer felhőkarcoló is helyet kaphat. 2030-ra több lesz az új városlakó, mint az USA teljes népessége, kb. 350 millió ember. Üresen 65 millió lakás áll, ez egy lakásra 3–4 embert számolva 200 millió potenciális lakost jelent, ami az EU lakosságának 40 százaléka. Kínának már most nagyobb az acéligénye, mint Európáé, az USA-é és Japáné együtt, sorolta az impozáns adatokat Pető Ernő.
A világgazdaságban egy paradigmaváltásnak vagyunk tanúi, a termelésvezérelt logisztikát felváltja a logisztikavezérelt termelés. Kínával valamennyi országnak kiegyensúlyozatlan a kereskedelmi mérlege, kivéve Németországot, ugyanakkor Kína egy erős és egységes európai piacban érdekelt. A magyar–kínai relációban az ázsiai országból származó importáruknak alig 5 százaléka „bóvli”, a legnagyobb része magas minőségű gépberendezés, high-tech termék. A Kínába irányuló magyar export másfél évtizede lassan, de folyamatosan bővül, előrejelzések szerint 2020-ra a magyar–kínai kereskedelmi forgalom meghaladja majd a 10 milliárd dollárt.
Hazánk akkor jár jó úton, ha a kínai gazdaságpolitikai prioritások között szereplő elképzelésekhez Közép-Kelet-Európában elsőként tud megoldásokat ajánlani, mert ebben az esetben a kínaiak ide fognak jönni. Ehhez biztos alapot teremt a magyar kormány „keleti nyitás” politikája, a kiváló magyar–kínai politikai és gazdasági kapcsolatok. Példának okáért nálunk van a Bank of China vagy a kínai turisztikai hivatal közép-európai központja, illetve mindkét európai ún. különleges gazdasági zóna (CECZ, Wanhua Industrial Park), és várhatóan a november végi 16+1 közép-kelet-európai ország és Kína közötti csúcstalálkozón további régiós központok budapesti létesítéséről is megállapodás születik.
Hogyan lehet Magyarország regionális elosztóközpont? A közép- és dél-európai konténerforgalomban az import és az export egyaránt körülbelül 3–3 millió TEU évente. Ha ennek a volumennek a hazánkon keresztüli logisztikáját csak 1 százalékban sikerül megszerezni, akkor az importban heti 6 széles és 8–9 normál, exportban pedig heti 3 széles és 4–5 normál konténer-irányvonatot jelent. Miközben a visegrádi országok (V4-ek), de az összes közép-kelet-európai állam is verseng egymással mind a termelésben, mind a logisztikai szolgáltatások területén, aközben persze az együttműködésről sem szabad megfeledkezni: szükség van úgy az egyes országokon belüli, mint a határokon átnyúló kooperációkra, erősítette meg a ChinaCham elnöke.
A cikk a NavigátorVilág 2017. novemberi számában jelent meg.
