A DHL Express a világ piacvezető vállalata a nemzetközi expresszszállítás területén, amelynek magyarországi leányvállalata november 6-án ünnepélyes keretek között nyitotta meg új, 13 ezer négyzetméter alapterületű központját az I-es Terminál melletti Budapest Airport Business Parkban, ahova már 2013-ban beköltözött a DHL Global Forwarding és a DHL Freight. A zöldmezős beruházás összértéke 8 milliárd forint volt. Az átadáson exkluzív interjút készíthettünk a DHL Express magyarországi ügyvezetőjével, Bándli Zoltánnal, aki 2009 óta dolgozik a cégnél, amelynek 2016-ban lett ügyvezetője.
– Mi a különlegessége a most átadott raktárbázisnak?
– Az új raktárban egy ultramodern, teljesen automatizált szortírozórendszer kapott helyet, amely óránként akár 6 ezer csomag válogatását és elosztását is el tudja végezni, ráadásul kétirányú működésre képes: hajnalban a repülőktől és a környező országokból érkező kamionoktól juttatja el a 30 kilogrammnál könnyebb csomagokat a futárautókhoz, este pedig a repülő és teherautók töltését segíti a futárautók felől. A raktári dolgozók tulajdonképpen csak felhelyezik a szalagra a küldeményeket, amelyek innentől emberi érintés nélkül haladnak akár 10 km/órás sebességgel a megfelelő jármű felé. Az új szortírozórendszernek és a háromszorosára növelt árufeldolgozó kapacitásnak köszönhetően a jövőben a futárok még korábban indulhatnak el reggel, és később kell visszaérkezniük a raktárba. A hosszabb kiszolgálási időnek köszönhetően a prémiumszolgáltatásaink körének és lefedettségének bővítését tervezzük. Az új központ több, mint 200 munkavállalót foglalkoztat.
– Honnan jönnek repülők, és honnan a teherautók?
– A budapesti központunk regionális hub szerepet tölt be a hálózatunkban, így Lipcséből és Brüsszelből is érkezik egy-egy repülőnk az importáruval, míg az export légi árut Lipcsén át továbbítjuk a célországok felé. A Brüsszelből érkező járat Belgrádba repül tovább, majd onnan Brüsszelbe tér vissza megrakottan. Budapestről Temesvárra és Kolozsvárra is indítunk kisebb kapacitású repülőgépeket tranzitáruval. Közúton Ausztriával, Németországgal, Szlovákiával, Csehországgal, Romániával, Bulgáriával és Görögországgal teremtünk kapcsolatot; a kevésbé időérzékeny küldeményeket továbbítjuk így, amelyeknél 2–3 munkanap a vállalt kézbesítési idő, szemben a légi áruk következő munkanapi kiszállításával.
– Hány futárautóval fedik le az országot?
– Nagyságrendileg 150 járműről beszélhetünk, de ez a szám a volumen függvényében változhat. Vidéken 12 átrakóhelyünk van, Budapestre és környékére az új központból közvetlenül indulnak a futárok.
– Mennyire jellemző a belföldi küldeményküldés?
– Teljes körű a szolgáltatási palettánk, így ügyfeleinknek a nemzetközi mellett belföldi szolgáltatást is kínálunk, még ha nem is ez a prioritás. Nem volna racionális, ha a partnereink belföldi igényeire nem nyújtanánk megoldást. A megfelelő kiszállítási hatékonyság eléréséhez a belföldi küldemények volumene is hozzájárul, ezek aránya azonban a teljes forgalmunk kisebb része.
– Az e-kereskedelem felfutásával egyre több magánszemély válik az expresszáruk címzettjévé, akiket sokkal nehezebb otthon találni munkaidőben. Mit tesznek ennek kezelésére?
– Az elektronikus kereskedelmi szektor forgalma Európában tavaly 15 százalékkal nőtt, míg nemzetközi szinten 2015–2020 között 25 százalékos átlagos éves bővülést prognosztizálunk. Az európai növekedés idén is töretlen, és nem látjuk a megtorpanás jeleit. Ennek kezelése stratégiai kérdés a DHL Express-nél, hiszen ezt a növekedést a kapacitásainkkal le kell követnünk, amely folyamatos beruházást igényel. A DHL emellett
olyan ajánlatokat kínál a webáruházaknak, amelyek prémium (gyors) és normál (közutas, lassabb) szállítási opciót is tartalmaznak, az árképzés pedig könnyen áttekinthető, egyszerűsített. A DHL által kezelt teljes volument tekintve azonban még mindig a cégek egymás közötti (B2B) áruforgalma dominál.
– Egyre terjednek a csomagpontok a küldemények átvételére. Önök is szállítanak ilyen helyekre?
– Országszerte több, mint 40 csomagponton személyesen is átvehetők a küldemények, de a címzettek túlnyomó többsége címre kéri a kézbesítést, ami érthető, hiszen prémiumszolgáltatásért fizetnek. A csomagpontokat így jellemzően küldeményfeladás céljából keresik fel az ügyfeleink. Az átvételt azzal segítjük, hogy a kiszállítás várható idejéről proaktívan tájékoztatjuk a címzetteket, akiknek lehetőségük van más időpontot vagy más kézbesítési címet megadni.
– A NavigátorVilág konferencián is téma volt, hogy sok a magánimport a Távol-Keletről, ám a vám- és adóterhek váratlanul érik a megrendelőt. Önök mit tesznek a gördülékeny ügymenet érdekében?
– Ez egy valós kihívás. Igyekszünk tanácsadással segíteni a címzetteket, így az ügyfélszolgálatunk és a honlapunk is részletes tájékoztatást nyújt e témában. A B2C küldeményeket jellemzően a címzett országban vámkezeljük, hogy elkerüljük a nyelvi akadályokat és a fizetéssel járó bonyodalmakat. Fontos azt is tisztázni, hogy a vámterheket nem a szállítmányozó kéri, nem a részünkre kell fizetni azokat, hanem az állam felé. A megoldás egyik módját abban látjuk, hogy a feladó átvállalja a vám- és adóterhek megfizetését a szállítmányozón keresztül, így a címzettnek ezzel nem kell foglalkoznia. De hasonló problémák merülhetnek fel a visszáruk esetén is, amit szintén kezelni kell. Összességében azt tapasztaljuk, hogy a piac érettebbé válik, egyre több ismerettel rendelkeznek a vásárlók és az eladók egyaránt.
– A magyar logisztikai szektort erősen sújtja a munkaerőhiány. Önök is érzékelik ezt?
– Tisztában vagyunk a kihívással, és sok mindent teszünk ezen a téren is. Próbáljuk például a dolgozóink számára kedvező módon alakítani a munkafolyamatainkat és az ügymenetet. Képzésekkel, fejlesztési programokkal igyekszünk növelni a munkavállalók lojalitását. Többféle megközelítést alkalmazunk a szükséges létszám biztosítására, így diákmunkásokat, bérmunkásokat, munkaerő-közvetítőket is bevonunk. Ezenkívül számos béren kívüli juttatással, például cafeteria programmal, hűségjutalommal, a kiemelkedő teljesítményt nyújtó, illetve hosszú ideje a DHL-nél dolgozó kollégák pénzbeli jutalmazásával ismerjük el munkatársaink teljesítményét. Magyarországon most közel 500 főnek adunk munkát, de a növekvő volumen miatt folyamatosan bővül a létszám.
– Egy futár hány címzettet tud kiszolgálni, és mennyi a reklamáció?
– A küldeménysűrűség területileg nem egyforma, ezért nehéz az általánosítás. Egy budapesti futár akár 80-nál is több megállást teljesít, azaz ennyi ügyfélhez jut el naponta. Vidéken ez a szám valamivel alacsonyabb. Szerencsére elenyésző számú reklamációt kapunk, és ennek csak igen kis része szól sérült vagy eltűnt áruról. Zárt rendszerben továbbítjuk az árukat, jól dokumentált módon, számos helyszínen kamerák kereszttüzében.
– A digitalizáció a szállítmányozásban elsők között tört be az expresszárus cégekhez. Önöknél minden küldeményt nemzetközi rendszer követ a feladástól a kézbesítésig. Van még teendőjük e téren?
– A DHL már 2007-ben megnyitotta az első innovációs központját, ahol neves nemzetközi cégekkel (például SAP, IBM, Intel) közösen vizsgáljuk, hogy a technológia legfrissebb vívmányai milyen módon alkalmazhatóak a logisztikában. A robotika, a különféle szenzorok, az önvezető és elektromos járművek, az RFID-technológia, a drónok mind a vizsgálat tárgyát képezik. E technológiák felhasználásával olyan megoldások születnek, amelyek felgyorsítják a munkafolyamatainkat, javítják a költséghatékonyságot, növelik a munka biztonságát, vagy – például a drónok esetén – egy teljesen új típusú szolgáltatás bevezetését teszik lehetővé. Fontos cél emellett a környezeti terhelés, az emisszió csökkentése (részben kompenzálással). A 2020-ra kitűzött 30 százalékos emisszió csökkentési célunkat már elértük, a zéró kibocsátás a következő célkitűzésünk.
Az interjú a NavigátorVilág 2017. novemberi számában jelent meg.
