A szakminisztérium illetékes főosztálya a közúti ellenőrzések hatékonyságának növeléséért dolgozik, de nem a magyar fuvarozók vegzálása a célja, épp ellenkezőleg: a jogkövető hazai cégek versenyképességét szeretné javítani a célzott ellenőri munkájával.
Rónay-Tóbel Beatrix, az NFM Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztály vezetője Célzott közúti ellenőrzések a közlekedési hatóságnál A szakminisztérium illetékes főosztálya a közúti ellenőrzések hatékonyságának növeléséért dolgozik, de nem a magyar fuvarozók
vegzálása a célja, épp ellenkezőleg: a jogkövető hazai
cégek versenyképességét szeretné javítani a célzott ellenőri
munkájával. Az uniós csatlakozást követően nem elég, hogy a magyar fuvarozók visszaszorultak a kelet-európai piacokról, az onnan érkező cégek egészen a közelmúltig gyakorlatilag ellenőrizetlenül, az engedélyek szabálytalan felhasználásával végezték tevékenységüket Magyarországon, hangsúlyozta Rónay-Tóbel Beatrix, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztályának vezetője. A külföldiek ezáltal jelentős többletmunkához jutottak a hazai vállalkozások kárára, ezért az érdekképviseletek szorgalmazására a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egy munkacsoport felállításáról döntött, amely kidolgozta a külhonos fuvarozók eddigieknél sokkal hatékonyabb ellenőrzésére lehetőséget adó szakmai javaslatokat. Így bekerült a vonatkozó jogszabályba az engedélyfelhasználás megszigorítása, a fel- és lerakók ellenőrzési kötelezettsége, valamint a fuvarengedélyekkel történő visszaélést szankcionáló bírságtételek nagyarányú megemelése.
Az előírások betartatására megalakult a közúti ellenőri csoport, amelynek tagjai komoly felkészítésen estek át, és egységes szakmai irányítás, módszertan és 24 órás közlekedési hatósági ügyelet mellett végzik munkájukat. Egyik fő feladatuk az engedélykötelezettség ellenőrzése, aminek célja a magyar fuvarozói piac védelme, az esélyegyenlőség megteremtése, a jogkövető magatartás kikényszerítése és a harmadik országos fuvarozás visszaszorítása – itt már komoly eredmények születtek, amennyiben a korábbiaknál jóval kevesebb engedélyt kapnak a harmadik országból érkező cégek, húzta alá a főosztályvezető. A csoport kiemelt figyelmet fordít továbbá a fel- és lerakóhelyek felelősségvállalását előíró szabályozás betartatására, hogy azok valóban ellenőrzik-e a külföldi rendszámú gépjárművek fuvarengedélyeit, illetve eleget tesznek-e az okmánymegőrzési és jelentési kötelezettségüknek. Az a fel- vagy lerakó, amely ezt elmulasztja, 300 ezer forintos bírságot kaphat.
Az előadó az elért eredmények között említette, hogy 2016. december és 2017. szeptember között a kritikus engedélytípusok felhasználása a külföldi fuvarozók körében ugrásszerűen megnőtt. Az ukránoknak például már nincs magyar engedélyük erre az évre, ami egyértelműen a külföldiekre fókuszáló rendszeres és célzott ellenőrzéseknek köszönhető. A jelek szerint elmúltak azok az idők, amikor egy engedéllyel akár több fuvart is el lehetett hazánkban végezni, szinte behozhatatlan versenyelőnyt szerezve ezzel a magyar fuvarozóvállalkozásokkal szemben. A szakminisztérium főosztályvezetője elmondta: nem egy fuvarozótól kapott már közvetlen visszajelzést, hogy olyan projektekben is kaptak munkát, amelyekről jószerivel nem is tudták, hogy léteznek, mert korábban mindegyiket külföldiek vitték el. A megszigorított ellenőrzések dacára természetesen vannak próbálkozások a szabályok kijátszására, a hatóság szeptember végéig 850 jogsértést tárt fel, ezek 95 százalékát más országok vállalkozói követték el. A jellemzően engedély nélkül végzett fuvarozásért vagy szabálytalan engedélyhasználattal kapcsolatos jogsértésekért összesen 450 millió forint bírságot szabtak ki.
A cikk a NavigátorVilág 2017. októberi számában jelent meg.
