Növekvő árbevétel, több országban is sikeres hálózatbővítés, technológiai fejlesztések – kivonat a DKV-csoport 2016. évi eredményeiből, amelyhez a magyar leányvállalat is hozzátette a magáét. A piacon tapasztalható nehézségek ellenére hasonló sikerekben bíznak idén is. A részletekbe a DKV Euro Service Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Vass Róbert avatja be a NavigátorVilág olvasóit.
– Egyre több árut szállítanak közúton Európában. Ez a fuvarozóknak szolgáltatásokat nyújtó kártyaforgalmazó cégek gazdálkodási mutatóiban is tetten érhető?
– A DKV-csoport eredményesen zárta a 2016-os évet: tovább emelkedett az árbevétel, a 2015-ös 5,8 milliárd euróról 6,3 milliárd euróra, és több országban is növeltük a DKV kártyát elfogadó töltő- és szervizállomások, valamint járműmosók számát: 42 országban összesen 65 500 kártyaelfogadóhelyünk van, ebből 46 500 üzemanyagkút, köztük jó néhány elektromos töltőállomás. Az idők szavát meghallva ugyanis elkezdtük bővíteni ezt a hálózatot is. Németországban mintegy 5000 olyan pont van, ahol egy direkt erre a célra kifejlesztett ún. Charge Carddal áramot lehet vételezni az elektromos autókba.
– E vonatkozásban túltekintenek a német piacon?
– Ügyfeleink egyelőre csak a németországi e-töltőállomásokon használhatják a DKV kártyájukat, de ahogy az e-mobilitás mind nagyobb teret hódít, úgy vezetjük majd be ezt a szolgáltatásunkat mi is Európa többi országában. Természetesen a hazai terjeszkedés is elképzelhető, ám ennek alapvető feltétele, hogy épüljön ki az országos e-töltőhálózat, a magánfelhasználókon kívül legyenek olyan cégek, amelyek elektromos járművekből álló fl ottát üzemeltetnek, vagyis alakuljon ki egy fizetőképes kereslet a szolgáltatásra. Ha itthon is ebbe az irányba mozdul el a közlekedés, akkor ez számunkra is egy újabb kitörési pont, fejlesztésre érdemes terület lehet. A termékünk már most megvan, készen állunk az e-mobilitás támasztotta igények magas színvonalú kielégítésére.
– Mely piacokon volt az átlagosnál is nagyobb a bővülés?
– Elsősorban az oroszországi terjeszkedést említeném, ahol a néhány éve alakult leányvállalat eredményes munkájának köszönhetően igen látványos fejlődést tudunk felmutatni, már több mint ezer töltőállomáson fogadják el a DKV kártyát. Ma még nem elsősorban az orosz cégek gazdasági erejének növekedése áll a hálózatbővülés hátterében, hanem az, hogy néhány környező országból nagyon sokan járnak oda. Magyarországról is vannak olyan partnereink, amelyek rendszeresen szállítanak az orosz piacra/piacról, de számos baltikumi, lengyel és török ügyfelünknek egyenesen elemi érdeke, hogy ott is tudják használni a kártyánkat. Szintén komoly eredményeket értünk el Lengyelországban és még inkább Romániában, ahol pár év alatt megdupláztuk az elfogadóhelyek számát; ma több mint 700 állomás tagja a hálózatnak. Szintén a tavalyi év sikertörténetei közé tartozik a belga útdíj áprilisi bevezetése, ami bár nagy kihívást jelentett, de sikerült a DKV-nak ott is meghatározó piaci szereplővé válni.
– Ha már útdíj: a 2019-től tervezett német úthasználati díj érinti majd a kártyaszolgáltatókat?
– A 7,5 tonnánál nehezebb gépjárművek üzemeltetői eddig is fizettek útdíjat a németországi gyorsforgalmi utakon, úgyhogy ebből a szempontból nincs dolgunk. Mivel azonban a tervek szerint a személyautókra is ki kívánják terjeszteni az útdíjfizetést, és nekünk is vannak 3,5 tonna össztömeget meg nem haladó járműveket üzemben tartó ügyfeleink, természetesen rajta kell tartani a szemünket a német piacon, és a megfelelő időben a megfelelő díjfizetési megoldást kell tudnunk kínálni a partnereinknek.
– A hálózatfejlesztésre, bővülésre tehát főleg Kelet-Európában van lehetőség. Az Elbán túl megtelt a piac?
– Nyugat-Európában többnyire sokkal telítettebb piacon dolgozunk, és bár valóban kisebb a mozgástér, ennek ellenére ott is folyamatosan növekszünk, habár nem annyira látványosan, mint Keleten. Új szolgáltatásokkal, minőségi és megbízható termékekkel tudunk újabb ügyfeleket megnyerni, amihez persze arra is szükség van, hogy pörögjön a gazdaság, benne a logisztikai ágazat, a piaci szereplők tudjanak egyről a kettőre jutni. Ugyanakkor mindegy, hogy nyugati vagy keleti ügyfelekről beszélünk, az ő szempontjukból a tavalyi év szerencsés volt, hiszen az alacsony olajár miatt csökkentek a költségeik. 2017 viszont erőteljes világpiaci olajár-emelkedéssel indult, amit a partnerek a költségeikben, mi pedig a forgalomban tapasztalunk.
– Ezt a helyzetet a képzett gépjárművezetők hiánya csak tovább nehezíti…
– A sofőrhiány lényegében hosszú évek óta megoldatlan probléma a közúti fuvarozásban, és hovatovább kezd európai méreteket ölteni, ami már az ágazatban dolgozó vállalkozások fejlődésére is negatívan hat. Pedig munka van, eszközt lehet venni – de nincs kit ráültetni. Nálunk 6000 gépkocsivezető hiányzik, és bár az állam két éve anyagilag is beszállt a hivatásos sofőrök képzésébe, a programnak van átfutási ideje, és az sem mellékes, hogy a kiképzett munkaerő valóban itthoni cégeknél helyezkedjen el.
– A DKV magyar leányvállalata biztos lábakon áll a piacon?
– Abszolút, megőriztük a stabilitásunkat, és kiegyensúlyozott gazdálkodással még növekedni is tudtunk, főleg az útdíjforgalomban. Az idei első négy hónap alapján azt látjuk – dacára a tavalyinál magasabb olajárnak –, hogy az összeurópai közúti áruszállítási teljesítmények növekedésének köszönhetően immár dinamikusabb ez a fejlődés, és nemcsak az útdíjbevételek, hanem az üzemanyag-forgalom is szépen alakul, ami nagy reményekre jogosít bennünket, az év egészét tekintve.
– Ügyfeleik jó részének azonban főhet a feje a nyugat-európai minimálbér-szabályozások miatt, ami nem kecsegtet túl sok jóval, ha a kormány és a szakmai érdekképviseletek lobbitevékenysége Brüsszelben könnyűnek találtatik. A kártyaforgalmazó szemszögéből lehet valamilyen következménye a fenti intézkedéseknek?
– Elsősorban természetesen a partnereinket érinti kellemetlenül a néhány nyugat-európai országban bevezetett szabályozás, mégpedig a megnövekedett adminisztrációs terhek és a sok esetben irdatlanul magas büntetési tételek okán. A pluszköltségeket a kisebb vállalkozásoknak nyilván nehezebb kigazdálkodniuk, s ha nem sikerül, akkor előbb-utóbb fel kell függeszteniük a tevékenységüket. Ez pedig már minket mint kártyaforgalmazókat is közvetlenül érinthet, hiszen a piacról kieső szereplő lehet, hogy épp a DKV ügyfele volt. Mindez azonban egyelőre fikció, ehelyett inkább az idei első négy hónap kedvező forgalmi adataiból indulunk ki és merítünk erőt a további munkánkhoz, a cég fejlesztéséhez.
– A horvát útdíj segíthet ebben?
– Horvátországban április végétől a DKV-n keresztül is ki lehet egyenlíteni az útdíjat. Ez minden bizonnyal újabb lendületet ad számunkra a továbblépéshez, hiszen egy pluszszolgáltatást tudunk nyújtani az ügyfeleinknek. Ezenkívül folytatjuk a hálózatbővítést csoportszinten és itthon is, illetve rengeteg energiát fektetünk a folyamataink technológiai korszerűsítésébe, az internetes felületünk fejlesztésébe több új alkalmazással, funkcióval.
ÚTDÍJFIZETÉS EGYETLEN BOXSZAL
Számtalan kamiont látni nap mint nap, amelyek sofőrjét alig lehet észrevenni a jármű szélvédője mögött elhelyezett négy-öt-hat, esetleg még több „kütyü” (fedélzeti készülék, On-Board Unit, OBU) miatt. Ezek a kisebb-nagyobb dobozok valójában a több európai országban bevezetett úthasználati díj fizetéséhez szükséges fedélzeti eszközök, amelyektől a fuvarozókat kiveri a víz.
Nekik mindenképpen jó hír, hogy a T-Systems, a Daimler és a DKV Euro Service Toll4Europe néven közös vállalatot alapított az európai elektronikus útdíj-szolgáltatás fejlesztésére („EETS”) 3,5 tonna feletti gépjárművek számára. Az illetékes versenyhivatalok már zöld utat adtak a konzorciumnak, amely idén megkezdheti a működését, számos közúti fuvarozónak és gépkocsivezetőnek könnyítve meg az életét.
Minden feltétel adott tehát ahhoz, hogy legkésőbb 2018-tól lehetővé váljon az európai úthasználati díjak fizetése egyetlen fedélzeti eszközzel, amelynek bevezetése első körben Belgiumban, Németországban, Franciaországban, Ausztriában és Lengyelországban várható. Olaszország, Portugália, Spanyolország és Magyarország a tervek szerint a lehető legkorábban csatlakozik a rendszerhez, de a cél az, hogy középtávon Európa-szerte egy OBU-val fizethessék meg a jelenlegi és jövőben bevezetésre kerülő út-, híd- és alagút díjakat a fuvarozók.
Dékány Zsolt
Az interjú a NavigátorVilág 2017. májusi számában jelent meg.
