Mindig is a csapatmunkában hitt Potvorszki Zoltán, a 2013-ban alapított VTG Rail Logistics Hungaria Kft. ügyvezetője, aki három, a cég indításában részt vevő kollégája társaságában adott interjút a vállalkozás Henger utcai székhelyén. Ez a négyes látja el a napi menedzsmentfeladatokat, ezzel ki-ki a saját területére fókuszálva járul hozzá a vállalkozás sikereihez.
A VTG Rail Logistics európai léptékben elsősorban a folyamatai konszolidációjára fókuszált annak érdekében, hogy a fiatal, de nem előzmények nélküli vasúti szállítmányozással foglalkozó társaságként versenyképességét a csúcsra járathassa. Így stagnáló árbevétel mellett is képesek voltak az eredmény növelésére, amit nem az árrés növelésével, hanem a szinergiahatások kihasználásával és összetettebb logisztikai feladatok portfólióba való építésével értek el, mondta el Potvorszki Zoltán, aki a 12 budapesti mellett a szerbiai 4, a görögországi 8 és az ausztriai 12 VTG Rail Logistics munkatárs munkájáért is felel, így jó rálátása van a kelet-közép-európai folyamatokra (a cég szállítmányozási leányvállalatánál összesen 215-en dolgoznak a kontinensen).
A magyar leányvállalat is képes volt az eredménye növelésére: 2016-ban az adózás előtti eredménye meghaladta a 100 millió forintot, így a cég mára ledolgozta az indulás évében elszenvedett kezdeti veszteségét, azaz működése stabil. A magyar cégnél cél a 2017-es évre a két számjegy körüli növekedés, ami ma teljesíthetőnek látszik, hiszen nemcsak a meglévő megbízók növelték a volumeneiket, de folyamatosan új ügyfeleket is sikerül akvirálniuk.
Az ügyfelek minőségi kiszolgálása érdekében a szállítmányozó cégcsoport immár 4500 vasúti tehervagont bérel tartósan saját célú felhasználásra, amivel garantálni tudják a magasszintű rendelkezésre állást. Teljes körű szolgáltatási palettájukban a flottakezelési szolgáltatás is elérhető, amelyben a sérült kocsikat a teljes Európát lefedő minősített műhelyhálózatokban javíttatják, így a sérült vagonok a lehető legkisebb üresfutással, viszonylag gyorsan tudnak újra a forgalomba visszaállni.
A VTG Rail Europe mint kocsibérbeadó életében új fejezet kezdődött azzal, hogy 200 darab Innofreight vagonnal bővíti a flottáját. Ahogy azt Potvorszki Zoltán kiemelte, a kontinentális intermodális fuvarozás felfutását elősegíti, hogy nagy volumenű, közúti átrakást igénylő ömlesztett áruk váltak vasúton szállíthatóvá a speciális Innofreight csereszekrényekkel, a hagyományos megoldásoknál akár 20 százalékkal több hasznos tömeget elfuvarozva, az ISO konténerek emelésére alkalmas gépekkel mozgatva őket az átrakási és ürítési pontokon. Ez a megoldás ma már Németországban, Ausztriában és Csehországban is nagy népszerűségnek örvend.
A vasúti szállítmányozás világa teljesen átalakult az elmúlt két évtizedben, a mai tendenciák a müncheni transport logistic szakkiállításon voltak jól lemérhetők: a nyugati cégek elvesztették nemzeti jellegüket, európai léptékűvé váltak, a szállítmányozási és vasútvállalati tevékenység a legtöbb helyen arculatilag teljesen összeolvadt. A kocsibérbeadóknál is ugyanez a folyamat volt megfigyelhető. Így miközben szűkült a piaci szereplők köre, bővült az általuk kínált szolgáltatásoké. Mindenki elmozdult egy teljesebb spedíciós paletta felé, saját kézbe véve az értékesítést, többféle kiegészítő szolgáltatással téve magukat egyedivé a piacon. E folyamat még ma is zajlik, a kisebb szereplők keresik a nagyobbak által meghagyott piaci réseket.
Ahogy Juhász Péter sales manager rámutatott, fontos, hogy a szállítmányozók a napi munkájuk során megfelelő szemlélettel, rugalmassággal keressék a megbízójuk számára a legkedvezőbb logisztikai megoldást. Ez a képesség teheti vonzóvá a kisebb létszámú spedíciókat. A nagy cégeket ugyanis vagy a vasúti technológiához, vagy az értékesítési struktúrára optimalizált szervezetek jellemzik, így az összehangolt csapatmunkára jóval kisebb lehetőség adódik a mindennapos munkában; az egyes szervezeti egységek nem tudják, épp mivel foglalkozik a másik. A VTG Rail Logistics munkatársai mindannyian tisztában vannak ezzel, és pontosan tudják, hogy mivel segíthetik egymás munkáját.
A vasúti liberalizáció hatására sokkal több lett ugyan a piaci szereplő, de felosztani őket mégsem méret, hanem az egyes feladatokra való alkalmasság szerint érdemes – vallják egyöntetűen. Egy letisztult piacon (ahol a piacra ritkán lép új szereplő és a régiek sem tűnnek el nyomtalanul) érdemes mindenkivel együtt dolgozni, kapcsolatban állni szállítmányozóként, a lehető legtöbb lehetőség közül kiválasztani a legjobb, leggazdaságosabb megoldást. Azt a szállítmányozók is érzik, hogy Magyarországon a vontatási szolgáltatások területén csökken a fölösleges kapacitások értékesítésének volumene (a MÁV-START mozdonyparkjának csökkenése okán), miközben vontatójárműbe csak akkor invesztálnak a piaci szereplők, ha azok előre tervezetten szinte bizonyosan kihasználhatók. Ez megnehezíti az ad-hoc fuvarozási igények teljesítését, de a késett vonatok közlekedtetését is; hiszen egy értékes mozdony nem állhat egyhelyben még órákat sem, nemhogy napokat.
Ma Magyarországon 20–30 olyan cég lehet, amelyik olyan mértékű vasúti forgalmat generál, hogy nekik megéri a saját célú pályahálózatot fenntartani, miközben több száz potenciális megbízó van, amelyeknek a vasúti árufuvarozás alternatíva lehet, de a vasúti törzshálózatba való bekötöttségük nem megoldott. A forgalmuk mértéke nem fedezi az iparvágányuk fenntartási költségeit, illetve a megfelelő szakszemélyzet biztosítása is szinte megoldhatatlan feladat számukra. Ausztriával vagy Svájccal ellentétben Magyarországon nincs célzott állami támogatás az utolsó kilométer problémájának megoldására, ami a vasúti árufuvarozás volumenének növelhetőségét nagymértékben korlátozza. Ezt a helyzetet csak részben képes ellensúlyozni az innovatív, intermodális szállítóeszközök (csereszekrények) használata, hisz ezek sem rakhatók akárhol vasútra, az ipari és logisztikai parkok többségének ugyanis nincs vasúti vágánya. Az sem kedvez a vasútnak, hogy a „just in time” rendszerben elaprózódtak a volumenek, és ehhez igazodva korlátozottak a ki- és berakási kapacitások is – tették hozzá a VTG Rail Logistics munkatársai.
A felsorolt nehézségek ellenére a VTG Rail Logistics Hungaria csapata elkötelezett híve a vasút és a vasúti szállítmányozás „térhódításának”.
TELEMATIKA A TEHERVAGONOKON
Azzal, hogy a legnagyobb vasúti magán-teherkocsiparkot tulajdonló társaság elkötelezte magát a telematika mellett, vélhetően új lendületet kap a vasúti logisztika digitalizációja. A digitalizáció a VTG-csoportnál kiemelkedő szerepet játszik, a VTG európai tehervagonjait 2–3 év alatt teljes körűen felszereli a flottakövetést is lehetővé tevő telematikai megoldással. A napelemmel töltött, gondozásmentes akkumulátorokkal működő adóberendezések az üzemvitel és a karbantartás folyamatában is forradalmi hatékonyságnövekedést hozhatnak (ahogy az történt másfél évtizede a közúti fuvarozásban is). A tehervagonok a jövőben felszerelhetők lesznek korszerű öndiagnosztikai eszközökkel is, amivel például a féktuskók cseréje tervezhetően, célirányosan történhet, rövidítve a technológiai időt.
A tehervagonokról rendszeres időközönként kapott adatokat igény esetén a megbízóval is megosztja a VTG, amelynek díját is bejelentették a müncheni transport logistic szakkiállításon (ahol a már felszerelt berendezést is megtekinthették az érdeklődők): ez 0,2 euró/kocsi/nap. A vagonok helyének ismeretében jobban szervezhető a ki- és berakás is, csökken a fordulóidő, nő a fuvarozás hatékonysága.
Andó Gergely
A cikk a NavigátorVilág 2017. májusi számában jelent meg.