Sorozatunkat kelet felé folytatjuk és megismerkedhetünk a Budapest és Kolozsvár közötti közösségi közlekedési kapcsolatokkal. A kincses város szerepe üzletileg is egyre jobban felértékelődik, de számos szabadidős utazás kiindulópontja is lehet Erdély felé. A két város mindössze 400 km-re fekszik egymástól, de nincs közvetlen autópálya-kapcsolat, így versenyképes alternatíva lehetne a vasút vagy a repülő is.
Elpártoltak az utasok
Naponta egy közvetlen nappali InterCity és két, Brassóig közlekedő, de átszállásmentes eljutást nyújtó vonat indul Budapestről, a Keleti pályaudvarról. A menetidő hét óra harminc és nyolc óra között szóródik, plusz a rendszeres késések. Budapestről reggel a Hargita, délután az Ady Endre IC közlekedik, és kényelmes, jó minőségű kocsikat továbbítanak, a magyar szakaszon biztosított a Wifi, a vonatokon étkezőkocsis szolgáltatás is van. Opcionálisan egy rövid éjszakára választható a Corona gyorsvonat is, de a hajnali 2 órás kolozsvári érkezés megterhelő az utasok számára. A vonatra szóló kedvezményes, kontingentált jegyeket itt Fortuna ajánlatnak hívják, és 5900 Ft-tól (19 eurótól) érhetőek el. Négy napon belüli utazásnál a kirándulójegyet érdemes választani, amelyik 11 200 Ft-ért oda-vissza érvényes 2. osztályon.
A jó minőségű kocsik és a relatíve jó ajánlatok ellenére miért nem sikeres a MÁV-START észak-erdélyi stratégiája? Az egyik kulcsmomentum a menetidő. A Keleti pályaudvarról történő indulás miatt a vonat Újszász–Szolnok útirányon közlekedik, amely körülbelül húsz perccel hosszabb, mintha a Nyugati pályaudvar–Cegléd–Szolnok irányon járna. Püspökladány és Biharkeresztes állomáson mozdonyt cserélnek minden vonaton, az első esetben a magyar villanymozdonyt dízelre, majd a magyar dízelmozdonyt román dízelmozdonyra ötven kilométerrel arrébb, a határállomáson. Ez további mintegy fél óra állást jelent, amelyből az egyik csere könnyen elhagyható lenne. Az interoperabilitás jegyében a külföldi mozdonyok hazai futása nem ördögtől való dolog, csak az engedélyeket kell beszerezni, illetve a magyar mozdonyvezetők típusismereti jártasságát kell megújítani, illetve fenntartani, amire más vonalon van pozitív példa. A vonat schengeni határon át halad, így elkerülhetetlen az útlevél- és vámvizsgálati procedúra. Korábban Vác, illetve Hegyeshalom esetében ezt a mozgó vonaton meg tudták oldani a határőrizeti szervek, így az utasok számára nem jelentett késedelmet az átmenet. Ezen a szakaszon erre évek óta nem találnak megoldást, a vasút üzletfejlesztési területe sem tartotta fontosnak, így a kialakítás lekerült a napirendről, és a vonatok hosszú fél órát állnak mindkét ország határállomásán. Minimálisan szükséges lenne Püspökladányban egy őrszoba kialakítása és a nemzetközi és belföldi utasok elkülönítése Püspökladány–Biharkeresztes szakaszon, ahol a nemzetközi vonatok alibi személyvonatként közlekednek a közszolgáltatási támogatás megmaradása miatt. A lokális igényeket sajnos a román oldalon is ezzel a vonattal próbálja kielégíteni a CFR, újabb percekkel növelve a menetidőt. Az elkülönítés azért is ildomos volna, mert a nemzetközi vonat utasközönsége és a helyi utasforgalom keveredése rendszeresen okozott problémát az eltérő igények miatt.
A másik ok a kiszámíthatatlanság. Az elmúlt években rendszeres volt a 101-es vasútvonal hosszú hónapokra történő lezárása különböző felújítási munkák miatt. Hol egy komoly hídrenoválás, hol egy pályamodernizáció volt az ok, de összességében az utasforgalom visszaesését okozták Erdély felé. A fent részletezett elmaradó menetidő-csökkentési lehetőségek mellett a város közúton is elérhető 6–7 óra alatt. A látszólag kedvező díjszabásban is sok buktató volt, amelyben értelmetlen elővásárlási korlátozások (Fortuna) és korábban kötelező helyjegy (+930 Ft) is szerepelt, amelyet csak 1 éve sikerült megszüntetni.
A fenti okok miatt az utasok elpártoltak a vasúttól, ma vonatonként alig egy busznyi ember lépi át a határt. A MÁV-START számára nagy feladat lesz a visszaszerzésük, ha a menetidőben és a komfortban előre tudnak lépni. A vasútvonal tervezett villamosítása után újra lehet sikeres útvonal Kolozsvár felé.
Versenyképes közút
A két főváros között érdemes áttekinteni az autóbuszjáratokat is. Ezen az útvonalon debütált a korábban többször megénekelt Orangeways. Az autóbuszos társaság továbbra is piaci tényezőnek tekinthető napi járatával, amely a Népligeti FTC-pálya mellől indulva érinti a Ferihegyi nemzetközi repülőteret (illetve annak nem kijelölt buszmegállóját), majd a 4-es úton halad a határ felé. Már itt sem a flottaszín VDL Bova autóbuszok járnak, de 5990 Ft-os fix áron minden éjszaka közlekednek az autóbuszok, 7 óra 45 perces menetidővel.
A VOLÁNBUSZ/EUROLINES Hungary partnerével, a GIG Impex céggel közösen hetente négy alkalommal közlekedtet járatokat Csíkszeredába, amelyek megállnak Kolozsvárott is. Az autóbuszok Budapestről, a népligeti autóbusz-pályaudvarról indulnak, mely tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető. A kezdő ár itt is megegyezik, 5900 Ft, a wifit biztosító autóbuszok nappal közlekednek, megegyező menetidővel.
Számos romániai szolgáltató is létezik, amelyek közül kiemelkedik az Atlassib és a Huben. Utóbbi 14 fős, illetve normál méretű autóbusszal szolgáltat, 100 lejért (7000 Ft) kínál éjszakai kapcsolatot a két város között, naponta kétszer. A kisebb autóbuszok akár hét óra alatt is megteszik a távolságot. Ma már jó online foglalási rendszerük van.
Nem lehet megkerülni a szürke zónában dolgozó „maxi taxi” és transzfer kisbuszokat sem. Sokszor 9 fős járművekkel, az erre vonatkozó könnyített KRESZ-szabályok mentén közlekednek, jelentősen gyorsabban, de esetenként nagyobb kockázat mellett, mint a többi szolgáltató. Az útvonal flexibilis, az útba eső településekről is felszedik az utazókat, a poggyászkeretnek pedig csak a befogadóképesség szab határt. Gyakran egy sofőr vezeti le a teljes távot, majd rövid, autóban töltött pihenés után fordul is vissza. Az árak szinte egységesen 100 lej körül mozognak.
BYE-BYE FLEXIPASS!
Április elsejétől Románia kilépett a Balkan Flexipassból. Ha az utazó komolyabb romániai, illetve Balkánra irányuló kirándulást tervezett, érdemes volt a Balkan Flexipass terméket is átgondolni, hiszen korlátlan vonatozást tett lehetővé. Ugyan a terméket a MÁV-START a CFR tiltakozása miatt többszöri kérés ellenére sem értékesíthette Budapesten, de a CFR pénztárában beszerezhető volt. Az április elejétől végrehajtott változással szűkült a kedvezményes romániai ajánlatok köre. Ezzel azon kevés országok egyike távozott a Balkan Flexipass rendszerből, ahol tényleg lehetett spórolni a bérlettel. A korábban megvásárolt bérletek érvényességi időn belül még felhasználhatóak.
Közvetlen járat
Az idei évben szerencsések az utazók, mert a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről újra van Kolozsvárra közvetlen repülőjárat.
Újra, ugyanis a marosvásárhelyi repülőtér felújítása alatt a Wizz Air átirányította a járatait Kolozsvárra. Korábban kétszer is próbálkozott a közvetlen járat beindításával, de 2008-ban, majd a 2012-es MALÉV-csőd után is leálltak a gépek, mert nem volt elegendő fizetőképes utazó a 180 fős repülők megtöltéséhez. A MALÉV időszakában is rendszeresen kicsi, a Carpatairtől bérelt repülővel Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér: az egyik Wizz Air-bázis A romániai szolgáltatók közül a Huben 7000 forintért kínál autóbuszos kapcsolatot a Budapest–Kolozsvár vonalon járt ez az útvonal. (Kolozsvár egyébként Wizz Air-bázis, két repülőgéppel.) A most elérhető menetrend szerint mindössze heti két járat közlekedik, hétfőn és pénteken napközben, de nagyon nyomott áron, akár 6000 Ft-ért is el lehet jutni kis kézipoggyásszal, mindössze 50 perc alatt.
Kolozsvár és Budapest között szinte azonos áron lehet utazni autóbusszal, vonattal és repülővel. Az időbeli lefedettség, a menetrendi sűrűség, a menetidő és az igénybevételi feltételek viszont nagyon mások. Amennyiben az utazó a közösségi közlekedés mellett dönt, akkor bőven van választási lehetősége a piacon.
Schulek Tibor
A cikk a KözlekedésVilág 2017. július-augusztusi számában jelent meg.