Sorozatunkat folytatva most az egyik legfontosabb nemzetközi kapcsolatot, Bécs közösségi közlekedési elérését vesszük górcső alá, elsősorban Budapest felől nézve. Az osztrák és a magyar főváros közötti kapcsolat a múltban is kiemelt fontossággal bírt, az elmúlt évtizedekben azonban még inkább felértékelődött. Eddig elsősorban a vasút szerepe volt kiemelkedő, de az autóbuszos piacon erős verseny kezd kibontakozni.
Árpádtól a RailJetig
A két város közötti vasúti forgalom mindig kiemelt fontosságúnak számított a MÁV számára. Az 1930-as években például itt közlekedett az Árpád gyorssínautóbusz, amely a két város közötti 2 óra 58 perces menetidejével (Hegyeshalom határ- állomáson történő rövid megállással) és 92,2 km/h utazósebességével messze megelőzte korát, és joggal nevezhető a mai EuroCity vonatok előfutárának. Ennek fényében a mai vonatok 2 óra 40 perces menetideje elsőre nem tükrözi a technika fejlődését – de ne feledjük, hogy ma már jóval többször megállnak a vonatok, mint az Árpád nyolc évtizeddel ezelőtti menetrendjében. A mai korszak emblematikus szerelvénye az ÖBB RailJetje, amelyet a MÁV-START és az osztrák államvasút közösen üzemeltet ezen a viszonylaton. A mozdonyvontatású, korszerű ingavonati szerelvény hét kocsiból áll, amelyből öt másodosztályú, a maradék háromban pedig az 1. osztály mellett az étkezőkocsit és a „Business” osztályt is megtalálhatjuk. A vonaton korlátozottan kerékpár is szállítható, a kerekesszékek számára emelőliftet építettek be, a kisgyerekek pedig rajzfilmeket vetítő „mini mozinak” is örülhetnek. Újdonságként a kocsikban egyre jobban elkülönülnek a „csendes szakaszok”, ahol a mobiltelefon és a hangos beszéd mellőzését kérik az utasoktól. Minden ülőhelynél elérhető a 230 V-os csatlakozó, az ingyenes (hazánkban januártól már működő) wifi, és az ülések többségéről látható monitorokon adnak tájékoztatást az utazási információkról. A másodosztályon elhelyezett ülések elég puritánok, a fapados repülőkhöz hasonlatosak. Az első osztály viszont dönthető, lábtámaszos bőrüléseket kapott, a Business osztály pedig a fülkék illúzióját keltő beosztással és fotelszerű ülésekkel várja az utasokat. Az étkezőkocsiban helyben is lehet friss meleg ételeket fogyasztani, de az első osztályú – sőt, tavasztól, az új szolgáltató megjelenésével a másodosztályú – üléseknél is szívesen szervírozzák az ételeket, italokat. A vonaton kézikocsival mozgó bárszolgáltatást is kínálnak az utasoknak.
„Többletvonattal” Bécsbe?
Budapestről a vonatok majdnem órás ütemben indulnak 5.40 és 20.40 között (10, 12, 14 és 19 óra ebben az irányban kimarad), amelyből hét RailJet-indulás mellett három magyar EC-t, egy román gyorsvonatot és egy EuroNightot hangoltak össze a menetrendben. Bécsből nézve ugyanez 6.40 és 19.40 közötti indulásokat jelent, itt is hiányzik két indulás (10 és 12 óra után). Az árak egységesek, a kínált szolgáltatások nem. A MÁV-os EC vonatok és a Dacia gyorsvonat hazai kocsijainak minősége átlagos, a fedélzeti szolgáltatások hiányosak (étkezési lehetőség, esetenként 1. osztály és wifi nincs). A kontingentált SparSchiene jegyek kb. 4000 forinttól érhetőek el irányonként Budapestről (9000 forint 1. osztályon), 5900 forintért pedig a keleti országrészből. A négy napig érvényes, oda-vissza utat tartalmazó, mindig elérhető kirándulójegyeket 10 200 forintért, a bécsi városi közlekedést (az első két napra) is tartalmazó típust pedig 13 300-ért lehet megvásárolni a MÁV-START pénztáraiban vagy az interneten, amit a jegykiadó automatából utazás előtt minden esetben még ki kell nyomtatni. Érdemes minden irányban további kb. 900 forintot az ülőhely biztosítására is áldozni, mert esetenként jelentős a zsúfoltság, a helyjegy nélküli nemzetközi utasokat a Tatabányáig, Győrig vagy Mosonmagyaróvárig utazó helyjegyes belföldi utasok felállíthatják, sőt, túl nagy tömeg esetén az osztrák személyzet le is szállíthatja őket. A menetrend és a nemzetközi szolgáltatások bővítése a most regnáló vezérigazgató alatt megakadt, de az utasforgalom így is folyamatosan növekszik. Politikai javaslat alapján a MÁV-START vizsgálja egy olyan, reggel Bécsbe, este visszafelé közlekedő „többletvonat” beállítását IC+ kocsikkal, amely Budapest után csak Győrben és Hegyeshalomban állna meg, így gyorsítva a két város közötti vasúti eljutást.
Nagy autóbuszos pezsgés
Budapestről Bécsbe – vagy vissza – az M1 és A4 autópályákat használva, a közlekedési szabályok betartása mellett körülbelül két és fél óra gépkocsival az út. Nagyon sokan választják az egyéni eljutási módot, bár így a gépkocsivezető az utazással eltöltött idő alatt nem tud dolgozni vagy pihenni. A főbb telekocsis oldalak szinte egész nap félórás bontásra kínálnak eljutási lehetőséget, átlagosan 3000–4500 forintos áron. A Volánbusz emblematikus járata volt mindig is a bécsi, hiszen itt debütáltak az emeletes Setra buszok a kilencvenes évek elején, majd a Blagussal karöltve mindig minőségi autóbuszok jártak a Nyugat felé vezető autópályán. Míg a vasúti közlekedés töretlenül fejlődött az elmúlt 20 évben, a buszközlekedés sokáig csak vegetált ezen a fontos útvonalon: napi négy–öt Eurolines és három Orangeways járat közlekedett csupán a két főváros kö- zött, melyek megálltak a schwechati reptéren is. Az elmúlt években viszont nagy lett a pezsgés a piacon, és mindegyre új szereplők szállnak versenybe. A Volánbusz járatokat már a FlixBus zöld–narancs brandje alatt kell keresni. Napi 15 Flix járat indul a Népligetből (körülbelül óránként), amelyekből egyre több betér a Kelenföldi pályaudvarra is, reggel pedig egy járat indulóállomása a budapesti repülőtér. A járatok érintik a bécsi repü- lőteret is leszálló utas esetén, az osztrák fővárosban pedig Erdberg a végállomásuk, ahonnan az U3-as metróval közvetlenül elérhető a Stephansplatz, a Ring és a Mariahilfer Strasse is. A jegyárak dinamikusan változnak, amiből az akció nélküli alapárat a 3900 forintos jegyek jelentik. A korábbi fontos piaci szereplő, az Orangeways jegyárusítását felfüggesztették a cikk írásának pillanatában, így sok év után egy versenyző kiesett erről az útvonalról. Helyébe viszont egy sokkal megbízhatóbb cég lépett, mert végre a RegioJet is beszállt a Budapest– Bécs útvonalra, januártól napi hat pár járattal. Budapestről, a kelenföldi (Etele téri) BKK végállomásról (tehát nem a Volánbusz pályaudvarról) indulnak reggel hat és este hét között. A cseh cég személyes képernyővel felszerelt, sárga Irizar i8 „Fun and Relax” luxusbuszai járnak itt is, ahogy azt Prága felé megszokták már az utasok. A buszok Bécsben is más helyen állnak meg, az Ernst Happel Stadion mellett, de az itt elérhető U2-es metróval sem nehéz bejutni a belvárosba, ez a vonal ráadásul a Praternél is megáll. De a két város kö- zött is érdekes a járatok útvonala, mert Bécsből tovább közlekednek Pozsonyba, Schwechat reptéri megállással. Tehát ez a járat használható a bécsi reptérre történő eljutásra is, de hosszabb útvonalon. A RegioJet erősít a Bécs–Pozsony tengelyen is, ahol a Blaguss és Slovaklines cégekkel versenyez. Piaci információk szerint a FlixBus hamarosan 30 perces követésre szeretne átállni, így Budapest és Bécs között sű- rűbb autóbusz-közlekedés lesz, mint bármelyik hazai megyeszékhelyre.
40 perc presztízsrepülés
A két város közötti rövid távolság miatt a repülés inkább a presztízs miatt fontos, és elsősorban nem a közvetlen gyors eljutást segíti. A városból a repülőterekre történő ki- és az onnan bejutás, valamint a kényszerű várakozás felemészti a repülés nyújtotta előnyöket. A naponta háromszor repülő Austrian Airlines a 70 fős Bombardier Dash8-Q400-as repülőket vagy a kicsit nagyobb Embraer EMB 195-ös gépeket használja Liszt Ferenc repülőtér és Bécs, Schwechat repülőtere között. A tiszta repülési idő körülbelül 40 perc. A Lufthansa csoporthoz tartozó osztrák cég saját kiterjedt hosszútávú hálózatára és az érdekesebb keleti célállomásaira hord rá Budapestről, jó csatlakozási lehetőségeket kínálva. A Bécsig szóló repülőjegyek irányonként 35 000 forinttól indulnak.
