Ez a cikk a KözlekedésVilág IV. negyedéves számában jelent meg.
Ha megkérdeznénk a vasút hazai szerelmeseit, hogy nevezzenek meg egy helyet, ahol kulturált környezetben szívesen töltenek el akár hosszú órákat, akkor a válaszadók többsége nagy valószínűséggel Európa egyik legnagyobb szabadtéri és egyben legelső, interaktív vasúti múzeumát jelölné meg. Az idén 19. szezonját töltő Magyar Vasúttörténeti Park vezetője, Schvéd Norbert értékelte az évet a KözlekedésVilágnak.
Árbevétel, látogatói szám szempontjából milyen évet zár a vasúttörténeti park?
A Magyar Vasúttörténeti Park minden esztendőben hét hónapon keresztül várja a látogatókat, április elejétől október végéig. Tematikájában évről évre nem sokat változik a program, de az interaktív elemeket mindig igyekszünk bővíteni a látogatói élmény fokozása érdekében. Az idei rendezvényeink nagyon jól sikerültek, a kollégáim odaadó hozzáállásának, a hatékony előkészítő szervezőmunkának és nem utolsósorban a kedvező időjárásnak köszönhetően. A látogatók száma – akik között érdekes módon nem a vasutas családok vannak többségben – és a jegyárbevételünk összességében több mint 30 százalékkal emelkedett 2017-hez képest, ami az elmúlt öt évet tekintve magasan a legjobb eredmény. Úgyhogy jövőre alaposan fel van adva a lecke, még akkor is, ha „csak” tartani szeretnénk az idei szintet.
Milyen rendezvényeknek adtak otthont 2018-ban?
A programok közül kiemelném az áprilisi Old Timer Show-t, az ezt követő húsvéti szezonnyitónkat, ami az első nagyobb saját rendezvényünk, és amely a tavalyi évhez képest kétszer annyi, mintegy 4000 vendéget vonzott. Szintén sikerrel rendeztük meg a gyereknapot, a hazai járművek mellett jó néhány külföldi – horvát, szlovén, osztrák, szlovák –gőzöst, dízel- és villanymozdonyt felvonultató európai kerti vasutak találkozóját és a rendszerint tömegeket vonzó MÁV-juliálist. Az idei év legkiemelkedőbb eseménye a MÁV alapításának 150. évfordulója alkalmából szervezett, nemzetközi járműparádéval kibővített háromnapos rendezvény volt, színes családi és gyermekprogramokkal, valamint a magyar kormány képviselőinek és a környező országok vasútvállalati vezetőinek részvételével megrendezett szakmai konferenciával. Ennek az volt az egyik különlegessége, hogy egy gőzvontatású, nosztalgiakocsikból álló szerelvénnyel hoztuk be a vendégeket a Nyugati pályaudvarról, és egy modern motorvonattal szállítottuk őket vissza –így találkozott azon a délelőttön a múlt, a jelen és a jövő. Érdekességként említeném, hogy egyszerre nyolc magyar, cseh, osztrák és szlovák gőzmozdonyt fűtöttünk be erre a szeptemberi alkalomra, amire a park megnyitása óta még nem volt példa. Azért is vagyok rendkívül büszke erre a rendezvényünkre, mert alig néhány hónap alatt kellett tető alá hoznunk, márpedig egy ilyen volumenű nemzetközi járműparádét általában másfél–két évvel korábban kezdenek el szervezni. A sikerhez hozzájárult a szakma összetartása és a közlekedési hatóság pozitív hozzáállása is, hiszen gyorsított eljárásban adta ki az engedélyt a külföldről érkező járművek közlekedésére a magyar pályaszakaszokon.A szezon utolsó rendezvénye pedig immár hagyományosan az M2 Mikulás Expressz, ahol idén is számos izgalmas program várta a gyerekeket és szüleiket.
Kicsit kilépve a vasúttörténeti park kereteiből, mint a MÁV Nosztalgia Kft. ügyvezetőjét kérdezem: kijár a legnagyobb európai vasúti szakkiállításra, az Innotransra?
Idén nem voltam, de két éve kilátogattam Berlinbe. Az Innotranson valóban rengeteg az érdekesebbnél érdekesebb szakmai látnivaló, csakhogy nálunk a legfiatalabb járművek is elmúltak 60–70 évesek, túl sok mindent tehát nem tudunk profitálni a kiállításból. A járműveink jelentős része védett műszaki emlék, amelyeken semmiféle átalakítás nem végezhető, éppen ezért akkor sem tudnánk használni a kiállításon látott új ötleteket, technológiákat, ha egyébként megfizethetőek lennének számunkra. Kapcsolatok építésére, bővítésére ugyanakkor kiváló az Innotrans.
A nemzetközi színtéren egyéb lehetőség is kínálkozik a szakmai ismeretek gyarapítására?
A MÁV Nosztalgia Kft. tagja az Európai Múzeum- és Turisztikai Vasutak Szövetségének (FEDECRAIL),amely idén tavasszal Skóciában tartotta éves konferenciáját. Itt jól hasznosítható információkat szereztünk egyebek mellett a járműjavítási technológiák újdonságairól vagy a pályázati lehetőségekről. Abból a szempontból is sok tanulsággal szolgált az egyhetes skóciai tartózkodásunk, hogy az angolszász országokban hihetetlen hagyománya van a vasúti utazásnak, a mai napig szeretnek az emberek vonattal közlekedni, köztük nosztalgia járművekkel. Olyan vonalszakaszok is vannak, ahol naponta jár gőzvontatású vonat, amit meg is tudnak tölteni utasokkal, annyira népszerű. Véleményem szerint a csatorna innenső oldalán fekvő országok többségére igaz, hogy sem a főváros, sem a nagyobb városok környéke vasúti szempontból nem igazán festői, miközben Skóciában bárhová megyünk, gyönyörű a táj, nincsenek graffitik, szemétdombok, és ha esetleg csupán közepes szintű is a vasúti szolgáltatás, a látvány, a környezet kárpótolja az utasokat.Ezt a vasúti kultúrát el lehetne tanulni az angolszászoktól. A teljes képhez hozzátartozik, hogy ott sokkal egyszerűbb a múzeumi vasúti közlekedésre vonatkozó szabályozói környezet. Például a saját célú vágányszakaszokon (iparvágányokon) akár 14 éves fiatalok is szolgálatot teljesíthetnek, nagyvasúti vizsga nélkül, teljesen önállóan, nem felügyelettel, mint nálunk a Gyerekvasúton. Könnyen belátható, hogy generációról generációra sokkal könnyebb így átadni a vasút szeretetét, megőrizve hagyományait, értékeit. Ami némileg más körülmények között, de természetesen a mi kiemelt célunk is.
A szakma iránti szeretet átadásában mennyire sikeresek?
Egyre nehezebb megszólítani a fiatalokat. Még jobban el kell mozdulni az interaktivitás felé, mert statikus kiállításokkal, bemutatókkal a mai világban lehetetlen vonzóvá tenni a vasúttörténeti parkot. Tervezzük a park bejáratánál lévő öreg V43-as mozdonytorzó teljes felújítását, reményeink szerint a jövő tavaszi szezonnyitásra a külső munkálatok el is készülhetnek. A korszerűsített járműben egy szimulátort is szeretnénk majd kialakítani, hogy a fiatalok élőben próbálhassák ki a mozdonyvezetés élményét.
Milyen terveik vannak 2019-re?
Az előző parkvezetés munkája is benne van, hogy kifejezetten szép, rendezett körülmények között várhatjuk látogatóinkat, a jegyárbevételek mellett pedig a MÁV-csoportnak köszönhetően mindehhez a források is rendelkezésre állnak. Fedett tárolásra jelenleg csak a kör fűtőházban van lehetőségünk, ahol a több mint 100 járművünknek csak egy kis része fér el, ezért ezt a kapacitást már jövőre szeretnénk bővíteni. A cél az, hogy néhány éven belül az összes eszközünket meg tudjuk védeni két fő ellenségünktől, a fagytól és a napsugárzástól. Harminc–negyven évvel ezelőtt az UV-sugárzás messze nem volt annyira káros, mint napjainkban. A szélsőségesebb időjárási körülmények miatt a járműkorrózió rendkívül felgyorsult az elmúlt időszakban. Ha egy újrafényezett jármű a szabad ég alatt áll, annak hat–hét év után kezdhetjük elölről a felújítását. Kollégáim folyamatosan dolgoznak a bejáratnál lévő 1-es vágány meghosszabbításán a víztorony park felé, ahol aztán visszaépíthetnénk a Püspökladányban lebontott és onnan elemenként ide szállított, korábban műemlékké nyilvánított állomásépületet, ami szintén növelné a fedett tárolóhely kapacitásunkat. E beruházásnak igen jók a megvalósulási esélyei, hiszen kormányhatározat is előírja a püspökladányi szín újraépítését.
Otthon az idegenforgalomban és az utazásszervezésben
Schvéd Norbert idegenforgalmi közgazdász diplomát szerzett 2003-ban, amit négy évig Írországban és Angliában kamatoztatott. Mindeközben kilenc évet dolgozott a Forma–1 catering részlegénél, beutazta a világot. Angliából hazatérve itthon előbb a szállodaiparban helyezkedett el, majd egy rendezvényszervező cég értékesítési igazgatója lett. 2013-ban került a MÁV-START-hoz, ahol az étkezőkocsi-üzemeltetési részleget vezette. Egy évvel később kérték fel a fő tevékenységként utazásszervezéssel foglalkozó, de országos személy- és áruszállítási engedéllyel is rendelkező vasútvállalat, a MÁV Nosztalgia Kft. ügyvezető igazgatói posztjára a nyugdíjba vonult és néhány hete elhunyt Szendrei András utódjának, aki az egyik legismertebb magyar vasutasként aktív szerepet játszott a Magyar Vasúttörténeti Park létrehozásában is. Schvéd Norbert 2014 óta vesz részt a parkot működtető alapítvány kuratóriumának munkájában.2018. január 1-je óta a vasúttörténeti park vezetői feladatait is ellátja, klasszikus operatív munkát végez, feladata a mindennapi működés biztosítása.Kedvenc járművei az 1868-as gyártású, különleges első erdélyi vasúti kocsi és a felújítás alatt álló, 1882-ben gyártott 1026-os számú gőzös, amelyik 24 éve nem volt tűzben, de a MÁV születésnapra újra begyújtották. Ez a legöregebb jelenleg működő gőzmozdony Magyarországon, nyitott vezetőállással, amit szeretnének eredeti sötétzöld színében újrafényezni–az 1890 előtti gőzösök zöldek voltak, nem feketék –és már jövő nyáron bemutatni a nagyközönségnek.
