Szállítmányozás 2024 konferencia

Tételesen ellenőrzött tehervagonok

Tavaly ezren akartak tehervonatokon megbújva Magyarországra jutni

A HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület és az Országos Rendőr-főkapitányság együtt keresi a megoldást arra a kihívásra, amit a tehervonatokon elbújva utazó migránsok okoznak.

Ellenőrzés együttműködésben

Tavaly augusztus óta megállíthatatlanul növekszik a tehervonatokon illegálisan Magyarországra érkező migránsok száma: amíg 2015-ben 111 határsértőt találtak a Szerbia felől Kelebiánál hazánkba belépő tehervonatokon, addig 2016-ban már meghaladta az ezret az ott így próbálkozók száma. A hatályban lévő tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet és az Európát is érintő terrorveszély kapcsán a rendőrség végzi az ország területére Szerbia felől belépő tehervagonok tételes ellenőrzését, ami 3–4 órás késést okoz a tehervonatok közlekedésében.

A magyarországi vasútvállalatok és a rendőrség részéről is komoly igény van a szoros együttműködésre ebben a helyzetben, mivel azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Kelebia fontos részét képezi annak a görögországi Pireusz kikötőjéből induló tranzitútvonalnak, melynek fő célja a kelet-ázsiai országokból hajón érkező konténerek vasúti úton történő szállítása. Így a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület keretei között egyeztetnek az érdekeltek a hatósági munka megkönnyítéséről és felgyorsításáról. A legutóbbi megbeszélésen az Országos Rendőr-főkapitányság, valamint több határrendészeti kirendeltség vezetője vett részt a rendőrség részéről, akik ismertették a vasútvállalatok képviselőinek a tételes ellenőrzések tapasztalatait.

Dokumentált vizsgálatok

Szinte nincs olyan kocsi- és rakománytípus, amiben ne találtak volna illegális bevándorlót. Gyakran a különféle vámzárakat megbontva jutnak be a vagonokba az elkövetők, miközben társaik vagy az embercsempészek a zárak visszahelyezésével próbálják leplezni a cselekedetet, ám arra is volt példa, hogy sértetlen vámzárak mellett találtak menedékkérőket a vagonokban – ez esetben felmerül a berakási helyek felelőssége is, ahol vélhetően valaki(k) együttműködnek az embercsempészetben. A nyílt tetejű vagonokban sokszor beássák magukat a rakományba a migránsok, emberméretű üregeket alakítva ki – itt szintén felmerül, hogy rakodás során alakítják ki a búvóhelyet. De van, hogy a félpótkocsik ponyváját hasítják fel és így jutnak a raktérbe. Sokan csak a határ előtt ugranak, másznak fel a vonatra, és az alvázba kapaszkodva akár már a magyar határállomás előtt megpróbálják elhagyni azt. Emiatt a rendőrség figyelemmel kíséri a vonatokat és azok környezetét már a határkapu elérésétől kezdve, és rögtön intézkedik azok körbezárásáról Kelebia állomásra beérkezve.

Sajnos veszélyes árukat szállító vagonokban is sokszor találnak határsértőket, így a katasztrófavédelem szakemberei állandó képviseletet adnak Kelebián, segédkezve a vizsgálatokban. A tehervonatokat az azokat közlekedtető vasúttársaság megbízottja jelenlétében nyitják fel és vizsgálják át, a hatósági eljárás során százas nagyságrendben készülnek fényképek vonatonként. Ennek révén megállapítható, hogy több esetben az ország belsejében vagy Ausztriában, illetve Németországban a vagonokban talált potyautasok Kelebián még nem voltak a szerelvényen, oda később szálltak fel. A tehervonatok főbb jellemző magyarországi állomásait ezért már fokozottabban ellenőrzik a rendőrök.

Megoldás: a röntgenkapu

A tehervonatokkal illegálisan utazók saját biztonságuk veszélyeztetése mellett közveszélyt is okozhatnak, a veszélyes árut szállító vagonok szakszerűtlen felnyitásával, rongálásával. Így a vasútvállalatoknak is kiemelt érdeke, hogy együttműködjenek a rendőrséggel. Ennek kereteit azonban az új helyzetben a hatályos jogszabályok figyelembevételével, illetve azok módosításával meg kell teremteni, hiszen korábban egy év alatt vizsgáltak meg annyi vagont a határállomáson, mint most egyetlen napon. A migránsok könnyebb kiszűrésére felmerült, hogy az üres tartálykocsik is hatósági zárakat kapjanak, illetve a Kelebián felnyitott vagonokat masszívabb, új zárakkal lássák el, ami megkönnyíti a későbbi ellenőrzéseket.

A végső megoldást minden érdekelt szerint az jelentené, ha mihamarabb elkészülnének a Nemzeti Adó- és Vámhivatal beruházásában azok a röntgenkapuk a határállomások előtt, amelyek minden csempészési kísérletet sikerrel kiszűrnének – ahogy az az ukrán–magyar vasúti határátkelőhelyen már működik. Ez kiemelt nemzetbiztonsági érdek, ám még legalább egy–másfél évet kell várni ezek üzembe helyezésére – az eredeti ütemterv szerint. Addig marad a kisebb hatékonyságú és nagy élőmunka-igényű, tételes ellenőrzés.

A VASÚTI TEHERFORGALOMBAN AZ ELKÖVETÉS MÓDSZEREI:

  1. Mozdony, illetve vasúti kocsi alvázán és légtartályon megbújva
  2. Szállított tehergépjármű rakományában (ponyva kivágása), alvázán megbújva
  3. Vasúti szerelvényre felkapaszkodva, felugorva (ütközőn, nyitott vasúti kocsin)
  4. Felül nyitott vasúti kocsiban megbújva, vasúti kocsi tetején
  5. Ömlesztett szállítmányban (szén, Alhidroxid, bauxit, magnezit) megbújva (beásva)
  6. Ömlesztett szállítmányban kialakított rejtekhelyen megbújva
  7. Zárt, de vámzárral nem biztosított kocsiban, rakományban megbújva
  8. Felül nyitott, de ponyvával biztosított kocsiban megbújva, ponyva felvágásával és visszavarrásával
  9. Zárt, vámzárral biztosított kocsiban megbújva, vámzár bontásával és viszszahelyezésével (ragasztás)
  10. Kiindulási állomáson a migránsok elhelyezése
    vámzár felhelyezése előtt (vámzár sértetlen)
  11. Üres tartálykocsiban megbújva (veszélyes szállítmányok, gabona)

 


A fotók az ORFK engedélyével jelentek meg.