Ez a cikk a KözlekedésVilág III. negyedéves számában jelent meg.
A megmaradt hazai vasúti mellékvonalak szerepe ma nem tisztázott, sokszor csak alibi menetrendet fenntartva kínlódik a MÁV-START az üzemeltetéssel. Sorozatunk harmadik részében is jó példákat keresünk árazásokról, szolgáltatásokról.
Regionális díjszabás
2012 tavaszán a szolgáltatást megrendelő minisztérium kérésére a MÁV-START jelentősen csökkentette a hazai mellékvonalakon közlekedő vonatok számát, de vasútvonalat nem zárt be. A kommunikálhatóság érdekében bevezetésre került a regionális díjszabás, amely két lépésben 15 százalék, majd 2013-tól 25 százalék kedvezményt biztosított az alacsony forgalmú vicinálisokon, összességében a magyar vasúthálózat ötödén. Az eltelt évek bizonyították, hogy ez nem jelentett megoldást e vonalak problematikájára, hiszen látványosan nőni ettől nem fog az utasszám. A túlélés egyik eleme így a költségek csökkentése és a bevételek növelése lehetne.
A mellékvonalon jelentkező szolgáltatói költség egyik jelentős eleme a bérköltség, ami jelen esetben a mozdonyvezetőt és a jegyvizsgálót takarja. Megoldást jelenthetne, ha a jegyellenőrzési és -kiadási feladatokat a mozdonyvezető elláthatná. Ma, amikor egy okostelefonról könnyen megvásárolható a menetjegy, akkor minimális díjszabási képzés után a motorkocsi vezetője ki tudna adni a mellékvonalra és a következő csatlakozási pontig érvényes menetjegyet az utas számára, illetve a felmutatott jegy érvényességéről is meg tud győződni. A korábban erre a rendszerre épülő kalauz nélküli („KN”) közlekedési rendet ma mindössze egy vonalon, Somogyszob–Nagyatád között használják. A regionális tarifa bevezetésekor a vasúti szolgáltatónál kiszámolták, hogy bizonyos vonalakon a jegyvizsgálati tevékenység teljes elhagyása – kvázi a mellékvonali utazás ingyenessé tétele – is „gazdaságosabb” megoldást jelenthet, ha a jegyvizsgálók átvezényelhetők lennének az elővárosi forgalmas vonalakra.
Kerekezni jó
A bevételek növelése érdekében fejleszteni szükséges a mellékvonalakhoz kapcsolódó turisztikai forgalmat, elsősorban az aktív kikapcsolódáshoz tartozó kerékpáros szállítási lehetőséget. A jó tarifális megoldás megszületett 2014-ben, amikor a MÁV-START bevezette a kerékpáros túrajegyeit. Az ország bármely területéről elindulva, a megtett távolságtól függetlenül, egységesen 420 forintba kerülő jegyet akkor lehet venni, ha az utas a Balatonhoz, a Fertő-tóhoz vagy a Tisza-tóhoz kirándul, akár hétvégén, akár hétköznap. (Az utasnak természetesen a megfelelő menetjeggyel rendelkeznie kell.) A tarifa kiterjesztésével újabb területeket lehet bevonni, ha a járművek erre alkalmassá válnak. Márpedig a mellékvonal jellegzetes Bz motorkocsija csak négy kerékpár egyidejű szállítására alkalmas, ami mindössze egy családot jelent. Csehországban hétvégén már olyan mellékkocsit csatolnak a motorkocsik mögé, amely 25–30 kerékpárt tud egyszerre szállítani. Komoly beruházások nélkül, egyszerűen az egyik oldal összes ülését kivették a vasúti kocsiból.
Csatlakozás és áthaladás
Az átlagos utas számára az átszállás zavaró tényező az utazási láncolatban, bizonytalanságot szül. Legyen egy vonat–vonat vagy egy vonat–busz átszállás, az esetleges késés, a csatlakozásmulasztás lehetősége mindig rémképként jelenik meg az utazás megtervezésekor, pláne egy kerékpáros, családos kirándulás esetén. Az utastájékoztatás fejlesztésével, az online járműkövetéssel és a csatlakozásmenedzsment létrehozásával sok bizonytalanság kiküszöbölhető. A közösségi közlekedési menetrendek tartalmaznak bizonyos tartalékidőket, ami késés esetén segíthet a menetrendszerinti forgalom helyreállításában. A mellékvonalakon lehetőség van arra, hogy a kisforgalmú megállási pontokon a vonatok áthaladjanak, ha nincs le-vagy felszálló. A MÁV-START egy vonalon, Zalaegerszeg és Rédics között alkalmazza a leszállásjelzővel kiépített rendszert, valamint ennek egyszerűsített változatát Balatonfenyvesen, ahol a jegyvizsgálónak előre jelezni kell a leszállási szándékot. A GYSEV szintén alkalmazza a leszállásjelzővel felszerelt motorkocsijával kiszolgált Szombathely–Kőszeg vonalon. A megállóhelyen történő áthaladással nemcsak a menetidő csökkenthető, hanem a menetrendben eltárolt tartalékidő is növelhető.
Szolgáltatások, élmények
Csehországban több mellékvonalon szolgáltatóváltás következett be a 2000-es évek elején. Érdekes megfigyelni, hogy milyen fejlődési pályát jártak be ezek a vicinálisok. Több esetben csak munkanap csúcsidőben, vagy épp csak a hétvégén, a turisztikai szezonban járnak a vonatok. Van olyan eset, amikor a legközelebbi nagyvárosig meghosszabbították a vonatok útvonalát, igazodva a munkavállalók igényeihez. Lehetőségekhez mérten fejlesztik a kapcsolódó szolgáltatásokat, ami egyszerű fedélzeti ellátást (kávé, édesség stb.) is jelenthet a vonatokon. Együttműködnek a környék nemzeti parkjaival, kölcsönös jegyelfogadási lehetőséget teremtenek a térség szolgáltatói.
Külön csoportot képviselnek az élményvonatok, amelynek hagyománya elsősorban a német nyelvterületről indult el. Az eredeti koncepció lényege, hogy a menetrendszerinti vonat által továbbított külön kocsikban utazók egyedi utazási élményt kapjanak, amely tartalmazhat idegenvezetést, vendéglátást, kapcsolódó turisztikai programot egyaránt.Az ÖBB Erlebnisbahn koncepciója a 2000-es évek közepéig, tavasztól őszig, majd minden hétvégén kínált Ausztria-szerte programot. Gyakran a vasútbarát közönség kedvéért különleges múzeumi mozdony húzta a menetrendszerinti vonatot, illetve rendszeres volt a gőzvontatású különvonat is. Hazánkban a MÁV Nosztalgia Kft. közlekedtet „élményvonat” megjelöléssel különvonatokat, amelyekhez a csoport igényeihez kapcsolódó egyéb szolgáltatások kapcsolódnak.
