A RepülésVilág konferencián a fenti címmel hangzott el kerekasztal-beszélgetés Demény Árpád Szilárd, az Aeroplex vezérigazgatója és Szomora Sándor, a Lufthansa Technik Budapest vezérigazgató-helyettese részvételével. A moderátor Wolf Péter, a Pest Megyei Önkormányzati Hivatal elnöki tanácsadója volt.
– A repülőgép-javítási és -karbantartási piac globálisan körülbelül 140 milliárd dollár értéket képvisel, míg maga a repülőgépgyártás 190 milliárdot, tehát egy jelentős árbevételt produkálni képes iparágról beszélünk. Az e szegmensben dolgozó cégeknek kiemelt jelentősége van a légitársaságok biztonságos és hatékony működésében. Kérem, röviden mutassák be az Önök által képviselt cégeket!
Demény Árpád Szilárd (D. Á. Sz.): – A globális légi közlekedési piac hatalmas és várhatóan a következő években is folytatódó növekedése a repülőgép-karbantartó vállalkozásokra is komoly feladatokat ró. A 400 főt foglalkoztató Aeroplex Kft.-nek a repülők mellett a berendezés- és a forgalmi karbantartás a fő profilja, éves árbevételünk körülbelül 20 millió euró, de a piaci visszajelzések alapján ezt minden bizonnyal növelni tudjuk. Üzletpolitikánk sarkalatos pontja, hogy a légitársaságok nyereségesen üzemeljenek, de természetesen a cégünk tekintetében is ez az egyik alapvető célkitűzés, a versenyképesség javítása, a hatékonyság, a minőség és a gyorsaság biztosítása mellett. Tavaly sikerült megtörnünk a Malév 2012-es csődje óta tartó negatív trendeket, és minden esély megvan rá, hogy az idei évet már nyereséggel zárjuk. A globális légi közlekedési piacon nem azzal kell foglalkozni, hogy ki kinek a konkurense, ki kit szorít ki, vagy hogy lesz-e elég megrendelése a karbantartó vállalkozásoknak. Sokkal kardinálisabb kérdés, hogy lesz-e elég repülőgép-karbantartó bázis, elegendő szakemberállomány és kapacitás a bázisok részéről, hogy a légiforgalomban tapasztalt hallatlan nagy bővülést, az új fejlesztésű repülőgépek térnyerését megfelelő hatékonysággal és minőségben le tudják követni. Bár a légitársaságok rengeteg energiát fordítanak a megelőzésre, a váratlan meghibásodások minimalizálására, a karbantartó tevékenységet nem lehet megkerülni, erre mindig szükség volt, van és lesz.
Szomora Sándor (Sz. S.): – A hét–nyolcmilliárd eurós éves árbevétellel rendelkező Lufthansa Technik világszerte mintegy 26 ezer embert foglalkoztat. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 450-en dolgozunk, a fő idényben – ami nálunk télen van, amikor az emberek kevesebbet utaznak – még mintegy plusz 100 főt alkalmazunk, és éves szinten 40 millió euró az árbevételünk.
– A következő 20 évben 40 ezer új repülőgép állhat forgalomba a világon, és 650 ezer technikusra lesz szükség, ami óriási növekedési potenciált jelenthet a karbantartó-javító cégeknek. Tudnak majd élni ezzel a lehetőséggel az érintett piaci szereplők, megvan hozzá a szervezeti és anyagi hátterük?
D. Á. Sz.: – A Budapest Airport forgalomnövekedése a forgalmi karbantartási tevékenységünket érinti, míg a repülőgép- és a berendezéskarbantartás területén az európai piaci mozgásokat, a Boeing és az Airbus növekedésére vonatkozó előrejelzéseket kell figyelembe vennünk. A karbantartási területen is fontos szempont az ügyfelek szemében az ár, persze a minőség, a megbízhatóság és a szállítási határidő (just in time) szintén sokat nyom a latba, hiszen például egy nap késés óriási anyagi és presztízsveszteséget okozhat egy légitársaságnak, amit nyilván senki nem kockáztatna.
Sz. S.: – A Lufthansa Technik nemcsak a Liszt Ferenc repülőtérre érkező légitársaságok számára nyújt szolgáltatást, az elmúlt 18 évben mintegy 40 ország – köztük az Ománi szultánság és Brazília – repülőgépeinek a karbantartását végeztük. Annak ellenére, hogy a légitársaságok szabadon dönthetnek, hogy hol és kivel javíttatják a gépeiket, folyamatosan a munka után kell menni, ráadásul egyre több új és nyilván kevesebb karbantartást igénylő gépet dobnak piacra. Tehát egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben ennek az iparágnak a képviselői. A digitalizáció újabb kihívást, egyben lehetőséget jelent. A Lufthansa Techniknél már meg is alakult a digitális divízió, amely nagyon sikeresen működik. Rengeteg adatot összegyűjtenek – világszerte 5000 repülőre van szerződésük –, és ezeket értékesítik kisebb légitársaságoknak, amelyek aztán az adathalmazból például a preventív karbantartásra vonatkozó következtetéseket vonhatnak le.
– Iparági prognózisok szerint éves átlagban 3,5–4 százalékkal bővülhet a piac a következő évtizedben. Ezt a szintet a budapesti repülőtéren szolgáltatást nyújtó javítócégek képesek lesznek megütni?
D. Á. Sz.: – Az Aeroplex karbantartó bázisa elérheti a kérdésben említett növekedési arányt. A fejlődésre elsősorban a nagytörzsű gépek javításában kínálkozik lehetőség, amihez azonban szükséges a képzett, komoly tudással rendelkező szakember-utánpótlás biztosítása és a technikai fejlesztések felgyorsítása.
Sz. S.: – Négy évvel ezelőtt egy Frankfurt melletti erdőben értekezletet tartott a Lufthansa Technik a világszerte vezetőbeosztásban lévő 200 szakemberének, ahol három számmal jelölték meg a követendő stratégiát: 5-8-5, ami azt jelentette, hogy az akkori ötmilliárd eurós árbevételt nyolcmilliárdra kell növelni öt év alatt. Ebből négy év eltelt, most 7,2 milliárdnál tartunk, ez időarányosan jó teljesítmény, ugyanakkor a Lufthansa Technik csoport világpiaci részesedése akkor is 11–12 százalék volt, és most is ennyi. Az árbevétel emelkedése tehát nem járt együtt a piaci részarányunk növekedésével, egyrészt mert a versenytársaink is növekednek, a piacon nagyfokú konszolidáció zajlik, másrészt a know-how miatt. A digitalizáció terjedése nagymértékben átalakítja a repülőgép-karbantartási üzletágat is.
– A cég eredményességét döntően befolyásoló tényező a szakképzett munkaerő megléte vagy éppen hiánya. Milyen tapasztalataik vannak ezen a területen?
Sz. S.: – A Lufthansa Technik Budapest nagyon nyitott a növekedésre. Jó szakmai kapcsolatokat ápolunk a Kossuth Szakközépiskolával, ösztöndíjprogrammal támogatjuk az utánpótlásképzést, ami beruházás a jövőbe. Munkahelyet garantálunk a diákoknak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, de Miskolcon vagy a Debrecen Airporton lévő karbantartó állomásunkon is.
D. Á. Sz.: – 2015 végén, amikor visszakerültem az Aeroplexhez, 25 fiatallal álltam szemben, akik éppen azt fontolgatták, hogy melyik hazai vagy külföldi cégnél folytassák a munkájukat. Sikerként élem meg, hogy ma mindegyikükkel együtt dolgozhatom. Hat–nyolc év alatt végigjárva a ranglétrát, ezek a fiatalok lesznek a jövő szakemberei. Már régóta együttműködünk a Kossuth Szakközépiskolával, a közös munkát a közelmúltban új alapokra helyeztük. A duális képzés keretében – ösztöndíjprogrammal megtámogatva – lehetőséget biztosítunk a diákoknak, hogy az elméleti tudás mellett testközelből szerezzék meg a gyakorlati ismereteket. Nagy hangsúlyt helyezünk a fiatalok meggyőzésére, hogy maradjanak itthon, és nálunk vállaljanak munkát, ami elengedhetetlenül fontos a szakember-utánpótlás, a minősített állomány biztosítása érdekében. Amint már említettem, nem a piaci verseny kötheti béklyóba az iparág fejlődését, sokkal inkább az, ha nem lesznek képzett fiatalok a magyarországi repülőgép-karbantartó bázisokon.
