Várhatóan milliárdos nyereséggel zárja az idei évet a HungaroControl, megőrizve azt a pénzügyi stabilitást, ami elengedhetetlen a kiegyensúlyozott működés szempontjából. A menedzsment mindent megtesz, hogy továbbra is az egyik leglátványosabban fejlődő európai légi navigációs szolgáltató legyen a vállalat, és nyertesként kerüljön ki az ágazatban egyre nagyobb sebességre kapcsoló konszolidációs folyamatból. Szepessy Kornél vezérigazgató interjúnkban arról is beszélt, hogy a légi forgalmi szolgáltatóknak már most el kell kezdeni a felkészülést, ha lépést akarnak tartani a hihetetlen tempóban fejlődő drónpiaccal.
– Közép- és kelet-európai összehasonlításban milyen piaci pozíciót foglal el a HungaroControl?
– A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. világszínvonalú technológiája, fejlesztései és szolgáltatásai révén a nemzetközi légiforgalmi irányítás egyik elismert szolgáltatója, a 2000-es évek elején létrehozott Egységes Európai Égbolt keretében zajló uniós integráció aktív regionális kezdeményezője, együttműködő partnere. Az Egységes Európai Égbolt bevezetésének eredetileg az volt a célja, hogy konszolidáltabb légi navigációs szolgáltatás alakuljon ki egy egységes rendszer alapján működő európai légtérben. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi hatvanegynéhány irányítóközpont helyett maradjon csak körülbelül 20 – mint az USA-ban –, és a tagállami légiforgalmi irányító cégek számát 28-ról csökkentsék 10 alá. Ez a kérdéskör viszont erősen összefügg az Európai Egyesült Államok elképzelés előrehaladásával, mert amíg ezt a ma még inkább vízióként meglévő elvet nem deklarálják hivatalosan is, addig a nemzetállamok szuverenitása elsődleges marad. Ennek az önállóságnak pedig igen fontos eleme a szuverén, a katonai és a polgári repülést integráltan magába foglaló nemzeti légiforgalmi irányítás, aminek a kontrollja nemzetvédelmi kérdés. Magyarország nem az Európai Egyesült Államok kialakítása irányába törekszik, ezért szembe fogunk kerülni az Európai Bizottság egyre inkább világossá tett, de még ki nem mondott konszolidációs elképzeléseivel. Arra azonban számítanunk kell, hogy amit a Bizottság egyszer kigondol, abból idővel valóság lesz. Logikailag két út képzelhető el: vagy már most készülünk arra, hogy feladva az önálló magyar légiforgalmi irányítást, azt valamilyen, Brüsszelnek is tetsző uniós viszonyrendszerben helyezzük el és működtetjük tovább, vagy pedig felturbózzuk magunkat, és nagyobbak leszünk és nagyobbnak is akarunk látszani, mint amekkorák valójában vagyunk, nagyobb befolyást akarunk elérni, mint amekkora a magyar légtér méretéből és a nekünk jutó tortaszeletből egyébként adódna. Mi az utóbbi megoldást favorizáljuk. Ezért szeretnénk szakmailag, technológiailag többet tenni és jobbak lenni – jogszabályokkal alaposan megtámogatva, persze –, mint bármelyik európai ANSP.
– A bizottsági terv megvalósulása esetén lát esélyt arra, hogy Budapesten működjön majd az integrált európai légtérirányítás egyik központja?
– Ez a cél! Ha teret nyer Brüsszel konszolidációs elképzelése, akkor nyertesei legyünk ennek a folyamatnak, ne vesztesei. Bármit teszünk, mindent ennek az elvnek rendelünk alá. Nincsenek személyes ambíciók, csak a HungaroControl, a magyar légiforgalmi irányítás érdeke és jövője számít, hogy az egyébként csökkenő piaci tortából mégis nagyobb szelet jusson nekünk, mint amekkora most van, és a kormány meg tudja tartani a magyar légtér feletti ellenőrzést. A fent említett konszolidációs folyamatban, amikor a légi társaságok nagy nyomást helyeznek ránk a költségszintünk csökkentése céljából, stagnálni nem lehet, azt a célt értelmetlen kitűzni, hogy néhány év múlva Budapestről kizárólag a magyar légtér forgalmát irányítsuk. Hatalmas a verseny, vagy lépést tartunk, sőt megelőzzük a konkurenciát, és akkor Budapestről irányítjuk majdnemcsak a magyar, de akár több ország légi forgalmát is, vagy lemaradunk, és helyünkre lépnek mások, például Németország. Nem prédaként, hanem ragadozóként kell részt vennünk a konszoli dációban.
– A versenyben maradás érdekében milyen fejlesztések, szolgáltatásbővítések történtek a társaságnál 2017-ben?
– Mielőtt a kérdésre válaszolnék, hadd mondjak egy friss hírt! Mint az közismert, a Szingapúri Polgári Légiközlekedési Hatóság meghívására a kanadai Searidge Tenchnologies, a brit NATS Holdings és a HungaroControl konzorciuma is indult – két komoly versenytárssal szemben – a CAAS, szingapúri légi navigációs szolgáltató januárban kiírt smart Remote Tower tenderén. A magyar sajtó képviselői közül Önök értesülhetnek először arról a világraszóló sikerről, hogy a távoli irányítótornyunk átadását követő napokban – a budapesti avatóünnepségen a szingapúriak négyfős delegációja és a Searidge vezérigazgatója is részt vett és tárgyalt – e konzorcium ajánlatát hirdette ki győztesnek a szingapúri szolgáltató, akik a HungaroControl kényszerhelyzeti toronykoncepcióját implementálják majd az idén hetedszer is a világ legjobb légikikötőjének választott Changi repülőtéren.
– És akkor a fejlesztések!?
– Ez az év is a folyamatos fejlődés jegyében telt. Sor került a MATIAS rendszer konfliktuskutatási fejlesztésére és kapacitásnövelésére, repülésbiztonsági szempontból pedig nagy lépés, hogy a polgári-katonai együttműködés keretében elindult a rendszer telepítése Kecskeméten is. Január elsejétől létrehoztuk a vállalat üzletfejlesztési igazgatóságát, hogy strukturált mederbe tereljük a kutatás-fejlesztési feladatainkat, és hatékonyabbá tegyük az értékesítési tevékenységünket. A három éve bevezetett saját fejlesztésű Merge Strip arrival manager eszközünk a termékértékesítés szakaszába lépett, először várhatóan közepes méretű angol reptereknek fogjuk kínálni. Felkészültünk két vidéki radarállomásunk – a püspökladányi és a kőrishegyi – jövő év elejétől megvalósuló távüzemeltetésére, távfelügyeletére. Európában ma már szinte mindenhol ez a gyakorlat, egy radarállomás működtetéséhez nincs szükség az állomáson dolgozó munkaerőre. Ez a fejlemény arra példa, hogy nem mindenben vagyunk élenjárók, némely területeken a felzárkózást kell megoldanunk, bár gyorsan hozzáteszem, a mi új, intelligens radarfelügyeleti technológiánk van olyan magas szintű, hogy akár értékesíthető know-how is lehet belőle.
– Mi lesz az ott dolgozó munkatársakkal?
– Tizenhat-tizenhat kollégáról van szó, közülük a radarmérnököknek budapesti munkahelyet ajánlottunk a radar-távfelügyeleti csoportunkban, amit sokan el is fogadtak, a támogató személyzetnek pedig segítünk, hogyan tudnának munkát találni, természetesen a járandóságuk maradéktalan kifizetése mellett.
– A magyar–román szabad légtér megvalósítása beváltotta a hozzá fűzött reményeket?
– A Hungarian Free Route Airspace szabad légtérhasználat fejlődési görbéje továbbra is felfelé ível, hiszen 2017. március 30-tól immár a magyar–román–bolgár légtérben ad lehetőséget a végpontok közötti, korlátozások nélküli szabad légiközlekedésre az éjszakai órákban. A következő logikus lépés most már valóban az, hogy mindezt a nappali időszakban is lehetővé tegyük, ennek feltételeit talán már a jövő évben sikerül a partnereinkkel együttműködve megteremteni. A világszerte „HUFRA”-ként emlegetett modell ebben az évben nagy elismerést is kapott, a Felelős és a környezet fenntarthatóságára irányuló innovációk kategóriában Nemzetközi Minőség-innováció díjat nyert az Európai Minőségügyi Szervezettől. Ez az elismerés is, illetve magának a modellnek a működőképessége jó alapot jelent ahhoz, hogy néhány éven belül a Free Route Airspace-t az egész Közép-európai Funkcionális Légtérblokkra (FABCE) kiterjesszük, ami nagy előrelépés lenne, tekintve, hogy a FABCEnak hét ország a tagja, rajtunk kívül Csehország, Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina. Sőt, még ennél is nagyobb fegyvertény végrehajtását tervezzük, a Gate One együttműködésben részt vevő légi navigációs cégek – az előbb felsorolt FABCE-országok szolgáltatói mellett a román, a bolgár, a lengyel, a litván, a szerb-montenegrói és a macedón szolgáltató – ugyanis a közelmúltban döntöttek egy közös Free Route Airspace tanulmány elkészítéséről.
– Említette a távoli irányítótorony átadását, ami igazi „hungaricum” a maga nemében, és ami a vállalat egyik legpiacképesebb terméke lehet a következő években, a szingapúriak, ugye, már le is csaptak rá. Vagy tévedek?
– Jól látja, az év legnagyobb büszkesége számunkra a 2017. november 14-én ünnepélyes keretek között, dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter úr jelenlétében átadott Remote Tower, amit a kanadai Searidge-dzsel közösen fejlesztettünk. A távoli irányítótorony koncepció 2017 őszétől készen áll arra, hogy a Budapest Airport (BUD) le- és felszálló repülőgép-forgalmát helyszíntől függetlenül kezelje. A HungaroControl székházában üzemelő virtuális torony a világon egyedülálló módon a közepes és nagyobb forgalmú repülőterek irányítási feladatainak magas színvonalú és korszerű teljesítését teszi lehetővé. A 34 éves repülőtéri irányítótoronyban a vizualitást a 360 fokos kilátás biztosítja, a repülőtéri környezet képét a távoli toronyirányítás esetében egy videófalon követhetik nyomon a toronyirányítók. A virtuális torony maximálisan kihasználja a korszerű technológiák kínálta lehetőségeket, a 14 kamera közül 3 zoomolási és infraképességekkel is rendelkezik, melyek extrém időjárás esetén is gondoskodnak a megfelelő láthatóságról. Az irányítók igényeire szabott módon jelenik meg mindkét BUD futópálya és a teljes forgalmi előtér, valamint további újítás, hogy az élő kép címkézhető grafikai szimbólumokkal és repülési adatokkal, amelyek segítenek a repülési szituációk még hatékonyabb kezelésében. Egy, maximum két év múlva a HungaroControl Budapesten folyamatos éles üzemmódban tervezi ellátni a távoli toronyirányítást. A megoldás piacképességéről annyit, hogy a Remote Tower technológia kifejezetten költséghatékony üzletfejlesztési platform a regionális és szezonális repülőterek számára, ezért a koncepció iránt világszerte már számos partner érdeklődik.
– Várhatóan idén is rekordot dönt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma. Milyen okai vannak az utasszám emelkedésének?
– A Budapest Airport kereskedelmi vezetése fantasztikusan jó airline marketingmunkát végez, sorra érkeznek Budapestre az interkontinentális járatok, olyan jegyeket is értékesíteni tudnak, melyeket a MALÉV időszakában lehetett eladni, tranzitreptérként használva Ferihegyet. Az idei utasszámot a Forma–1 és a vizes-világbajnokság is jelentős mértékben húzta felfelé. A magyar magas légtérben kezelt forgalomra jelentős hatással vannak a diszkont légitársaságok, melyek korábban elképzelhetetlen várospárokkal hálózzák be Európa légterét, és persze eközben növelik a forgalmi komplexitást.
– A szinte hónapról hónapra emelkedő forgalom milyen kihívások elé állítja a HC-t?
– A HungaroControl szakszolgálatai az év első 8 hónapjában akkora forgalmat regisztráltak, mint 2013-ban az egész évben. Az év végére várható közel 1 millió légi jármű irányítása 4 év alatt 60 százalékos növekedést jelent, ami európai szinten is kiemelkedő teljesítménynek számít és hatalmas megterhelést jelent a légiforgalmi irányítóknak. A nyári csúcsforgalom kezelésére tudatosan készültünk, valamint határozott lépéseket tettünk az általunk okozott – egyébként sem jelentős mértékű – késések visszaszorítására, melynek köszönthetően 77 százalékos csökkenést értünk el, ami hatalmas eredmény. Az elmúlt években több olyan jelentős beruházást indítottunk el, amelyek légi navigációs szolgáltatásaink fejlesztését célozzák, garantálják a növekvő légi forgalom biztonságos kezelését, egyben elősegítik a küszöbön álló uniós integráció sikerét.
– Az elmúlt évek talán legnagyobb szakmai sikere, hogy a társaság végzi a koszovói magas légtér irányítását. Milyen tapasztalatok gyűltek össze ezzel kapcsolatban az idei évben, illetve várható-e, hogy 2019 után is a HC-t bízza meg a NATO e feladat ellátásával?
– Csúcsidőszaknak számított a Koszovó feletti légtérnek a 2016-os nyárhoz viszonyított másfélszeres forgalma is. A három éve megnyitott KFOR szektor idén érte el a tervezésekor megálmodott kihasználtságot. A légitársaságok megerősödő bizalma, valamint a HungaroControl CRDS-ben (Kutatási, Fejlesztési és Szimulációs Központjában) előkészített szerb–horvát–bosnyák Free Route Airspace bevezetése népszerű átrepülő forgalmi helyszínné tette a korábban csendes légteret, melynek rekord napján közel 500 gép haladt át. A szerződés értelmében a KFOR szektorban 5 éven keresztül a HungaroControl biztosítja a légiforgalmi irányítói szolgáltatást. A megállapodás szerint a szerződés a lejártával – 2019. április 4-én – automatikusan határozatlan időre hosszabbításra kerül, időközbeni felmondás csak a felek közös megegyezésével lehetséges, melyet legkésőbb a szerződés vége előtt fél évvel (jelen esetben 2018. szeptember végéig) kell bejelenteni. A NATO elégedett azzal, ahogy a HungaroControl problémamentesen és gazdaságosan, adott költségszint mellett látja el ezt a szolgáltatást, és információink szerint nem tervez ebben változtatást. Mi továbbra is elkötelezetten támogatjuk a balkáni térség légi navigációs képességeinek uniós elvárásokhoz való felzárkóztatását, így középtávú szakmapolitikai stratégiánk a KFOR szektorban az irányítói szolgáltatás fenntartása.
– Azért biztosan vannak szolgáltatók, amelyek nagyon szívesen lépnének a HungaroControl helyébe, nem?
– A koszovóiak nyiladozó nemzeti öntudata folyamatosan erősödik, ez abban is megnyilvánul, hogy szeretnék ők irányítani a saját magas légterük forgalmát. Azonban Koszovó egyelőre nem tagja az ENSZ-nek, így az ICAO-nak (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) sem, ezért nem rendelkezhet a légterével, amely nemzetközi jogilag jelenleg ugyan Szerbia légtere, de hogy ki irányítja ott a légi forgalmat, arról a NATO dönt. Amíg ez így van, addig jók az esélyeink. Ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy Magyarország és a NATO között majdnem másfél évig tartott a koszovói magas légtér irányítására vonatkozó jogi dokumentum létrehozása, tehát ha bármelyik szolgáltató át szeretné venni tőlünk a feladatot, valószínűleg már most késő lenne elkezdeni a tárgyalásokat.
– Az NFM mint tulajdonos tavaly nyáron fogadta el a társaság 2016–2020 közötti időszakra vonatkozó új stratégiáját. Melyek e dokumentum prioritásai,és hol tart ezek megvalósítása?
– Az új vállalati stratégia az innováció és az üzleti alapú működés prioritásaira épül, melynek biztosítania kell, hogy a magyar légiforgalmi szolgáltató az európai légi közlekedés megkerülhetetlen tényezőjévé váljon, olyan ipari partnerré, aki nélkül semmilyen fontos iparági kérdésben ne születhessen döntés. A stratégia, amelyet a versengés és az együttműködés egyensúlya indukál, továbbra is az alaptevékenység biztosítását jelöli meg elsődleges célkitűzésnek, azonban a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt helyez a kutatás-fejlesztés támogatására. Tudatos nemzetközi jelenlét megerősítésére törekszünk, melyet dinamikusan fejlődő, innovatív szolgáltatóként, kezdeményező attitűddel és európai szintű szolgáltatásokkal érhetünk el.
– Folyamatosan változik a légi közlekedés világa, így a légiforgalmi irányítókat körülvevő üzleti környezet is. Miként maradhat versenyképes a HC egy ilyen piaci miliőben, hogyan tudja biztosítani a légi forgalom biztonságos, zavartalan és hatékony áramlását?
– Mindennek az alapja az, hogy hosszútávon megőrizzük a jövedelemtermelő képességünket, ezzel növelve a vállalat értékét. A pénzügyi stabilitást és kontrolling tevékenységet előtérbe helyező üzletfilozófia – aminek egyébként nem minden légi navigációs szolgáltató tulajdonít ekkora jelentőséget – kiemelkedő mértékben járul hozzá a sikereinkhez. Az előrejelzések szerint 2030-ra az Európa felett közlekedő repülőjáratok száma elérheti a 16,9 milliót. A légi navigációs rendszereknek lépést kell tartaniuk a rohamos forgalmi növekedéssel, az ezzel összefüggő repülésbiztonsági és kapacitásbeli kihívásokkal – mi ezeknek folyamatos innovációval szeretnénk megfelelni. A HungaroControl a repülésbiztonság és a környezetbarát eljárások fejlesztését, a forgalommenedzsment hatékonyságának növelését célul kitűző kezdeményezésekben már ma is Európa élmezőnyében van.
– Szinte a gazdaság minden területén szakemberhiányról hallani. Mit tesznek a HC-nél az utánpótlás biztosítása érdekében?
– Folyamatos és aktív toborzási tevékenységet folytatunk különböző platformokon. Megjelenünk fesztiválokon, állásbörzéken, nagyszabású kampányokat folytatunk az álláskereső, valamint a social media oldalakon, toborzunk okostelefonos applikációval is, melyek sikerességét munkáltatói márkánk fejlesztésével támogatjuk. A légiforgalmi irányító képző tanfolyamaink vonzók a fiatalok számára, a nehézséget az jelenti, hogy egy önéletrajz beérkezésétől számítva minimum két és fél év, mire valakiből önállóan is dolgozni képes légi irányító lesz. Mégis ezt az utat kell válasszuk, mert az európai szolgáltatók között e tekintetben nincs átjárás, nem tudjuk egymás munkatársait átcsábítani. Korábban évente 8 irányítót képeztünk, tavaly és idén már 20-20 hallgatóval indult a tanfolyam, és a jövő évit szintén ekkora létszámmal hirdettük meg. A képzés témaköréhez tartozik továbbá, hogy a nemzetközi versenykörnyezet kihívásaira válaszolva 2016-ban létrehoztuk Közép-Európa egyetlen légiforgalmi oktatási, szimulációs és kutatás-fejlesztési tudásközpontját, amely bármely légiforgalmi szolgálat rendelkezésére áll. A HungaroControl tudásközpontjának fő alkotóelemei a már 6 éves Entry Point Central légiforgalmi irányító akadémia; a vele egyidős CRDS, Közép-Európa legnagyobb, legmodernebb technológiával felszerelt kutatás-fejlesztési és szimulációs központja, valamint a MATIAS éles irányítórendszerünk kényszerhelyzeti tartalékközpontja, amelyet oktatásra és szimulációs gyakorlatokra tudunk használni.
– Mit vár a HungaroControl a következő évektől?
– Az európai légtér egységesítési folyamatában tudatosan készülünk a hosszútávon kialakuló versenyhelyzetre. Ennek megfelelően kölcsönösen előnyös szövetségek és stratégiai partnerkapcsolatok mentén folyamatosan fejlesztjük az alaptevékenységeinket – melyek mindig prioritást élveznek az egyéb tevékenységekkel szemben – és üzleti képességeinket. Megingathatatlanok vagyunk a jelentős innovációs potenciállal rendelkező, úttörő technológiai fejlesztések megvalósításában, új eljárások bevezetésében, partnerként támaszkodva stratégiai erőforrásainkra, a szakmailag felkészült, motivált és elkötelezett humán erőforrásra. A 2020-ig terjedő időszakban felkészülünk a jelentősen átalakuló európai ATM iparági környezet hatásaira, tovább fejlesztve modern vállalati funkcióinkat és képességeinket. Tudatos építkezéssel el kívánunk jutni oda, hogy nemzetközi stratégiai szövetségeseinkkel együtt tulajdonosi szinten kontrolláljuk mindazokat a tevékenységeket és infrastruktúrákat, amelyek az alaptevékenység zavartalan és jövedelmező fenntartásához szükségesek. Stratégiai szövetségesnek tekintett légi navigációs szolgáltatókkal és iparági beszállítókkal olyan együttműködéseket, közös vállalkozásokat hozunk létre, amelyek megfelelnek az Európai Unió elvárásainak, méretüknél és pozíciójuknál fogva biztosítják, hogy a társaság és a magyar állam érdekei ellenében nem kerül sor további konszolidációra. A stratégiai időszak végén, a harmadik referenciaperiódus (2020. január 1.–2024. december 31.) idejére is meg akarjuk őrizni pénzügyileg stabil, a teljesítményrendszerben kialkudott pozíciónkat. A HungaroControl repülésbiztonsági színvonala bármelyik európai szolgáltatóhoz viszonyítva megfelelő, szolgáltatásaink minősége elismert, nemcsak a légtérhasználók, de az Európai Bizottság és más légi navigációs szolgáltatók és iparági beszállítók szintjén is. Részt veszünk a meghatározó jelentőségű európai K+F, valamint a központi infrastruktúrák és szolgáltatások kialakítását célzó folyamatokban, aktívan jelen leszünk az irányítótestületekben.
A DRÓNIPARRAL LEHETETLEN VERSENYEZNI
– A drónpiacra lesz betörési lehetősége a vállalatnak, egyáltalán foglalkoznak ezzel a kérdéssel?
– Felméréseink szerint a katonai, kereskedelmi és hobbicélokból használt drónok piaca egészen elképesztő tempóban bővül globálisan. Öt éven belül a drónokhoz kapcsolódó ipar nagyobb lehet, mint a teljes globális légi közlekedési piac. Egy ekkora tempóval növekedő iparággal lehetetlen felvenni a versenyt. Becsléseink szerint 10 év múlva a dróniparág meghatározó szereplőinek gazdasági befolyása nagyobb lesz a légi közlekedés bármely cégénél, és nekünk azon a piacon is helyt kell majd állnunk. Olyan látványosan bővül majd a drónnal végzett feladatok száma, hogy erre a légi navigációs szolgálatoknak, köztük a HungaroControlnak is készülnie kell, ellenkező esetben jelentősen gyengülhet ezen a területen a légiforgalmi szolgálatok helyzete, és akár az irányításban is jelentős befolyást szerezhetnek a dróniparba befektető nagy cégek.
– Elképzelhető, hogy 10–15 év múlva a drónok kiszorítják a piacról a légi navigációs szolgáltatókat?
– Ott nem tartunk, hogy egy még oly fejlett technológia kiváltsa a teljes légiforgalmi irányítást, de az biztos, hogy talán ez a nem is annyira távoli jövő legnagyobb kihívása, amire már most készülni kell. Az ilyen típusú innovációk vezetésére, de minimum követésére hoztunk létre az üzletfejlesztési igazgatóságon belül egy kutatásfejlesztési csapatot, amely egyebek mellett a drónoknak a szektorunkra gyakorolt hatását kutatja és válaszokat próbál adni a kihívásokra. A nemzeti, nemzetközi igények, biztonsági kérdések, illetve üzletfejlesztési lehetőségek kiaknázása érdekében számos, a drónokhoz köthető problémával foglalkozunk. Kiemelendő a drónok integrációja, irányítása, kezelése érdekében vizsgált terület, az úgynevezett UTM (UAS Traffic Management), ami a jövőben a drónpiac nélkülözhetetlen eleme lesz.
A cikk a KözlekedésVilág november-decemberi számában jelent meg.
