ügyekért felelős helyettes államtitkára
– Idén január elsejétől a Nemzeti Közlekedési Hatóság beolvadt a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba, ahol önálló helyettes államtitkárság intézi a közlekedési hatósági ügyeket. Ön csak szeptember elsejével vette át helyettes államtitkári kinevezését, ez nem okozott fennakadásokat az ügyek kezelésében?
– A Nemzeti Közlekedési Hatóság szervezeti egységei a beolvadással a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása alá kerültek. Az új helyzet azonban a hatósági eljárásokat nem érintette, azok a szokott rendben, zökkenőmentesen haladtak tovább. A kinevezésem elsősorban a szakterületek irányításában, az egyes szervezeti egységek munkájának összehangolásában hozott változást. A legfontosabb feladatom a közlekedési hatósági szakterületet érintő stratégiai jelentőségű célkitűzések meghatározása.
– Tizenhárom főosztály munkáját koordinálja, ebből a szempontból a teljes kormányzati struktúrában Ön a csúcstartó. A kinevezése óta eltelt majd’ négy hónap alatt sikerült számba venni e rendkívül szerteágazó tevékenység minden ágát-bogát?
– A közlekedési hatóság által végzett tevékenység kinevezésem előtt sem volt ismeretlen számomra. Természetesen azóta minden terület munkáját teljes körűen igyekeztem áttekintetni, hogy hol merültek fel esetlegesen megoldandó kérdések, hol lehet szükség a jogszabályok módosítására.
– Vannak olyan eredmények, amiket az Ön érkezése utáni időszakban ért el a helyettes államtitkárság?
– Az elmúlt néhány hónap viszonylag rövid időnek tűnhet, azonban határozottan kijelenthető, hogy nem múlt el eredmények nélkül. A fő cél az ügyfélbarát, szolgáltató hatósági működés megteremtése, a közszolgáltatások színvonalának javítása. Ennek egyik első lépése, hogy az ügyfelek az igazgatási szolgáltatási díjakat elektronikus úton is meg tudják fizetni a hatóság részére, ennek érdekében számos intézkedést tettünk. Az ügyfélbarát megközelítés jegyében kidolgozás alatt áll a Mobil PÁV koncepciója. A tervek szerint a jövőben a hivatásos sofőrök pályaalkalmassági vizsgálatára jelentkezőknek nem kell minden esetben Budapestre utazniuk, a lehetőséget több vidéki helyszínen is elérhetővé tesszük majd. A légügyi terület élére egy közismert katonai pilótát, Szabó Zoltánt neveztem ki, akinek a belépésével a repülőtársadalom által elvárt új szemlélettel erősíthetjük meg a hatóságot. Szeptemberben elindult a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer automatikus üzemmódja, a bevezetéssel egy komoly munkával teli időszak zárul le.
üzemmódjának bevezetésével egy komoly munkával teli időszak zárul le
– Ha már a légügyet és a közutat említi, a helyettes államtitkárság főosztályi struktúrájában e két szakterület igen erősen képviselteti magát, de a vasúti és vízi közlekedés alulreprezentáltnak tűnik, pedig a közlekedésfejlesztési prioritások között a vasút szerepe – minden más alágazatot megelőzve – megkérdőjelezhetetlen. Nem érez ebben némi ellentmondást?
– Nem. A közlekedési ágazat mindegyik része egyforma jelentőséggel bír,csak az adott szakterületet érő kihívások mások, máskor jelentkeznek, és adott esetben más válaszokat kell adnunk rájuk.
– Az egész közlekedési ágazat sikere az Önök, illetve a kormányhivatalokban működő közlekedési hatóságok munkáján is múlik. Miképpen tudnak megfelelni ennek a komoly társadalmi és szakmai kihívásnak?
– Az elmúlt években jelentős mértékű változás következett be a közlekedés területén, gondolok itt akár a járműveket érintő technológiai változásokra, a légi közlekedés területén a repülőtéri beruházásokra, amelyek mind kihívásként jelennek meg a hatóság életében, hiszen ez a gyorsan változó világ folyamatos alkalmazkodást követel meg. A társadalmi, szakmai kihívásoknak véleményem szerint csak egy jól felkészült, magasan képzett szakértői állománnyal rendelkező szervezet képes megfelelni, amelyet meg és fenn kell tartani. A közlekedés területén valóban fontos szerepet töltenek be a minisztérium mellett a fővárosi és megyei kormányhivatalok is, amelyekkel a hatékonyság összehangolt fokozása érdekében kiváló együttműködésben dolgozunk.
– Milyen további kihívások foglalkoztatják jelenleg az Ön által irányított helyettes államtitkárságot, illetve a közlekedési hatóságokat?
– A legközelebbi kihívás az, hogy megfeleljünk a 2018. január 1-jétől induló elektronikus ügyintézés követelményeinek, amely kapcsán a távolabbi cél annak elérése, hogy minél több hatósági eljárásban, minél szélesebb körben tegyük ezt lehetővé. Mindemellett folyamatosan vizsgáljuk, hogy melyek azok a területek, ahol akár „házon belüli” megoldással, akár jogszabály-módosítás útján egyszerűsíthetőek az eljárások a szakmai, biztonsági követelmények sérülése nélkül.
– „Ésszerűség, nemzeti érdek, jogszerűség”– ez volt az NKH jelszava a beolvadás előtti években, ami jelenleg is így szerepel a szaktárca honlapján. Ezek szerint ma is ez a zsinórmérték a közlekedési hatósági ügyek intézése során?
– Azt mondhatom, hogy igen. Kiemelném, hogy nagyon fontosnak tartom az ügyfélbarát ügyintézés megteremtését, azt, hogy az ügyfél a kérelmét gyorsan, a lehető legkisebb adminisztratív teher mellett tudja elintézni. Mindemellett pedig a hatóságnak az ellenőrzések révén, hatékonyan kell fellépnie a jogsértést elkövetőkkel szemben. Ez a kettős szerep az, amellyel véleményem szerint megteremthető egy professzionális hatóság.
– A januári tragikus veronai buszbaleset kapcsán ismét előtérbe került a közúti közlekedésbiztonság kérdése.Mit tesz a szakminisztérium, hogy mindenki biztonságosabban közlekedhessen hazánk útjain?
– A közlekedési hatóság a lefolytatott hatósági ellenőrzések révén járul hozzá, hogy kiszűrje a közúton jogsértést elkövetőket. A különböző közúti akciók – legutóbb például a Téli átállás – keretében a személygépjárművek mellett az autóbuszokat is ellenőrizték a szakemberek. Az alapos áttekintés a többi között kiterjedt a baleset esetén életmentő eszközök, tárgyak – biztonsági öv, ablaktörő kalapács – meglétének vizsgálatára is.
– Mivel járulnak hozzá a kormány által elvárt adminisztrációcsökkentéshez, az ügyfél-elégedettség növeléséhez?
– Az eljárásokat szabályozó jogszabályi háttér az elmúlt években folyamatos felülvizsgálat alatt állt és áll jelenleg is. A hatóság kollégái szakmai tapasztalatuk alapján számos esetben javaslattal éltek, élnek annak érdekében, hogy a bonyolultabb eljárások az ügyfelek számára egyszerűbben követhetővé váljanak, ahogy már korábban utaltam rá, az eljárási díj elektronikusan befizethető legyen, és igazodva a jogalkotó szándékához, minél több hatósági eljárásban – ahol természetesen ezt a szakmai követelmények is lehetővé teszik – érvényesülhessen az elektronikus ügyintézés. A bürokráciacsökkentés érdekében jövő év elejétől az érintett érdekképviseletekkel konzultációt kezdeményezek a hatékonyság jegyében.
– Nyilván a véletlen műve, mindenesetre érdekes, hogy az NKH utolsó elnöke, Győri Gyula is a légügyi szakterületről érkezett. Ön mint repülőgép-vezető vizsgával rendelkező légiközlekedési igazságügyi szakértő érzékenyebben figyeli e szakterület rezdüléseit?
– Személyes múltam okán nyilván másként, valamelyest érzékenyebben követem a légiközlekedési szakterület tevékenységét, de ez nem jelenti azt, hogy bármiben is előnyt élveznének, sőt, talán még fokozottabb a szakmai elvárás velük szemben.
– Eddigi tapasztalatai alapján bevált a jelenlegi főosztályi struktúra a munkavégzés hatékonysága és gördülékenysége szempontjából, vagy elképzelhetőnek tartja, hogy jövőre csökken az Ön felügyelete alá tartozó főosztályok száma?
– Sok bába között kétségkívül elveszhetne a gyerek, de ebben az esetben több, nagyon különböző hasznos készségekkel, szakértelemmel felvértezett bábáról beszélünk. A kialakított struktúra kőbevésettségéről néhány hónap után még korai lenne véleményt nyilvánítani, a megalapozott válaszhoz több időre van szükség. A felvetésre egy fél év múlva lehet érdemes visszatérni.
SZAKMAI ÉLETÚT
1997–2001: Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülő Ezred, repülőgép-vezető
2003–2009: Allianz Hungária Zrt., műszaki vezető
2012–2012: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály, referens
2012–2014: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP Irányító Hatóság, főigazgató
2014–2014: Nemzeti Közlekedési Hatóság, elnöki légügyi főtanácsadó
2014–2015: Nemzeti Közlekedési Hatóság, stratégiai főtanácsadó
2015–2017: VOLÁN Egyesülés, vezérigazgató; STRATOSZ, társelnök;
CEEP, Magyar Szekció elnöke
2017. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
szept. 1-től: közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár
Ez a cikk a KözlekedésVilág november-decemberi számában jelent meg.
