Folytatódik a közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése
A 4-es főúton, a főváros és Szolnok között, újabb két szakaszon kezdődhet meg a gyorsforgalmi út építése. Az M4-es Üllőtől Ceglédig összesen 72,5 milliárd forintból épül meg gyorsútként, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) beruházásában. A NIF-nél már javában előkészítés alatt van az M0-s teljes körré alakításához szükséges két hátralévő szakasz, továbbá összesen harminc autópálya-építést készít elő a társaság.
Kezdődik az M4-es építése
A 44 kilométeres út két ütemben épülhet. A nyílt közbeszerzési eljáráson nyertes, legalacsonyabb ajánlatot tevő kivitelező az Üllő–Albertirsa közötti 30 kilométeres szakaszon a Duna Aszfalt Kft.–EuroAszfalt Kft. konzorciuma, amely 52,1 milliárd forintért, az Albertirsa–Cegléd 14 kilométeres szakaszt a Colas Út, Colas Hungária Zrt. és Colas Közlekedésépítési Kft. konzorciuma 20,48 milliárd forintért építheti meg. A szükséges forrást a hazai költségvetésből biztosítják. A teljes szakasz megépítése 2019 harmadik negyedévére fejeződik be.
Az első szakaszon új nyomvonalú út épül Gyömrő, Péteri, Gomba, Monor, Monorierdő és Pilis elkerülése érdekében. A második szakaszon, Albertirsán túl a már meglévő szakaszt kétszer két sávosra bővítik, ez ugyanis jelenleg is elkerüli az ottani településeket. Az M4-es és az M0-ás találkozásánál a Vecsés és Üllő térségében lévő, a két település elkerülését biztosító út már korábban elkészült. Cegléd és Szolnok között, az abonyi elkerülőn a tervek szerint gyorsforgalmi út épül, ahol a meglévő fél autópályát két sávval bővítik majd.
A közbeszerzési kiírás részleteiből az derül ki, hogy az Üllő–Cegléd négysávos út gyorsút lesz. A kétszer két sávos szakaszon óránként 110 kilométeres sebességgel lehet majd közlekedni, és a leállósáv nem burkolt, hanem úgynevezett stabilizált felületű lesz. Ezek a keretfeltételek pedig megegyeznek a gyorsút mint úttípus műszaki tulajdonságaival. Ugyancsak erre utal, hogy a kiírásban 3,75 méter széles forgalmi sávok és 26,60 méteres teljes koronaszélesség szerepel.
Bezárulhat a körgyűrű
A NIF harminc autópálya-építést készít elő, többek között az Eger melletti M25-ös, a Pécstől a barcsi országhatárig tartó M60-as, a Vasvár és Zalaegerszeg közötti M9-es, a Kecskemét és Nagykőrös közötti M8-as szakaszát. Az igazi nagy dobást azonban az M0-ás építésének folytatása jelenti, így újra felcsillant a remény, hogy végre bezárul a budapesti körgyűrű – bár egyelőre mind az építés költségeit, mind a munkálatok elkezdésének és befejezésének időpontját homály fedi. Az M0-ás a budai oldalon bővülne új szakasszal, ennek a tervezésén már dolgoznak. Az új 2×2 sávos út a fővárosból Szentendre és Visegrád felé tartó 11-es utat kötné össze a Solymáron és Pilisvörösváron keresztül haladó 10-es úttal, ez lenne a Megyeri híd meghosszabbítása Üröm és Pilisborosjenő, illetve Solymár felé. Az összesen több mint 8 kilométeres útszakasz egy 2 és egy 3 kilométeres alagutat és két völgyhidat is magában foglal a tervek szerint; a megvalósíthatósági tanulmány és a környezetvédelmi engedély már a NIF birtokában van. Emellett előkészítés alatt van az M0-ás másik szakasza is, amellyel körbeérne a gyűrű: ez a szintén 2×2 sávos szakasz Solymártól Budakeszi érintésével az M0-ás és az M1-es biatorbágyi kereszteződéséig tartana. Az M0-ásnak ez az utolsó szelete 18 kilométeres lenne, amelyben szintén lesz egy – a nyomváltozattól függően 5,5–10 kilométer hosszú – alagút.
GYORSÚT: 20–30 SZÁZALÉKKAL OLCSÓBB AZ AUTÓPÁLYÁNÁL
A gyorsút kétszer két sávos, fizikai elválasztással rendelkező, leállósáv nélküli gyorsforgalmi út, ahol a megengedett legnagyobb sebesség 110 km/óra. Ezen az új útkategórián szintbeli kereszteződést (például jelzőlámpás csomópontot vagy körforgalmat) is ki lehet alakítani – a kereszteződések között legalább 15 kilométeres távolságot kell hagyni –, ha ezt a forgalom nagysága biztonságosan lehetővé teszi.
Bár a gyorsút kategória másfél évvel ezelőtti bejelentésekor sokan a kételyeiket hangoztatták, elsősorban közlekedésbiztonsági és az egyszerűsített műszaki tartalommal kapcsolatos aggályokat megfogalmazva, a kormány nem tett le ennek az úttípusnak az építéséről, aminek legfőbb indoka a költséghatékonyság. Mert amíg egy kilométer autópálya kb. 2,5–4 milliárd forintba kerül, addig ugyanilyen hoszszú gyorsutat 1,5–2,5 milliárdból lehet megépíteni. Így a jövőben gyorsúton közlekedhetünk majd az M1–Esztergom, a Hatvan–Salgótarján–Somoskőújfalu, a Bátonyterenye–Fedémes–Ózd, az M3–országhatár, az M7–Balatonlelle–Kaposvár, az M7–Balatonszentgyörgy–Keszthely–Zalaegerszeg, az M1–Pápa és az Üllő–Cegléd viszonylatokon.
A cikk a KözlekedésVilág 2017. január-februári számában jelent meg.
