Az idő igazolni látszik a Budapesti Közlekedési Központ 2015-től folytatott pótdíjazási gyakorlatát, a szigorúbb tartozásbehajtást, melynek nyomán rekordösszegek (tavaly csaknem 1,5 milliárd forint) érkeznek a társaság számlájára. A bekeményítés ellenére egyre többen utaznak „BKV-val”, így a cég büdzséjét tovább hizlalják a jegy- és bérleteladásból származó bevételek is; ezek 2016-ban meghaladták a 60 milliárdot.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) 2015-ben adta ki a jelszót, aminek tömören annyi a lényege, hogy egyetlen pótdíjtartozás sem maradhat kifizetetlen, s ha kell, a társaság jogi úton szerez érvényt a követelésének. A bliccelésen ért és a helyszínen fizetni nem akaró utasok a bíróságra vitt ügyek zömében vesztesen hagyták el a tárgyalótermet…
Bealkonyodik (?) a bliccelőknek
A BKK 2015-től alapjaiban felülvizsgálta a több évtizedes pótdíjazási gyakorlatát, szigorított az érvényes jegy vagy bérlet nélkül utazókkal szembeni fellépésen, és hatékonyabban, ha kell, bírósági úton hajtja be a rájuk kirótt pótdíjtartozásokat. S a BKK tényleg nem viccel, száz százalékig eleget akar tenni a maga elé tűzött célnak: minden tartozást behajtunk! A szigorúbb követeléskezelés jegyében az elmúlt másfél évben 25 ezer végrehajtási eljárást és 80 ezer fizetési meghagyást indítottak a bliccelőkkel szemben (ennél többet csak egy multi telekommunikációs cég adott be követelései érvényesítése érdekében). A bíróságra vitt ügyek során a közlekedésszervező társaság majdnem hozta is az elvárt szintet: kilenc híján az öszszes eddig jogerősen lezárult pótdíjazási polgári perben a BKK-nak adott igazat a bíró, 450-ből 441 alkalommal, az esetek 97 százalékában. Így nem meglepő, hogy a jogi eljárások eredménye kedvező a közlekedésszervező szempontjából, korábban soha nem látott nagyságrendű, akár 1 millió forint feletti pótdíjbefizetések érkeznek – egy összegben! – a BKK számlájára (1. táblázat). Minden bizonnyal a következetes ellenőrzésnek és a kilátásba helyezett jogi eljárásnak köszönhetően a BKK ellenőrei tavaly mintegy negyedével (pontosan 23 százalékkal) kevesebb csekket töltöttek ki a szabálytalankodó utasoknak, mint 2015-ben, 315 ezer helyett 255 ezret.
| Befizetés összege (forint) |
Befizetés időpontja |
|
| 1. | 1 241 530 | 2017. 02. 13. |
| 2. | 1 231 917 | 2016. 11. 14. |
| 3. | 1 168 923 | 2016. 12. 07. |
| 4. | 924 307 | 2016. 03. 02. |
| 5. | 671 778 | 2017. 01. 20. |
| 6. | 574 396 | 2016. 10. 04. |
| 7. | 533 526 | 2016. 09. 23. |
| 8. | 527 935 | 2016. 10. 20. |
| 9. | 496 355 | 2016. 09. 02. |
| 10. | 486 358 | 2016. 05. 04. |
1. táblázat: Csúcs-pótdíjbefizetések
A szigorú követeléskezelési módszerek miatt a BKK azt javasolja a megbüntetett utasoknak, hogy minél hamarabb rendezzék a tartozásukat. A legideálisabb, ha rögtön a helyszínen – vagy 2 munkanapon belül a kijelölt ügyfélszolgálatokon (Akácfa utca, Deák tér, Kelenföld, Széll Kálmán tér) – készpénzben befizetik a 8 ezer forintos pótdíjat, hiszen az összeg az idő múlásával drasztikusan emelkedik. Az adatok alapján úgy tűnik, egyre többen hallgatnak a társaságra, hiszen amíg tavaly 65 390-en fizettek helyszíni pótdíjat, addig az azt megelőző évben csak 48 929-en (2. táblázat). Ebből a BKK arra következtet: az utazóközönség egyre kevésbé feltételezi, hogy a (nem helyszíni) pótdíjat senki nem hajtja majd be, ezért inkább azon melegében kifizeti a kisebb összeget, ami az utasnak és a BKK-nak is kedvezőbb, mint egy esetleges későbbi jogi eljárás. Ha valaki 3–30 napon belül rendezi az adósságát, annak a büntetése 16 ezer forint, de aki csak 30 nap után hajlandó fizetni, annak már 32 500 forintba fog fájni, hogy jegy vagy bérlet nélkül akarta használni valamely fővárosi közösségi közlekedési eszközt. Ennél sokkal jobban jár az, aki otthon felejtette a bérletét, amit, ha 5 munkanapon belül utólag bemutat, „csupán” 2 ezer forintos kezelési költséget kell megfizetnie.
| Ellenőri helyszíni pótdíj (db) | |||
| 2015 | 2016 | növekedés | |
| január | 3 926 | 4 949 | 1 023 |
| február | 3 528 | 4 332 | 804 |
| március | 3 895 | 4 547 | 652 |
| április | 3 819 | 4 365 | 546 |
| május | 3 258 | 4 899 | 1 641 |
| június | 4 445 | 4 955 | 510 |
| július | 5 411 | 6 562 | 1 151 |
| augusztus | 5 695 | 8 636 | 2 941 |
| szeptember | 4 280 | 6 720 | 2 440 |
| október | 4 008 | 5 166 | 1 158 |
| november | 3 639 | 5 125 | 1 486 |
| december | 3 025 | 5 134 | 2 109 |
2. táblázat: Pótdíjfizetési hajlandóság a helyszínen
A BKK ahol tud, segít
A BKK egyébként igyekszik megkönnyíteni a pótdíj kiegyenlítését. A bliccelők a csekkes fizetés mellett át is utalhatják a bírság összegét, a számlavezető bankfiókokban szintén rendezhetik a számlát, illetve akár több havi részletfizetést is választhatnak. A társaság legújabb tervével ugyancsak a lefülelt utasoknak próbál segíteni, akik a helyszíni pótdíjat nemsokára bankkártyával is megfizethetik, bár az elképzelés mögött a pótdíjak még hatékonyabb behajtása szintén felsejlik. Persze mindez csak az ellenőrökkel együttműködni kész bliccelőkre érvényes. Akik eleve személyük elleni támadásnak fogják föl az ellenőrök tevékenységét, válaszként akár a tettlegességtől sem riadva vissza, vagy akik valótlan adatokat diktálnak be, azokkal szemben a BKK – egy még oly marcona ellenőr képében is – tehetetlen.
Ettől függetlenül nem kell félteni a közlekedési céget, amely áremelés nélkül is 60 milliárd forintot meghaladó bevételre tett szert tavaly a jegyek és bérletek értékesítéséből (ez kétmilliárddal szárnyalja túl a 2015-ös adatot). Utóbbira az utasok 43 milliárdnál is többet költöttek, leggyakrabban a természetes személyek által használható 9500 forintos bérletet vásárolták. Mintegy 4 milliárd forint származott az éves utazásra jogosító szelvények eladásából, a negyedéves bérletekéből pedig egymilliárd. Jegyértékesítésből szintén magasabb, körülbelül 14 milliárd forintos bevételt könyvelhetett el a BKK 2016-ban. A menetdíjbevételek közel 50 százalékát az automatáknál vásárolt jegyek, bérletek adták, a pénztáraknál folyt be a bevételek egynegyede, az ügyfélközpontokban 15 százaléka, a BKK partneri és viszonteladói hálózatában pedig 14 százalék.
Dékány Zsolt
A cikk a KözlekedésVilág 2017. márciusi számában jelent meg.
