Harminckilenc év üzem és 500 millió elszállított utas után lezárult egy nagy történet Berlinben, amikor október 27-én este a München felől érkező utolsó repülőgép kerekei elérték Berlin-Tegel repülőtér kifutópályájának betonját.
Amikor még sütött a Nap
Az Air Berlin alapítója egy amerikai repülőgép-kapitány volt, aki az akkori Nyugat-Németországban látott piaci rést, elsősorban a nyaralójáratok forgalmában. Az első járat 1979. április 28-án indult Berlin-Tegel repülőteréről Palma de Mallorca városába Boeing 707 típusú géppel. A cég legjobb időszakában 12 németországi repülőtérről heti 360 járatuk repült a népszerű szigetre. A német újraegyesülés után, 1990-ben német befektetők vették át az irányítást. Berlin mellett elindultak a járatok Bréma, Düsseldorf, Hamburg, Hannover, München, Nürnberg repülőtereiről is, melyek később menetrend szerinti, diszkont jellegű járatként üzemelhettek az Európai Unión belül. Az 1990-es évek vége felé indultak a City Shuttle névre keresztelt járatok, amelyek a fontosabb német városokat kötötték össze az üzleti negyedekkel, mint például London, Zürich, Bécs.
Zuhanórepülés
Az Air Berlin az ezredfordulóra Németország második legnagyobb légitársaságává vált a Lufthansa mögött. Terjeszkedésének egyik fontos lépése volt, amikor 2004-ben az egykori Formula–1-es pilóta, Niki Lauda által alapított Niki nevű osztrák légicégben szerzett jelentős részesedést, de az önálló brandet megtartotta. 2006-ban a dba légitársaságot, 2007-ben az LTU-t vásárolta meg, így belépett a hosszú távú repülésbe is. A túl gyors növekedés, a magas költségszerkezet és az erős szezonalitás okozta problémák miatt az elmúlt 10 évben csak egyszer tudott nyereséget termelni a vállalat. Az utolsó próbálkozás az Etihad 29 százalékos beszállása volt a cégbe, akik többször megkísérelték a szerkezetátalakítást, eredménytelenül. Az évek óta halmozódó veszteség elérte a 3 milliárd eurót, ezért a 170 gépből álló flotta egy részét bérbe adta az Air Berlin saját konkurenciájának. A lejtmenetet ekkor már nem lehetett megállítani, amely az Ethiad kiszállása után már biztos csődöt jelentett. A társaság fő felvásárlója a Lufthansa lett, amely a Eurowings diszkont légitársasága révén pótolja az útvonalak jelentős részét. A korábbi 2, illetve napi 3 Air Berlinjárat helyett egyelőre napi egy Eurowings érkezik Berlin-Tegelből Budapestre. A koncból részesült az Easyjet is, 25 ex. Air Berlin-es Airbust vesz át a diszkontcég, személyzettel együtt. Ide kerültek az értékes berlini leszállási jogok is, így a britek lesznek Tegel legerősebb üzemeltetői. „Tschüss, auf Wiedersehen and byebye” – zárult az Air Berlin alkalmazottainak búcsúközleménye, amely jól mutatja az öldöklő harcot Európa egén.
TOVÁBBI „LÉGI KATASZTRÓFÁK”
A rövid távú repülések piacát jellemző ádáz verseny, az ebből eredő nyomott árak és az emelkedő üzemanyag-költségek miatt egyre több, nagy múltú légitársaság megy csődbe vagy kerül csőd közeli helyzetbe. Az Air Berlinnel együtt bukott el az 1968-ban alapított Monarch Airlines, az ötödik legnagyobb brit légitársaság, amely tavaly 6,3 millió utast szállított 40 célállomásra. Az elmúlt időszakban komoly veszteségekkel működő cég már nem tudta megünnepelni az 50. születésnapját. Az 1946-os alapítású Alitalia a 71-diket is köszönthette, a 72-dik ünneplésére viszont semmi garancia. A fapados járatokkal való versenyben rengeteg utast vesztő légitársaság a túlélésért küzd, amely állami segítség híján fizetésképtelenné válhat. 2014-ben már a szakadék szélén tántorgott a vállalat, amely 400 millió eurós hiányt szedett össze, de akkor az új részvényes, az Etihad mentőövet dobott az olaszoknak. Ma már másként gondolkodnak az arabok…
Az 1954-ben alapított Tarom első emberei azonban nem sokat gondolkodnak, idén már a negyedik ügyvezető igazgató mondott le a román állami légitársaság éléről. A cég vesztesége már 400 millió lej (27 milliárd forint) körül van, és 10 éve folyamatosan veszteséget termelnek. A 100 ezer fős növekedéssel tavalyra tervezett 2,6 millió utasból pedig 2,4 millióra futotta csupán.A berni légikikötő jövője is bizonytalanná válik azáltal, hogy a repteret leginkább használó svájci Skywork is csőd közeli helyzetbe került. Az 1983-as alapítású, öt repülőgépet üzemeltető társaság pénzügyi fedezet és így repülési engedélyek híján október végén állította le a járatait.
A csődökből a szárnyaló diszkontcégek profitálnak a legtöbbet, a hagyományos légitársaságok bedőlése a Wizz Airnek, a Ryanairnek és az easyJetnek is újabb lehetőségeket teremt arra, hogy tovább erősítsék piaci pozícióikat. Iparági szakértők szerint a légi közlekedésben folytatódik a konszolidáció, és az Egyesült Államokat hozzák fel példaként, ahol a korábbi több tucat légitársaságból mára négy meghatározó cég maradt…
Ez a cikk a KözlekedésVilág november-decemberi számában jelent meg.
