Sorozatunkat folytatva ezúttal a Berlin és Budapest közötti közösségi közlekedési kapcsolatokat vizsgáljuk. Németország a legfontosabb gazdasági partnere hazánknak, így a két főváros között számos eljutási lehetőséget teremtenek a piaci szereplők.
Közúton
A két város között ma már végig gyorsforgalmi úton lehet haladni, de a csehországi autópályára jellemző torlódások miatt 9–10 óra között szóródik a megállás nélküli autós utazás tervezett ideje. Ez a távolság már olyan mértékű, hogy jelentősen megszűri az egyéni közlekedők számát. A főbb telekocsis oldalak szondázása alapján mindennapra még nem, de heti 2–3 napra már találni olyan autót, amelyik Berlin felé keres utastársat, és ahová átlagosan 12 ezer forintért lehet becsatlakozni.
Az autóbuszos szolgáltatók 11–12 óra alatt jutnak el a közvetlen járatokkal a német fővárosba. A FlixBus naponta négy indulással – reggel, délben, este és késő este –, korszerű, wifivel ellátott autóbuszokkal közlekedik a főbb autóbuszpályaudvarok között, érintve Schönefeld repülőteret is. A jegyárak 11 900 forinttól kezdődnek, a buszok menet közben csak rövid technikai megállásokra szakítják meg útjukat. A FlixBus rendszere napi több, Bécsben történő átszállással is kiajánl útvonalakat, de azok ára és 14 órás menettartama már nem versenyképes. A Regiojet (Student Agency) minden prágai járatához átszállással berlini csatlakozást tud biztosítani. A 14 órás teljes menetidő ugyan hosszú, de a buszok kényelmesek és minden földi jóval felszereltek, a 8–10 ezer forintos irányára pedig az egyik legkedvezőbb a piacon.
Vasúton
A MÁV-START egy nappali és december közepéig még egy éjszakai járatot üzemeltet az útvonalon. A Hungária EC reggel 7.25-kor Budapestről, illetve 9 óra után pár perccel Berlinből indul, és az autóbusszal megegyezően, körülbelül 11 és fél óra alatt győzi le a távolságot, de lényegesen több megállás beiktatásával. A magyar kocsikból kiállított EuroCity Utasellátó étkezőkocsit is továbbít (a vasúttársaság közleménye szerint ezen a járaton a jövőben is megmarad ez a szolgáltatás), valamint lehetőség van kerékpárok szállítására is. A vonatban vegyesen régebbi és felújított CAF kocsik, IC+ személykocsik közlekednek, hogy az elvárt minőségi követelményeket teljesíteni tudja a MÁV-START. Az utastájékoztatás, a wifi működése még nem minden esetben biztosított. A kontingentált Spezial ajánlatok a többi szolgáltatóhoz hasonlóan 12 ezer forintos (39 euró) áron érhetőek el, első osztályon 65 eurótól.
A MÁV-START augusztusi bejelentése alapján karcsúsítja a nemzetközi vonatokat; a legdrasztikusabb lépés a Metropol EuroNight Berlinig közlekedő kocsicsoportjának megszüntetése. Ezért csak december közepéig ajánlható az ülő-, fekvő- és hálókocsikat egyaránt továbbító vonat, amelyik az utolsó évben már légkondicionált és kényelmes bérelt kocsikkal közlekedett. A legolcsóbb ülőhely 29 euró, fekvőhely 39 euró, hálófülke 59 euró, a fürdőszobás de-luxe fülke 79 eurós áron érhető el. Az üzleti utasoknak ajánlható egyszemélyes fürdőszobás fülke ára viszont már borsos, 159 euró irányonként.
Levegőben
A legdinamikusabban változó piac egyértelműen a légi közlekedésé. Budapest és Berlin között jelenleg három cég kínál közvetlen légi járatot, és hamarosan piacra lép a legnagyobb hazai szereplő is. Az Air Berlin napi három járatot üzemeltet, és 12 ezer forintos kezdőáron (csomagok nélkül) már másfél óra alatt Berlin–Tegel repülőterén lehet lenni. A diszkont légitársaság körül ugyan sokasodnak a viharfelhők, de a csődvédelem mellett egy nagyobb hitellel biztosítják az üzemet a végleges átalakulásig.
AZ AIR BERLIN KÁLVÁRIÁJA
Fizetésképtelenné vált az Air Berlin, ezért csődvédelmet és fizetésképtelenségi eljárást kezdeményezett augusztus közepén maga ellen, miután a kisebbségi tulajdonos Etihad bejelentette, hogy nem finanszírozza a veszteséges diszkont légitársaságot, és letett az átalakításáról. Az Air Berlin évek óta százmilliós veszteséget termel, és ezen az Etihadtól kapott tőke és szaktudás sem tudott segíteni. 2016-ban rekord méretű, 780 millió eurós veszteséget hozott össze a második legnagyobb német légitársaság, és az idei év első negyedévében is közel 300 millió eurós veszteséget jelentett. Az első hírek rögtön egy Lufthansa-féle átvételt vizionáltak, mert korábban már néhány repülőgépet bérelt Berlinből a piacvezető német cég. A német repülőtereken látványosan megerősödő ír Ryanair azonnal kartellgyanúsnak találta a piaci folyamatokat, ezért a diszkont cég a német és az európai versenyjogi hivatalhoz fordult, valamint önmaga is bejelentkezett a teljes Air Berlinért. Lassan több kisebb-nagyobb cég felismerte, hogy jó üzleti lehetőségek kínálkoznak a csődbe ment cég hálózatán, ezért az Easyjet, a TUIfly és a Condor is egy-egy részfeladatot átvenne, Niki Lauda pedig az Air Berlinbe korábban beolvadó Fly Niki cég visszavásárlásán gondolkodik. Augusztus végén leállították a cég törzsutas programját, korlátozták a code-share megállapodásokat a Oneworld szövetségben, és az ősztől jelentősen csökkentették a hosszú távú járatok számát is. Ugyanakkor jóváhagyta az Európai Bizottság az Air Berlinnek nyújtott 150 millió eurós kormányzati hitelt, amely a működést és az átalakítást biztosítani tudja.
A brit Easyjet napi egy, napközbeni járatot közlekedtet Berlin–Schönefeldről Budapestre, a csomag nélküli induló ár 6–7 ezer forinttól kezdődik, de a 12 ezer forintos vasút-autóbusz alapár alatt sok őszi, téli napra találni repülőjegyet. A Ryanair reggelente közlekedtet egy járatot Berlin–Schönefeldről, ahol esetenként még olcsóbb repülőjegyeket lehet találni, akár 5 ezer forintos alapáron is.
A MINDIG JÖVŐRE MEGNYÍLÓ, DE MÁR KICSI REPÜLŐTÉR
A legújabb hírek szerint akár 2019 őszére is eltolódik az új berlini reptér, az eddig kudarcos Berlin–Brandenburg megnyitása. Az eredetileg 2011-ben megnyitni tervezett, Schönefeld déli bővítésével létrehozott új reptéren súlyos műszaki és kivitelezési hiányosságokat találtak évekkel ezelőtt, és azóta folyamatosan halasztották az átadását. Az eredeti tervek alapján az új repülőtérnek teljesen ki kellene váltania a két régebbi légikikötőt, Schönefeldet és Tegelt.
Ugyanakkor az eddig meg nem nyitott repülőtér máris túl kicsi, ugyanis a Berlin–Brandenburg terminál kapacitását évente 27 millió utasra méretezték, ám tavaly már a német főváros két repülőterén 33 milliós volt az összesített forgalom, elsősorban a diszkont cégek jelentős bővülése következtében. A kapacitásgondok miatt a jelenlegi elképzelések alapján Schönefeld az új terminál kiépítésének első ütemével párhuzamosan, közös gurulóúthálózattal működni fog. Mindeközben sürgősen el kell kezdeni bővíteni az új terminált is, legalább 38 milliós forgalomra méretezve.
A kialakult helyzetben persze Tegel is próbál a túlélésre játszani, mert a jelenlegi bővülési ütem mellett az előzetes számítások szerint 2030-ra meghaladhatja a berlini utasforgalom a 46 milliót, így azonban az új reptér teljes kiépítettségű kapacitása sem bírná a forgalmat. A végleges megoldásról nincs döntés, ráadásul a szövetségi közlekedési miniszter és a város vezetői között hiányzik az összhang a kérdésben. A szövetségi választásokkal együtt Berlinben népszavazást is tartottak a repülőterek jövőjéről, miután a német szabaddemokrata párt aláírásgyűjtést kezdeményezett.
A MÁV kivonulására, illetve az Air Berlin megingására válaszul a Wizz Air azonnal piacra lépett. A lehető leggyorsabb módon – Lamezia és Karlsruhe feladásával – már decembertől naponta indítja járatait Budapest és Berlin–Schönefeld között, alacsony alapdíjakkal (5–7 ezer forinttól 12 ezer forintig terjedtek az első napon közzétett árak). Budapestről változó időpontban, reggel, illetve délelőtt, egyes napokon kora délután indulnak majd a repülők.
Schulek Tibor
A cikk a KözlekedésVilág 2017. szeptember-októberi számában jelent meg.