Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a hatályos vasúti képzési rendelet születésénél is ott lehettem, illetve annak módosításában is részt vehetek, kezdte előadását Erb Szilvia, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Gépjármű-közlekedési és Vasúti Főosztályának vezetője a Budapesten megrendezett HUNGRAIL Vasútakadémia Konferencián. Hozzátette: korábban nem volt olyan, a képzésekre vonatkozó jogszabály, ami lefedte volna a teljes vasúti szektort.
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény teremtette meg az új jogszabály megalkotásának a lehetőségét, amely a Közlekedéstudományi Intézet gondozásában előzőleg megjelent tanulmányra épült. A rendelet kidolgozása szorosan összefüggött azzal, hogy 2007-ben az Európai Unió – igaz, hogy csak a mozdonyvezetőkről, de – elfogadott egy olyan képzési rendszert, aminek az alapjait Magyarország is átültethette a saját joggyakorlatába. A hatályos rendeletnek több apró, a jogalkalmazók szempontjából fájdalmas pontja van, mondta Erb Szilvia, ezeket a HUNGRAIL, a MÁV csoport és a többi vasúti társaság javaslatai alapján kívánja módosítani a szaktárca, együttműködve a hatósági kollégákkal és a KTI Vasúti Vizsgaközpontjának munkatársaival.
A mozdonyvezetői képesítésekről, minősítésekről szóló, fent említett uniós jogszabály előírja a tagállamoknak, hogy a bevezetést követő legfeljebb öt éven belül átfogó felülvizsgálatnak vessék alá a szabályrendszerüket. Ezt felhasználva szeretné a fejlesztési tárca idén alaposabban áttekinteni a hazai vasúti képzések rendszerét, nem magát az intézményrendszert, hanem azokat a kihívásokat – kiemelten a minőségi munkaerő hiánya, a korelosztás problémaköre –, melyekre mielőbb választ kell adnia a szektornak. Minderre azért van szükség, hogy egyrészt újra vonzó legyen a vasutas pálya a fiatalok körében, másrészt a szakma meg tudja tartani a komoly szakmai tudással rendelkező kollégákat.
A vasúti közlekedésben (is) rendkívül fontos a munkavállalók felkészültsége, hogy adott helyzetben miképpen tudják megtalálni a legoptimálisabb megoldást. A közúthoz hasonlóan itt is gyakori a személyes mulasztásra visszavezethető baleset, ami ugyancsak a képzési módszerek, tematikák újragondolását indokolja.
Felnőtt egy olyan generáció, amelynek tagjai az F1-es utasítást nem az Utasításból szeretnék megtanulni, nem biztos, hogy „front közeli” oktatásban szeretnének részesülni, hiszen már az elektronikus eszközök, a tabletek, az okostelefonok világában élnek – meg kell találni velük a közös hangot, hangoztatta a főosztályvezető. A közúti területről kiváló példa lehet a KRESZ e-learning rendszerű oktatása; évek óta tökéletesen működik. A szakoktatók egybehangzó véleménye, hogy bár önmagában nem életképes az e-learning tanfolyam, de mindenképp hasznos kiegészítője a személyes kapcsolatra épülő képzésnek.
Nem elefántcsonttoronyban ülünk, tudjuk, hogy azok számára kell jogszabályt alkotni, akik az előírásokat a mindennapi tevékenységük során alkalmazzák, erősítette meg Erb Szilvia. Munkájukhoz nagyon sok segítséget kapnak a közlekedési hatósági ügyekkel foglalkozó szakemberektől és a Vasúti Vizsgaközpont munkatársaitól, akik szakmai kapcsolatban állnak a kisebb és nagyobb vasúti vállalatokkal, a személyszállító és az árufuvarozó társaságokkal egyaránt, így mindegyikük problémáját igyekeznek kezelni, megoldani. Az NFM főosztályvezetője szerint ezek a kollégák olyan mérhetetlen mennyiségű tapasztalatot halmoztak fel az elmúlt években, amit a jogszabályalkotásnál is figyelembe kell venni. Ebben mindenkinek van feladata: a szabályozási keretrendszert megalkotó szakminisztériumnak, a hatósági és vizsgaközpontban dolgozó szakembereknek, nem utolsósorban pedig a munkáltató vasúti társaságoknak. A vállalatok menedzsmentjei nyitottak az újra, az eddigiektől merőben eltérő oktatási tematika befogadására, sőt készek közreműködni egy korszerűbb képzési rendszer kialakításában, vázolta a bizakodásra okot adó trendeket Erb Szilvia.
Dékány Zsolt
A cikk a KözlekedésVilág 2017. július-augusztusi számában jelent meg.
