A 2016–2022-es időszakban a kormány a közlekedés fejlesztésére eddig soha nem látott forrásokat biztosít. A már futó és tervezett beruházások egyik közös nevezője a zöld gondolat.
Az ezekben az években megépülő 900 kilométer hosszúságú új gyorsforgalmi úthálózat – a meglévő 1500 kilométernyi autópálya mellett – úgy az egyéni, mint a közösségi közlekedés zöldítéséhez is hozzájárul a környezetszennyezés csökkentése révén, állapította meg Homolya Róbert a május végén megrendezett KözlekedésVilág konferencián. Tavaly mintegy 600 kilométernyi alacsonyabb rendű út újult meg, az idén kezdődő útfejlesztési program keretében pedig további 1000 kilométer felújítása várható 2018-as befejezéssel. Az úthálózat korszerűsítésére hazai forrásból 100 milliárd forint, az európai uniós Területfejlesztési Operatív Programból 44 milliárd forint áll rendelkezésre.
A közlekedés egyik legenergiaigényesebb területe a vasúti infrastruktúra, a kb. 7400 kilométernyi pályahálózatnak csak a 41 százalékán van lehetőség villamos vontatásra. A már elindított, kivitelezés vagy előkészítés alatt álló projektek közül a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára megemlítette a Rákosrendező–Esztergom, a Kelenföld–Százhalombatta, a Mezőzombor–Sátoraljaújhely, a Szabadbattyán–Aszófő, az Aszófő–Tapolca, a Zalaszentiván–Nagykanizsa és a Püspökladány–Biharkeresztes vonalak villamosítását, továbbá 10 vontatási alállomás korszerűsítését. Mint mondta, elsősorban a nagyobb személy-, illetve teherforgalmú szakaszok villamosítása van napirenden, melynek során piaci források bevonását is vizsgálják a teljes villamosítottság elérése érdekében. Szintén a zöld közlekedés megteremtésének irányába hat egy korszerűbb, kényelmesebb és energiafelhasználás szempontjából hatékonyabb vasúti kötöttpályás gördülőállomány beszerzése. Homolya Róbert szerint ezen a területen több évtizedes lemaradást kell behozni, hiszen a MÁV-járművek 81, a GYSEV-flotta 68 százalékának az átlagéletkora meghaladja a 20 évet. A vasúti járműportfólió bővítése mind a MÁV-START, mind a GYSEV vonalain már elkezdődött és nagy ütemben folyik jelenleg is, hamarosan újabb motorvonatok, sőt emeletes motorvonatok, tram-train járművek, IC+ kocsik közlekednek majd a hazai, elsősorban elővárosi vasúthálózaton.
A helyi kötöttpályás közösségi közlekedés színvonalának javítása céljából az elmúlt uniós időszakban 158 millió euró értékben 84 villamos és 23,2 millió euró értékben 49 trolibusz került beszerzésre Budapesten, Debrecenben, Miskolcon és Szegeden. Kaposváron 40 CNG-üzemű új autóbusz állt forgalomba. A járműflotta fejlesztésével fenntarthatóbb, utasbarátabb lesz a városi közösségi közlekedés, jelentette ki az államtitkár. Hozzátette, éppen ezért – a visszavont olimpiai pályázat ellenére – folytatják az ötkarikás játékokkal összefüggésben korábban eltervezett és bejelentett közlekedési beruházások előkészítését – melyekre a források biztosítottak –, például a HÉV teljes infrastruktúrájára vonatkozó felújítási koncepció kidolgozását, amelyet várhatóan már az ősszel benyújtanak a kabinetnek. A HÉV mellett az állami (és önkormányzati) tulajdonban lévő autóbuszpark modernizálása szintén nagy kihívás, ugyanakkor kötelezően elvégzendő feladat, ha a Volán-járművek átlagos életkorára és műszaki állapotára gondolunk. Az eszközállomány 97 százaléka még mindig dízelüzemű, elhanyagolható az alternatív üzemanyaggal hajtott buszok száma. A nemzeti buszstratégia egyik célja a korszerű hajtással rendelkező autóbuszok arányának növelése, az erre irányuló fejlesztéseket központi költségvetési forrásból kívánja támogatni a kormány. A ma reálisnak látszó forgatókönyv szerint 2020-ra 1000 fölé emelkedik az alternatív meghajtással közlekedő buszok száma (750 CNG, 200 elektromos, 50 LNG, 10 hidrogénhajtás), ami a következő évtized végére három és félszeresére (kb. 3400 jármű) nőhet. Ezzel együtt a dízelek egyeduralmát egyelőre lehetetlen megtörni, optimista becslések szerint a mai 97 százalékos arányuk 2030-ra csökkenhet 80 százalék közelébe, vagyis akkorra érheti el az alternatív hajtású buszflotta aránya a 20 százalékot.
Kiemelt kormányzati – ha úgy tetszik, zöld – törekvés az elektromos mobilitás elterjesztése, amihez elengedhetetlen a jelenlegi 110 e-töltőállomás és 25 e-villámtöltő számának megsokszorozása. A közlekedés által kibocsátott káros anyagok csökkentése érdekében szükséges a földgáz töltőpontok számának a bővítése is, 2018 végéig szerte az országban 44 CNG- és egy LNG-töltőállomás kiépítése várható uniós forrásból, az utóbbi a Csepeli Szabadkikötőben hajók számára, ami a környezetbarátabb vízi közlekedés megteremtését szolgálja. A közlekedés zöldítésére irányuló kormányzati szándékok között meg kell említeni továbbá az autonóm járműfejlesztést támogató környezet fejlesztését. Utóbbira kiváló példa a zalaegerszegi kísérleti tanpálya építésének megkezdése, amely tudományos, kutatás-fejlesztési és iparpolitikai szempontból egyaránt előremutató beruházás.
A cikk a KözlekedésVilág 2017. július-augusztusi számában jelent meg.
