Idén tavasszal is megtartották Genfben a gépjárműgyártók éves seregszemléjét. A korábbi évek trendjének megfelelően egyre inkább előtérbe kerülnek az alternatív hajtású járművek, az elektromos gépkocsik pedig egyre elérhetőbbé válnak. A korszerű turbós benzinmotorok még népszerűek, de a dízelmotorok fejlesztéséről és jövőjéről hallgatnak a gyártók.
Már idén piacra kerülnek
A világ, de elsősorban Európa személygépkocsi- gyártásának meghatározó eseménye az évente megrendezésre kerülő svájci autószalon, a genfi Palexpo területén. Az itt bemutatott autók többsége már az idén megvásárolható lesz, így a szakma és a vevők láthatták a legfontosabb szakmai újdonságokat. A kiállítás előtti napon jelentették be, hogy a General Motors eladta az Opel márkát a francia PSA (Peugeot – Citroen) csoport részére, ami jelentősen koncentrálja majd az európai piacot. A Volkswagen csoport dízelbotránya éreztette hatását, hiszen alig volt kiállító, aki a dízeltechnológia vívmányait bemutatta volna a közönségnek. Ez azért érdekes, mert a kontinensen értékesített autók jelentős része még gázolajat éget el, jelenleg még hatékonyabban, mint benzines társai. Ugyanakkor a dízelmotorok égése következtében levegőbe kerülő részecskéket tekintik az egyik legsúlyosabb egészségkárosító hatású közlekedési szennyezésnek.
Jönnek az üzemanyagcellás autók
Nem is olyan régen még úgy tűnt, hogy a tisztán elektromos autók önállóan nem életképesek, hiszen hatótávjuk a napi (vélt vagy valós) utazási távolságra nem megfelelő. A hibrid, illetve plug-in hibrid autók népszerűsége mellett ma már a Nissan Leaf, Tesla és Opel Ampera-e autókkal jellemezhető teljesen elektromos EV kategória is a hétköznapi élet részévé vált. A NEDC szabvány szerint mért hatótávolságuk 250–300 km-re nőtt, ami alkalmassá teszi e járműveket a városi és elővárosi használatra, megfelelő töltési pontok esetén pedig már a vidéki út sem kihívás. Manapság a nikkel-metálhibrid (NiMH) akkumulátorok számítanak a legnépszerűbbnek az autókban, mert a többi konstrukcióhoz képest olcsóbb az előállításuk, jó a hideg-meleg tűrésük. Ugyanakkor nehezek és viszonylag rövid az élettartamuk. A lítium-ionos akkumulátorok kedveltek a mobiltelefonokban, de drágák, és ismert a tűzveszélyességük is. Fejlesztésük folyamatos, az áruk csökkent az elmúlt években, így az autóiparban is megjelentek. Az elérhető nagyobb energiasűrűség miatt nagyon bíznak benne a gyártók. Szintén fejlesztés alatt van a lítium-polimer, illetve lítium-levegő akkumulátorok tesztelése.
A Toyota sorozatgyártású Mirai modelljével megjelent a hétköznapi felhasználású üzemanyagcellás autó is, bár a hidrogéntöltési lehetőség még annyira korlátozott a kontinensen, hogy inkább demonstrációs céllal értékesítik az Egyesült királyságban, Dániában és Németországban. A 20 millió forint körüli összegért elérhető autó egy töltéssel közel ötszáz kilométert is megtehet, és az újbóli feltöltés mindössze 5 percig tart. A hidrogénből kémiai reakció útján nyerik ki az elektromos áramot, és mindössze víz távozik a gépkocsi kipufogórendszerén át a szabadba. A közvetlen üzemeltetésnek itt sincs károsanyag-kibocsátása, ami nagymértékben hozzájárulhat a városok levegőjének javításához.
Itthon még nincs áttörés
Magyarországon is kormányzati támogatás igényelhető a tisztán elektromos személygépkocsi és a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű kistehergépkocsik vásárlásához. Tavaly két-, az idén hárommilliárd forintot nevesítettek erre a célra a költségvetésben, a vásárlók pedig legfeljebb másfél millió forint támogatáshoz juthatnak. Tavaly 47 gépjármű talált gazdára ebben a konstrukcióban, így a ténylegesen érezhető áttörés még nem történt meg. A Jedlik Ányos-terv másik fontos feladata a töltőpontok, gyorstöltők számának emelése, elsősorban a 15 ezer főnél nagyobb településeken. Naponta olvashatunk újabb töltőpontok átadásáról, hol egy bevásárlóközpont magánberuházásában, hol egy repülőtér és egy taxiszolgáltató együttműködésében. Egyre több cég kötelezi el magát az elektromos járművek használata mellett úgy, hogy az átmenetileg akár kellemetlenséggel is járhat. A taxiszolgáltatók flottájában is megjelentek a teljesen elektromos járművek, amelyek még nem feltétlen bírnak ki egy teljes üzemnapot töltés nélkül, de hatékony személyzettervezéssel jól kihasználhatóak, üzemeltetési költségük alacsony, és sok tonna koromtól szabadítják meg a fővárosi levegőt.
Schulek Tibor
A fotók a szerző művei
A cikk a KözlekedésVilág 2017. április-májusi számában jelent meg.