Dunaújvárosi Egyetem az iskolarendszerű felsőoktatási rendszerben műszaki, társadalomtudományi és informatikai területen képez szakembereket. Az intézmény néhány éve százszázalékos tulajdoni hányaddal alapította meg az Ecotech Zrt.-t, amely műszaki szolgáltatásokat nyújt az egyetemen rendelkezésre álló labortechnológiai és egyéb infrastrukturális bázisra építve, illetve felnőttképzéssel és a hozzátartozó online tananyag fejlesztéssel foglalkozik.
Az egyetemen körülbelül 2500 hallgató tanul, minden tizedik külföldi, többnyire kínai. Az Ecotech évente 400–500 szakembert képez a legkülönbözőbb tárgykörökben, OKJ-s, szakmai és tréningképzésekben. A Magyar Dunai Kikötők Szövetségével (MDKSZ) kialakított szakmai együttműködés keretében tavaly márciusban láttak hozzá a kikötői üzemvezetők képzését célzó közös projekt szervezéséhez. Mint azt Sófalvi István, az Ecotech Nonprofit Zrt. felnőttképzési igazgatója elmondta, az MDKSZ szakértői állították össze a szakmai-tematikai követelménymodult, két fő tématerülettel, a kikötői gazdaságtannal és a kikötői üzemvitellel, mindkettő esetében elméleti és gyakorlati órákkal. Az előbbi keretében kikötői és emberi erőforrás menedzsmentet, kereskedelmi, pénzügyi és marketing ismereteket tanulnak a hallgatók, míg az üzemvitel modult kikötői gépészet, hajózási ismeretek, árukezelés, környezetvédelem, munka-, tűz-, vagyon- és áruvédelmi ismeretek, egészségügy és szakmai idegen nyelv tantárgyak alkotják. Elkészült egy nagyon részletes kompetenciatérkép is, ez tartalmazza azokat a kompetenciákat, amelyeket a képzés során meg kell szerezniük a leendő kikötői üzemvezetőknek. Összesen körülbelül 300, fele-fele arányban elméleti és gyakorlati óra áll rendelkezésre a tananyag elsajátítására, elméletben a pénzügyi tudnivalókra, a kikötői gépészetre és az idegen nyelvre helyezve a fő hangsúlyt, gyakorlatban pedig a kereskedelmi ismereteket, a kikötői gépészetet és az árukezelést részesítve előnyben.
Az Ecotech Zrt. és az Magyar Dunai Kikötők Szövetsége közösen készítették el azt az online (távoktatási) tananyagot, mely kiegészítve kontaktórákkal és a kikötőkben végzett helyszíni gyakorlatokkal alkotja a komplex képzési programot. Az úgynevezett blended (kevert) oktatási forma egyik nagy előnye, hogy a kontaktórák számának csökkentésével a résztvevők utazásra fordított ideje és a munkahelyi távolmaradása csökken (a programban részt vevő bajai és csepeli kikötő és Dunaújváros között jelentősebb a távolság). A másik előnye pedig az, hogy a tananyagot a korábban felvett, egyenként 10–15 perces polimédia felvételeken keresztül – a tanár egy green boxban ülve adja le az „órát” –, időtől és tértől függetlenül, az interneten keresztül érhetik el a résztvevők, és a saját időbeosztásukhoz igazítva képezhetik magukat. A kontaktórák, konzultációs alkalmak és a kikötői gyakorlatok tavaly októberben kezdődtek, ekkortól már személyesen is találkozhattak a hallgatók az interneten megismert tanárokkal, szakemberekkel.
Közülük verbuválódik majd az a bizottság, amely előtt az első kurzusban tanuló 22–25 fő záróvizsgázik idén júniusban.
A cikk a KözlekedésVilág 2017. április-májusi számában jelent meg.
