„Fokozott sebességgel haladunk tovább az eddigi úton”
A logisztika érdekében végzett munkássága és kiváló emberi tulajdonságai elismeréseként Dávid Ilonának ítélte oda a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének Elnöksége a Logisztikai Érdemrendet. A kitüntetést a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a szövetség január 26-27-én Kápolnásnyéken megrendezett szakmai konferenciáján vette át Fülöp Zsolttól, az MLSZKSZ elnökétől. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük Dávid Ilona köszöntőjét.
„Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Bevallom, váratlan, de egyben kellemes meglepetés volt, mikor
értesítettek róla, hogy a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének Elnöksége nekem ítélte a Logisztikai Érdemrendet. Sokan talán Önök közül is meglepődtek, hogy idén a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójára esett a választás. Noha társaságunk a MÁV Cargo privatizációja óta nem működtet korszerű logisztikai központot, vasúttársaságoknak továbbra is nyújtunk szolgáltatást, közcélú rakodóterületeink egy részén pedig máig intenzív az áruforgalom.
Az elmúlt években jelentősen javult az infrastruktúra-helyzet a tehervonatok által leggyakrabban használt útvonalakon. A jellemző tehervonati sebességgel a legtöbb tranzitútvonal már szinte lassújelre való ráfékezés nélkül átjárható. Örömteli fejlemény, hogy a következő években újabb vasútvonalainkat villamosítjuk, több helyen az országhatárig is kiépítve a felsővezetéket. Ezzel az eddiginél olcsóbban és gyorsabban lesz elérhető több határállomásunk.
Az elmúlt években a Budapest–Lőkösháza–Curtici és a Szolnok–Debrecen–Záhony vonalak fejlesztésére volt jelentősebb forrásunk. Ma már előrehaladott állapotban van a Budapest–Székesfehérvár–Gyékényes útvonal fejlesztése és rehabilitációja is. Így lassan valamennyi szomszédunk felé elérhetővé válik a minőségi pályavasúti szolgáltatás. Egyetlen komoly kivétel maradt volna ez alól: a szerbiai irány, amely EU-s projektekbe 2030-ig biztosan nem kerülhetett volna be, tekintve, hogy nem EU-s árufuvarozási folyosó.
A Budapest és Belgrád közötti vasútvonal kínai cégek általi
felújítását célzó nemzetközi projekt egy nagyobb stratégia része. A görögországi pireuszi kikötőből induló tranzitútvonal fő célja a kelet-ázsiai országból hajón érkező konténerek vasúti úton történő továbbszállítása Nyugat-Európába. Ez az útvonal már ma sem pusztán elméleti, az első Cosco-s konténervonat Athén mellől, Pireuszból talán már márciusban befuthat Budapestre – a szerb szakaszon orosz hitelből végzett pályaépítési munkák befejeztével. Budapesten át – megfelelő vasúti kapcsolat esetén – számos szárazföldi terminál gyorsabban érhető el Pireusz-ból, mint az Adriáról vagy az északi kikötőkből. Az sem mellékes szempont, hogy a kínai szállítmányozók előbb-utóbb bizonyosan a kínai hajóstársaságokat preferálják majd, azok pedig a kínai tulajdonú európai kikötőket. A magyarországi szakasz a kínai félnek különösen fontos, hiszen cégei először építhetnének uniós tagállamban vasúti pályát, amely referenciaként szolgálhatna további európai infrastruktúra-fejlesztéseknél.
A magyar kormány további két irányba szeretne nagyszabású fejlesztéseket végrehajtani, melyek közül az egyik a koperi kikötő hatékonyabb elérése, a másik pedig a Borostyánkő árufuvarozási folyosó Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia bevonásával. Ez utóbbi a GYSEV kezdeményezésére vált regionális sikertörténetté, amely immár az Európai Bizottság támogatását is bírja, azaz felkerült a hivatalos korridorlistára, megnyitva ezzel az EU-s pályázatok lehetőségét erre az útvonalra. Erre a GYSEV elnökeként nagyon büszke vagyok. Magyarország területén – várhatóan – a zalaszentiváni deltavágány megépítése, a szombathelyi állomás átépítése, valamint a Budapest–Miskolc–Kassa vasútvonal fejlesztése valósulhat meg ezen a korridoron.
Noha a MÁV-csoport árufuvarozó vasútvállalattal nem rendelkezik, vontatási szolgáltatóként a legtöbb tehervonat élén a MÁV-START mozdonyai figyelhetők meg. Ismeretes, hogy a személyszállításban – az új, korszerű motorvonatok beszerzésével – jelentős mennyiségű mozdony szabadult fel. Ezeket a mozdonyokat mi nem leselejteztük, hanem felkínáltuk a piacnak, azok kibérelhetők. Ezek a mozdonyok – életkoruk és műszaki színvonaluk miatt – lényegesen olcsóbban üzemeltethetők, mint a több országban közlekedni képes új, drága mozdonyok.
Remélem, nem maradt Önökben kétely, hogy a MÁV a logisztika rendszerének egyik fontos eleme, és a vállalatcsoport komolyan tesz azért, hogy ezt a szerepét a 21. századi igényeknek megfelelően is betölthesse. Köszönjük az eddigi munkánk elismerését, a pozitív visszajelzést. Fokozott sebességgel fogunk a jövőben továbbhaladni ezen az úton!”
A cikk a KözlekedésVilág 2017. január-februári számában jelent meg.
