Ez a cikk a KözlekedésVilág III. negyedéves számában jelent meg.
Stratégiai szemlélettel tartott előadást a 2014–2020-as európai uniós finanszírozási időszak közlekedési célú támogatásainak felhasználásáról Horváth Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium CEF főosztály vezetője, konkrét példákkal érzékeltetve azt a jelentős fejlődési pályát, amelyet a hazai közlekedési szektor valamennyi ágazata befut az elmúlt években.
A jelenlegi uniós pénzügyi időszakban jelentős forrásokat (IKOP, CEF, TOP és GINOP) fordíthat Magyarország közlekedési beruházásokra, összességében mintegy 2700 milliárd forint értékben.Májusi adatok alapján az IKOP-prioritások közül a nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása esetében 28 projekt rendelkezik megkötött támogatási szerződéssel, a megítélt támogatás közel 600 milliárd forint, aminek több mint a fele már kifizetésre került. Horváth Beatrix kiemelte az M30-as autópálya Miskolc–Tornyosnémeti és az M0-ás autóút északi szektor 11. sz. főút–10 sz. főút közötti szakaszának előkészítését, valamint az M4-es Berettyóújfalu–Nagykereki (országhatár) közötti szakasz megvalósítását. Az IKOP 2. prioritása a nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítását célozza, itt a megkötött támogatási szerződések száma 40, a 480 milliárdnyi megítélt támogatásból 266-ot már kifizettek. Olyan projektekről van szó, mint például a Szántód-Kőröshegy–Balatonszentgyörgy vonalszakasz rekonstrukciója, a GYSEV motorvonat-beszerzése és a Püspökladány–Debrecen vasútvonal korszerűsítése. A harmadik számú IKOP-prioritás célja a fenntartható városi közlekedés fejlesztése, az elővárosi vasúti elérhetőség javítása. A megítélt 380 milliárd forintnyi támogatási szerződésen – melyből 180 milliárd került kifizetésre – 30 projekt osztozik, például az M3-as metró rekonstrukciója, a budapesti villamos és trolibusz járműprojekt I. és II. üteme, a Rákosrendező–Esztergom vasútvonal villamosítása, a Szeged–Hódmezővásárhely tram-train rendszer kiépítése vagy a debreceni intermodális személyszállítási központ létrehozása. A TEN-T hálózat közúti elérhetőségének javítását célzó hat beruházás szerepel az IKOP 4. prioritásban. Mintegy 100 milliárd forintot már kifizettek a 146 milliárd megítélt támogatásból, például az M25 Eger gyorsforgalmi úti bekötésére (M3–Eger szakasz megvalósítása), a 21. sz. főút Heves és Nógrád megyei szakaszainak kapacitásbővítésére, továbbá az R67 Kaposvár és az M7 közötti szakasz fejlesztésére.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) a 2014–2020 EU költségvetési ciklus új támogatási eszköze, a korábbi TEN-T program folytatása, amely az operatív programoktól eltérően közvetlen brüsszeli pályázati forrás, irányítója az Európai Bizottság, célja pedig a transz-európai hálózatok (TEN) közlekedési, energetikai és távközlési „közös érdekű” fejlesztéseinek támogatása. A főosztályvezető felhívta a figyelmet, hogy a CEF-forrásokat elsősorban vasútfejlesztésekre lehet igénybe venni. A kormány olyan projekteket támogat, melyeknek elővárosi vonatkozásai is vannak, tehát egyszerre szolgálják a személy- és az áruszállítás fejlesztését. A Magyarországnak biztosított 1,075 milliárd eurós (337 milliárd forint) kohéziós keretet hazánk három pályázati körben teljes mértékben lekötötte,sőt hárommilliárd forinttámogatást kapott a mindegyik tagállam által megpályázható általános borítékból, és mintegy 700 millió forint további uniós támogatást köthet le a más országok által fel nem használt kohéziós forrásokból. Ezekből az összegekből összesen 34 projekt támogatása valósul meg.
A „favorizált” vasúti fejlesztések közül kiemelendő a Kelenföld–Pusztaszabolcs vasútvonal átépítése és kapcsolódó ETCS2 vonatbefolyásoló rendszerek kiépítése, a Budapest-Rákos–Hatvan vasútvonal korszerűsítése az ETCS2 rendszerek kiépítésével, vagy a személy- és áruszállításra egyaránt alkalmas, ám erősen leromlott állapotú Déli vasúti összekötő Duna-híd felújítása, amelyre a közeljövőben kiírhatják a kivitelezési tendert. A CEF-támogatásokból sokkal kisebb mértékben részesülő közúti projektek között említette Horváth Beatrix az M15-ösés az M70-es autópálya négy sávra történő bővítését, valamint komoly beruházás az első hazai cseppfolyósított földgáz (LNG) töltőpontok és elektromos villámtöltő pontok létesítése és az LNG üzemanyag-töltőállomás megvalósítása hajók számára a Csepel Szabadkikötőben. A légi közlekedés biztonságának megerősítése céljából is felhasználhatók CEF-források, példaként említhető a CESAR projekt.
