Ferihegy tavaly átlépte a 13 milliós utasforgalmat, és az idén várhatóan 14–15 millió közötti utasszámot fognak kezelni. Eközben az infrastruktúrát egy alacsonyabb utasforgalomra méretezték, ezért minden fejlesztési lépés fontos. Ezeket foglaljuk össze cikkünkben.
Újra és újra a forgalom növekedéséről ad hírt a budapesti repülőtér üzemeltetője, miközben egyre több utas jelzi a zsúfoltság és az elmaradó bővítés miatti panaszát. Idén nyáron is új abszolút rekord született a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér életében, júliusban átlépte az érkező és induló utasok száma a 1,5 milliót, ez 13,8 százalékkal haladja meg a tavaly ugyanebben a hónapban mért szintet. Ez az ötvenhatodik egymást követő hónap, amikor a budapesti repülőtéren bővül az utasforgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az idei eredményekben az is fontos szerepet játszik, hogy egyszerre négy észak-amerikai célállomás vált elérhetővé, a már itt lévő cégek nagyobb kapacitású gépeket küldenek Budapestre.
Augusztus első napjától indít repülőgépjáratokat a több, mint 10 ezer négyzetméter alapterületű „Pier B” utasmoló. A meglévő 2B terminál mellé felhúzott nagyon minimalista kialakítású szárnyépületet fokozatosan helyezik üzembe, ezzel bővítve a repülőtér kapacitásait. A nyári tesztüzemben még nem működtek az utashidak, így csak sétálós, illetve autóbuszos beszállításra volt mód. A B-oldali utasmólóhoz – amikorra teljes mértékben kiépül – egyszerre három, ún. szélestörzsű (interkontinentális) utasszállító és négy keskenytörzsű közép-hatótávolságú repülőgép csatlakoztatható, vagy egy időben 10 keskenytörzsű gép kiszolgálása folyhat. Emellett buszos beszállítók is lesznek, így összesen 27-féle variációban lehet folytatni az utaskiszolgálást a terminálon. Az új épületszárny megépítése 7,8 milliárd forintba, azaz 25 millió euróba került.
A Budapest Airport saját forrásból finanszírozott BUD 2020 névre keresztelt ötéves, 50 milliárd forintos (160 millió eurós) repülőtér-fejlesztési programja további elemeket tartalmazott az idei évre. A nyáron megújították az egyes futópálya betonfelületét 2,3 kilométer hosszban, új logisztikai bázis épült az 1 Terminál mellett a DHL és a TNT Express számára, 1000 férőhellyel bővültek a parkolók, és átadtak egy új repülőtéri szállodát. Nemrég elkezdődött egy új légi teheráru kezelő központ, a Cargo City építése a 2-es Terminál közelében, a vecsési oldalon, és decemberben megkezdődnek egy új, hatszintes parkolóház építési munkái, szintén a 2 Terminál előtt. A dinamikusan növekvő utasforgalom és a már jó ideje tapasztalható helyhiány miatt tervben van a harmadik terminál, de legalábbis egy check-in utascsarnok megépítése a 2A terminál mellett. A tervek szerint az új csarnoképületben önműködő utasfelvételre és poggyászleadásra lenne mód.
A korábban kibővített check-in pult kapacitás még éppen elbírta a csúcsforgalmat, de az utasbiztonsági ellenőrzéseknél gyakran találkozhattunk hosszú sorralk. Az idei nyáron rendszeres volt a poggyászkezelés körüli gondokról szóló tudósítás, amikben csomagtolvajokról és sérülten érkezett bőröndökről lehetett olvasni. Korábban arra sem volt példa, hogy az utasok a repülőgép mellett, a földön szedjék ki a legfontosabb ruháikat a feladott bőröndökből, mert a légitársaság később, esetleg egyáltalán nem szállította el a Kanári-szigetekre induló, ezért terhelési határig pakolt (és tankolt) géppel a csomagokat.
Az apróbb döccenők ellenére a repülőtér rendkívül jó üzleti évet zárt tavaly, csaknem megkétszerezte az adózás előtti eredményét, a tulajdonosok több mint kilencmilliárd forintnyi osztalékot is kivettek a cégből. Az egy utasra eső üzemi eredményt tekintve kitűnik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a régiós légikikötők közül, még Bécset is lekörözi. A budapesti reptéren átlagosan több mint 3000 forint jut egy utasra az üzemi eredményből, az osztrák fővárosban 2500, Prágában pedig kevesebb mint 2000.
