Ötödik sebességbe kapcsol a ferihegyi reptér az áruszállításban is. A jövő nyárra elkészülő Cargo City belépésével évi 200 ezer tonnára bővülhet a repülőtér áruforgalma.
Az utasforgalom szárnyalását követheti az áruszállítás felívelése Ferihegyen. A szakemberek által régóta szorgalmazott – és évek óta elmaradt –cargofejlesztések felgyorsulnak. A Budapest Airport Zrt. tavaly nyolcmilliárd forintos beruházással hozott létre egy 16 ezer négyzetméteres bázist a TNT és DHL csomagküldő cégeknek, ezt követi a Cargo City beruházás, amely ugyan még el sem indult, de a tervek szerint 2019 nyarán már át is adják az új, áruszállításra fókuszáló logisztikai központ 20 ezer négyzetméteres épületét.
Bár a budapesti reptér elhelyezkedése kedvező az áruszállítás számára is, eddig mégis „takaréklángon” működött a cargo üzletág. A jelentős üzleteket, elosztóközpontokat nagyobb fejlesztések híján a környező országok happolták el, így Budapest másodhegedűs szerepkörbe kényszerült.
Ez alapvetően változott tavaly, amikor a teheráru-forgalom csaknem 40 százalékkal bővült és meghaladta a 127 ezer tonnát – ez emelkedik a tervek szerint 2019-től évi 200 ezer tonnára. (Összehasonlításképpen: a bécsi reptér cargokapacitása évi 280 ezer tonna, Prágáé pedig 82 ezer tonna.)
Az európai éllovas a jövőben a liege-i reptér lehet, ahová a kínai Alibaba cég 180 ezer tonnás kapacitású cargobizniszt vitt a közelmúltban. Szintén onnan indulnak az Air BridgeCargo (ABC) járatai is, amelyek budapesti leszállással Sanghaj felé, illetve onnan a visszafelé irányra biztosítanak teherforgalmi összeköttetést idén júniustól. Az orosz cég Boeing 747-es gépei közbülső állomásként Moszkvában vagy Krasznojarszkban szállnak le, ami kapcsolódási pont az orosz piac forgalmához is. Az áttörést jelentő heti két Boeing 747-essel közlekedő járat nemcsak a hazai teherforgalomban „utazik”, hanem részben a környező országokba is továbbít árut.
A regionális elosztóközpontokért folyó versenyben Budapest mellett Bécs, Prága, Varsó és Pozsony is részt vesz – mindenütt jelentős fejlesztések indultak.Prágában 2026-ig 27 milliárd koronát (308 milliárd forint) fordítanak bővítésre, Bécsben 16 millió eurós (5,2 milliárd forint) költséggel épül egy új, 15 ezer négyzetméteres cargobázis.A Budapest Airporttól kapott friss adatok azt mutatják, hogy a repülőtér 134 ezer tonna árut kezelt 2017 júniusa és 2018 májusa között; az éves mennyiség 2015-ben még csak 91 ezer tonna volt. Bár a cargoforgalom a ferihegyi reptér bevételének csak öt százalékát teszi ki, a fejlődés a Cargo City jövő nyári megnyitásával ugrásszerűen növekszik.
A napi.hu értesülései szerint több logisztikai céggel tárgyalnak új repülőtéri légi logisztikai központokról, és Kína ebben egyre fontosabb partnerország lehet. Előkészítő tárgyalások folynak, sőt szándéknyilatkozat is készült két kínai cargo céggel (STO, EKOL), és a Magyar Posta is megállapodást kötött a ZTO Express nevű, szintén kínai vállalkozással.
A budapesti reptéren a két nagy globális csomagküldő cégen kívül a Cargolux, a TurkishCargo, a Qatar Airways Cargo, a SilkWay West, valamint az új piaci szereplő ABC a legnagyobbak.
Emellett a személyszállító repülőgépek „hasában” is jelentős mennyiségű árut szállítanak, a széles törzsű utasszállító gépekben akár 20 tonna szállítmány is elhelyezhető. Az Emirates, az American Airlines és az Air China menetrend szerinti járatain már jelentős az áruforgalom, de az észak-amerikai járatokat közelmúltban beindított LOT repülők is alkalmasak áruszállításra.
Egyelőre kihasználatlan a debreceni reptér cargokapacitása. A személyforgalomban egyre jelentősebb hazai bázis mellett kiépült egy 13 500 négyzetméteres intermodális raktárrendszer, de egyelőre nincs jelentős bérlője. Annak ellenére sem, hogy a városban jelentős gyógyszeripari és informatikai cégek működnek, sőt a közelmúltban a német Continental-csoport is bejelentett egy jelentős beruházást. A megoldást a menetrendszerint közlekedő nagy gépek megjelenése jelentheti, az ügyben már tárgyalások folynak.
napi.hu
