A magyar vásárlók 2017-ben mintegy 33 milliószor rendeltek terméket online, melynek 70 százalékát külső logisztikai cég juttatta célba, és tavaly a kézbesítési díjat a vevőknek sokszor egyáltalán nem kellett kifizetni. Azonban ez az idilli állapot a logisztikai cégek és az e-kereskedők részéről is áldozatokkal járt, így az áremelések hatását idén már a vásárlók is megérezhetik.
A GKI Digital és az Árukereső.hu közös, Online Kiskereskedelmi Index kutatássorozatának idei második tanulmányából kiderül, 2016–2017 sok webáruház esetében hozott változást a logisztika tekintetében. Ahogy arra már a tavalyi logisztikai tanulmányukban is kitértek, a korlátlan, feltételek nélküli ingyenesség modellje nem fenntartható pálya sem a kereskedőknek, sem a logisztikai szereplőknek. Ez a gyakorlat ugyanis mesterségesen terelte a vásárlók tömegeit a házhoz szállítási megoldások irányába, ezzel megfosztva a bővülés lehetőségétől a többi, köztes kézbesítési módot. A marketingcélú ingyenes szállítás arra késztette a kereskedőket, hogy a termék árába épített kiszállítási díj a lehető legalacsonyabb szinten legyen, így a szolgáltatók közötti verseny sokáig – szinte kizárólag – árazási alapon zajlott. A 2016-os év végi csomaglogisztikai problémák miatt, a fenntarthatatlan, tervezhetetlen csomagméreteket és kosárértékeket eredményező gyakorlaton a legnagyobb kereskedők többsége 2017 első felében változtatott. Azok a fuvarozócégek, akik komolyabb partnervesztés nélkül túlélték az árversenyt, szembe találták magukat egy szolgáltatási minőségre kiélezett versennyel, amit a munkaerőhiány is tetézett.A folyamatoknak köszönhetően 2017-ben az átadópontra kért csomagok aránya – az egy évvel korábbi visszaesés után – ismét emelkedett, elérte a 20 százalékot.
Mindezek eredményeként a 2017-es ünnepi időszakra minden érintett logisztikai szereplő komoly extra kapacitásokkal és egyéb óvintézkedésekkel készült. Ez utóbbi részeként többen még novemberben árat emeltek.A tavalyi év végén elindult áremelési hullám 2018 első negyedévében is folytatódott, és az idei év hátra lévő részében is további emelések várhatóak a különböző kézbesítési megoldások díjtételei között. Az persze kérdés, hogy ebből mennyit és mikor éreznek majd meg a vásárlók.
Az áremelési kényszer mögött több, egymással összefüggő folyamat együttese áll. A logisztikai és kereskedelmi ágazatokat is sújtja a munkaerőhiány, ami leginkább a futárokat és raktári munkásokat érinti.A logisztikai szektor folyamatos, beruházás igényesfejlesztési, innovációs kényszerben van, amit a webáruház piacon tapasztalható fokozott verseny tovább erősít. A járműparkkal/automata hálózattal kapcsolatos beruházások mellett komoly erőforrást kell fektetni az IT jellegű és adminisztratív kiadásokra is annak érdekében, hogy a fuvarozási szolgáltatás nyereséges legyen. Az elmúlt egy évben elterjedt időablakos kézbesítés, nyomon követés, futár-telefonszám kiadás, kártyás fizetés mind komoly fejlesztést igénylő újítások.
A vevők felé közvetített díjszabás évek óta változatlan, miközben sok esetben még a webáruház is keresni szeretne a logisztikán. Az árváltoztatást pedig tovább nehezítik a kelleténél gyakoribb ingyenes szállítási akciók, ezek ugyanis – amellett, hogy elkényelmesítik a vásárlókat – csökkentik a kosárértéket és növelik a csomagszámot. Ezért, bár ezek az akciók óriási ügyfélszerző és marketingértékkel bírnak, a kereskedőknek is nehezebbé, kevésbé tervezhetővé teszik az operációt.
Ahogy a webáruház is rá van utalva a logisztikai partnerére, úgy egy-egy nagyobb, több tízezres éves csomagszámú kereskedő is komoly érdekérvényesítő hatással bír a fuvarozópartnerére.
Az online kiskereskedelmen belül régiós szinten jelen lévő probléma az utánvétes fizetések és azon belül a készpénzes fizetések magas aránya. Ez a magyar online kiskereskedelemben a GKI Digital és az Árukereső.hu mérései szerint mintegy 76 százalékos arányt jelent, melyből 58 százalék a készpénzes tranzakció.Az utánvétes csomagok kezelése sokkal munkaigényesebb, mint a hagyományos csomagkézbesítés (futárkodás), hiszen a kézbesítőnek muszáj személyes kapcsolatba lépnie a vásárlókkal, kártyás fizetést lehetővé tévő terminál hiányában pedig sok esetben készpénzt is kezelnie kell. Ez utóbbi nem csak lassítja az átadás folyamatát, magát a futármunkát is veszélyesebbé teszi.
Az online kiskereskedelmi rendelések klasszikus futárszolgálatos kiszállítását nézve 2017-ben is a GLS került a dobogó legfelső fokára a csomagszámok tekintetében. A dobogó második és harmadik helyén sem történt változás, igaz, az első két helyezett tovább erősítette pozícióját, míg a harmadik–ötödik helyen már éles verseny alakult ki.
A GKI Digital és az Árukereső közös kutatásában immár harmadik éve kéri a webáruházakat arra, hogy működési szempontok és egyéni tapasztalatok alapján értékeljék partnereiket. Az 1–5 közötti osztályzatok átlagaként létrejött logisztikai sorrend idén némileg másként fest, ami már egyenes következménye annak, hogy melyik cég milyen évvégi szezont tudhat maga mögött.
A futárszolgálatok közül 2017-ben az MPL tudta a legnagyobb minőségi/megítélésbeni javulást elérni, azaz a webáruházak a Magyar Posta szolgáltatásában érzékelték a legnagyobb fejlődést. Ez osztályzatban kifejezve 3,9-et jelent az egy évvel korábbi 3,2-höz mérve.
A logisztikai szolgáltatók által üzemeltetett külső átadópontok kapcsán ezúttal is (zsinórban harmadik éve) a FoxPost végzett az élen: a csomagautomatás céget a kereskedők 4,5-ös osztályzatra értékelték.
A szolgáltatókat csomagszám szerint vizsgálva, elveszítette az eddigi vezető pozícióját a Sprinter által üzemeltetett Pick Pack Pont szolgáltatás. Helyét a Magyar Posta csomagpont hálózata foglalta el. Ezzel a helycserével a csomagszám szerinti sorrend megegyezik a hálózatméret (azaz átadópontszám) alapján képzett sorrenddel.
A csomagautomaták tekintetében a piac két meghatározó szereplője között (FoxPost és Posta Csomagautomata) egyre kisebb a különbség, amiben szerepet játszik a Magyar Posta erőteljes hálózatbővítése és a széleskörű marketingkampányainak pozitív hatása is.
marketinginfo.hu
