A vonattal utazó számára szakmai érdekesség lehet, hogy az ukrán vasúti hálózatot is a cári időkből származó 1520 mm-es nyomtávval építették ki, szemben az Európában elterjedt 1435 mm-rel, így a határ ukrán oldalán, Csap (Csop) állomáson a kocsikat át kell szerelni erre.
Közúton
A Budapest és Lviv (régebbi nevén Lvov, németül Lemberg) közötti közel 600 kilométert a magyar oldalon szinte végig autópályán, illetve Kárpátalja területén és a hágón főúton, később gyorsforgalmi úton lehet megtenni. Az átlagos határátlépési várakozások mellett a két város közötti táv 6–8 óra alatt tehető meg hosszabb megállás nélkül. Korábban sokan tartottak az ukrán közlekedési viszonyoktól, de ez sokat javult az elmúlt években. Ha idáig eljutottunk, a Kijev felé tartó út felét már meg is tettük, onnan pedig már gyorsforgalmi út/autópálya áll rendelkezésünkre, igaz, azon már a forgalom is sokkal nagyobb. Ezzel együtt is még további 6 órára van szükség az ukrán főváros eléréséig. A főbb telekocsis oldalakon Lviv-be még elvétve akad autó, Kijevbe azonban egyáltalán nem. A közelebbi városba 8000–12 000 forintért bukkannak fel szabad helyek.
A Eurolines (Euro Club szolgáltatóval) hetente kétszer Bécs–Kijev között kínál autóbuszos eljutást, amely érinti Budapest Népliget autóbusz-állomást. Kelet felé kedden és szombaton este indulnak a korszerű autóbuszok, hogy 11 órás út után Lvivbe, illetve közel 19 óra megtétele után Kijevbe érkezzenek. Az online könnyen megvásárolható jegyek Lvivig 12–15 ezer forint között érhetőek el 2018 januárjára irányonként, Kijevig inkább 15–18 ezer forintos ársávban mozognak a jegyárak a buszok telítettségétől függően.
Vasúton
Budapestről és Belgrádból Lviv és Kijev érintésével vezetett mindig is a fő vasúti útvonal Moszkvába. Az egykori Tisza- és Budapest-Expressz, valamint a szerb fővárosból induló Puskin mind emblematikus szereplője volt a kelet-magyarországi vasútvonalaknak, fénykorukban akár 12 kocsival is közlekedve vonatonként. A Szovjetunió széthullásával egyre csökkent a kocsik, majd a vonatok száma is, de a Budapestről este induló Tisza gyorsvonat utasai még a 2010-es évek elején is megtudtak akár 5 kocsit is tölteni. Ez a vonat Lvivbe reggel, Kijevbe pedig este érkezett, ellenkező irányban Kijevből reggel, Lvivből este indult. A 2014-ben kiéleződött orosz–ukrán konfliktus hatására a Budapest–Moszkva közvetlen kocsik a lengyelek és a beloruszok felé kerülték el Ukrajnát, míg Lviv és Kijev irányába új időfekvésbe kerültek a közvetlen kocsik. Ezek a hálókocsik most Magyarországon a Latorca InterCityvel közlekednek úgy, hogy a vonat reggel indul Budapestről és Lvivből is, majd kb. 13 óra zakatolás után, este érkezik a célállomásra. A vonat így ezen a szakaszon nappali járat, amit hálókocsiban töltenek az utasok, de sajnos ezért a vasút kötelezően kifizetteti a felárakat (minimum 15 eurót) is, amiért elvileg nappal élvezhetnénk a megvetett ágy kényelmét. A kijevi kocsinak pedig még egy éjszakára van szüksége Lviv után, illetve előtt, így majdnem pontosan 24 óra a két főváros közötti út. Ezen a távolságon természetesen már van értelme a fekvőhely nyújtotta előnyöknek. A hosszabb-rövidebb megállások alatt az állomásokon és a vonaton is beszerezhető minden, ami a hosszú utazás alatt szükséges lehet, különös tekintettel az elemózsiára: a ropogtatnivalóktól a forró levesen át az üdítőkig és különböző erősségű alkoholos italokig, a sörtől egészen a vodkáig mindenhez hozzájuthatunk.
Az Ukrán Vasút (UZ) az országhoz hasonlóan az orosz kapcsolatok helyett inkább Nyugat-Európát szeretné célba venni, ezért a 2018-as új menetrendi időszaktól kezdve a kijevi kocsit a Záhonyig meghosszabbított Hortobágy EC továbbítja egészen Bécsig, így egy újabb fővárosba kínálnak majd közvetlen eljutást. A keleti relációban a jegyárak fixek, nem függenek a vonat telítettségétől. A MÁVSTART utolsó nemzetközi szolgáltatóként még mindig nem tudja forintban megadni a nemzetközi jegyárakat, így az aktuális euró árfolyam függvényében kb. 14 ezer forint egy Budapest–Lviv utazás, és kb. 20 ezer forinttal lehet számolni Kijevig, ha a legolcsóbb, háromágyas fülkébe váltunk jegyet. A jegyek csak a pénztárban vásárolhatóak meg, mert a MÁV-START nem tud Ukrajna felé jegyet kiállítani online rendszerében. Bár az UZ online foglalási rendszere jobb, mint a hazai állami vasúté (hiszen online biztosítja a konkrét kocsik konkrét helyére történő foglalást is), de Budapest felé ők sem tudnak jegyet eladni, mert a magyar jegyvizsgáló nem tudja beolvasni és ellenőrizni az UZ online jegyeit.
A vonattal utazó számára szakmai érdekesség lehet, hogy az ukrán vasúti hálózatot is a cári időkből származó 1520 mm-es nyomtávval építették ki, szemben az Európában elterjedt 1435 mm-rel, így a határ ukrán oldalán, Csap (Csop) állomáson a kocsikat át kell szerelni erre. A rendező-pályaudvaron a személykocsikat bevett eljárással szétkapcsolják és az utasokkal együtt megemelik, majd a földön maradó forgóvázakat egy sodronyos vonszoló berendezéssel összegyűjtik. A másik nyomtávolságú forgóvázak hasonlóan gurulnak a kocsik alá, majd kézzel pontosan a megfelelő pontra illesztik, így engedik le rá a vasúti kocsikat. (Közben a vonókészülékeket is ki kell cserélni, mert a szovjet időkben a csavarkapcsokat is felváltotta egy olyan központi berendezés, amelyhez hasonlót az amerikai vonatokról is ismerhetünk.) A művelet közel 1 órán keresztül tart a sok tolatás és szerelés miatt.
Levegőben
Ukrajnában is a legdinamikusabban változó piac a légi közlekedésé. Budapest és Lviv között jelenleg nincs közvetlen légi járat, bár a Ryanair őszi terveiben szerepelt egy járat megnyitása. A repülőtér-üzemeltető és a legnagyobb diszkont légicég tárgyalásai azonban elakadtak, így az előre meghirdetett járatokat (majd féltucat célállomás felé) törölte az ír társaság. A járat elmaradásának okait valahol a marketingtámogatások körül kell keresni, és a botrányba belebukott a repülőtér-üzemeltető cég vezetője is. A Ryanair jelenleg inkább az erőltetett fejlődésből eredő problémákat nyögi, sok-sok járattörlés árán, így az ukrán piacra történő belépésükre még várni kell.
Nem így a Wizz Air, akik korábban önálló leányvállalattal (Wizz Air Ukraina) voltak jelen Ukrajnában, majd a gazdasági és politikai válság idején csökkentették a kapacitást, de már újra repülnek Lvivbe is, jelenleg még csak Berlinből és Wroclawból. A lila-kék diszkont cég Kijevben, a Zhulyany repülőtéren bázist is üzemeltet két repülőgéppel, amelyből az egyik a cég első 186 főre berendezett 2017-es gyártású Airbus A320ceo repülőgépe. Budapestre a téli menetrendben heti ötször repülnek, ez március végétől újra napi járatra fog bővülni. A repülőjegyek 7990 forintos kezdőáron, jellemzően 10–17 ezer forint/irányáron foglalhatóak a teljes tavaszi szezonra, feladott csomag nélkül.
A 2017-es év egyik újdonsága, hogy az Ukraine International Airlines napi járattal jelent meg Budapesten, így az ukrán főváros fontosabb, Boryspil repülőterével is napi kapcsolat jött létre. A téli menetrendben ugyan a szerdai repülő kimarad, de a 2018-as nyári menetrendben újra mindennapra lehet foglalást kezdeményezni. A légitársaság korszerű Boeing 737-800-as repülőgépekkel repül, és kedvező csatlakozást biztosít a kelet felé széles hálózatára is. A kezdőárak (szintén csak kézicsomaggal) 14 ezer forinttól indulnak Budapest és Kijev között. A jellemző alapárak 17 és 19 ezer forint körül mozognak a tavaszi időszakra.
Ez a cikk a KözlekedésVilág november-decemberi számában jelent meg.
