A Kínából légi úton érkező, elsősorban e-kereskedelmi áruk elosztó központjává válhat Budapest – ennek első lépcsőjéről írtak alá megállapodást. A Budapest Airport és két logisztikai nagyvállalat, a kínai STO Express és a nemzetközi, Magyarországon is erős jelenléttel rendelkező EKOL együttműködési megállapodása értelmében jelentősen bővül a repülőtér légiáru (cargo) forgalma. A mostani szerződés kapcsolódik a ma elkezdődött, 16 közép-kelet-európai országot és Kínát összefogó „16+1 együttműködés” éves csúcstalálkozójához Magyarországon.
A csúcstalálkozó részeként megrendezett gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi fórumon az egyik vezető kínai logisztikai vállalat, az STO Express bejelentette: a cég a kínai kormány törekvéseivel összhangban fejleszti Kelet-Közép-Európával fenntartott üzleti kapcsolatait. Ennek részeként a légiáru-szállítás központjának a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret jelölte ki; így a közeljövőben a Budapest Airporttal és a magyarországi bázisú EKOL intermodális disztribútor vállalattal együtt egy olyan áruszállítási hálózatot hoz létre, amely Kínától a budapesti repülőtéren át egészen az európai megrendelőkig juttatja el a termékeket – ez utóbbit már az EKOL Kft. segítségével.
Az STO Express első, főleg e-kereskedelmi áruval megtöltött Boeing B747 típusú teherszállító gépe a Silkway Italia színeiben november 3-án érkezett a magyar fővárosba, akkor még charter járatként. Az együttműködési megállapodás aláírása után az STO Express menetrend szerinti cargo járatokat üzemeltet Budapestre, így a gyakorlatban jelentős növekedésre lehet számítani nemcsak a teljes cargo forgalom, hanem az e-kereskedelem terén is, lévén ez a kínai óriásvállalat fő profilja.
A Budapest Airport légiáru-forgalma egyébként 2015 decembere óta 36%-os növekedést ért el, ami nemzetközi viszonylatban is rendkívüli eredménynek számít. Idén január és október között a repülőtér üzemeltetője nem kevesebb, mint 103.700 tonna légiárut kezelt, ami igen jelentős, 14,5%-os növekedés az előző év hasonló időszakához képest. Különösen nagy eredmény, hogy az idei évi számokat majdnem fele-fele arányban teszi ki az export és az import; előbbi a teljes légiáru-forgalom 52%-át, utóbbi a 48%-át adja.
Figyelemre méltó, hogy 2017-re a piaci adatok alapján a magyarországi kiskereskedelmi termékforgalom 4-5%-át már az e-kereskedelemből származó, tehát online rendelt termékek teszik ki. Csak ezen a területen 2017-ben, a januártól júniusig tartó időszakban az előző évhez képest körülbelül 20%-os volt a növekedés. A konkrét adatokat tekintve ez azt jelenti, hogy 2017 első felében körülbelül mintegy 600 millió dollár értékben zajlottak ilyen típusú tranzakciók – az e-kereskedelem tehát napjainkban jól láthatóan az egyik legnagyobb potenciált jelenti a piacon, így a légiáru-szállítás terén is.
