Kiss Zalán, az MKB Bank Zrt. főosztályvezetője és Feiszthammel Viktor, az MKB Consulting tanácsadója a fejlesztések pénzügyi lehetőségeit tekintette át.
Az eredményes időszakát élő pénzintézet (a bankszféra más tagjaihoz hasonlóan) ma már ismét nyitott az új ügyfelekre és az új projektekre. Doboztermékek helyett minden beruházás és operáció egyedi elbírálás alá esik, létrehozva olyan ágazati szerkezetet, amely képes kielégíteni a kockázatéhséget és az ügyféligényeket is, tájékoztatott Kiss Zalán. Az MKB korábban kialakított faktoring- és lízingüzletágai az elmúlt hónapokban erősödtek meg, újra teljes kapacitással képesek kihelyezni a forrásokat, beleértve a hajózási eszközök finanszírozását is.
Ugyanakkor az uniós pályázati rendszerek keretfeltételei széles körűek, hogy százával, ezrével juthassanak támogatásokhoz a különböző vállalkozások – ez pedig a rugalmasan alakítható banki finanszírozást kizárja. Nem véletlen hát, hogy a hajózási projektek egy külön operatív programban jelennek meg, most jellemzően a nagyberuházásokat lehetővé tevő Kohéziós Alapban.
A csepeli és a Győr-gönyűi projektek tapasztalatai alapján az MKB a hajózási szektorban is teljes pályázati szolgáltatásportfólióval áll rendelkezésre – a magyar piacon egyedülálló módon önálló részleggel, a Consultinggal – azon cégek számára, amelyek a kikötőkben uniós forrásokból megtelepednének, fejlődnének.
Feiszthammel Viktor elmondta, még 12 ezer milliárd forint van a rendszerben, amit erőltetett ütemben, tömbösítve megjelenő pályázatok útján oszt szét az állam, a tervek szerint 2018 végéig. E pénzösszeg 60 százaléka becsatornázható a fenti célra, azon belül például telephelybővítésre, energetikai és informatikai fejlesztésekre, K+F innovációkra, mert ezek a gazdaságélénkítést szolgálják – érdemes tehát még ebben a ciklusban kiaknázni a vissza nem térítendő támogatásokat.
A cikk a KözlekedésVilág 2017. április-májusi számában jelent meg.