A kiadónk szervezte KözlekedésVilág konferencia – a résztvevők visszajelzése alapján – kiemelkedett a konferenciaszezon hasonló tematikájú rendezvényei közül, mivel az alternatív hajtások témakörét a felhasználók tapasztalatai tükrében vizsgálta, egy igen emlékezetes kerekasztal-beszélgetésen, melyen a Volán-utód közlekedési központok 3 vezérigazgatója és egy vezérigazgató-helyettese mellett a BKV vezérigazgató-helyettese vett részt.
Ebből világosan kiderült, hogy az alternatív hajtások terjedése csak és kizárólag állami támogatással történhet, ha a tankolási lehetőség kialakítását és a dízelüzemhez képest drágább járműbeszerzést az állam vagy EU támogatása lefedi. Ez esetben is főképp CNG-járművekben gondolkodnak az ellátásra kötelezettek, a kedvezményezettként többnyire megjelölt önkormányzatok – melyek a buszok üzemeltetését, karbantartását bízzák a hagyományos szolgáltatókra. Abban egyetértés látszik, hogy helyközi forgalomban még sokáig a dízelüzem dominál majd, aminek a bekerülési költségek mellett üzemeltetési okai is vannak (például a nagy arányban külső helyszíneken éjszakázó és ott tölthetetlen, tankolhatatlan járművek). A helyi és elővárosi forgalomban az elektromos üzem lehet a jövő, melynek fajlagos költségei évről évre jelentősen javulnak, részben az egyre nagyobb szériák okán, részben az akkumulátorok növekvő teljesítménye miatt. Ha lenne bekerülési költség, többletét az állam magára vállalná a dízelüzemhez képest, ahogy azt Németország teszi a jövő évtől. A közösségi közlekedést a legtöbb városban néhány év alatt teljesen elektromossá lehetne tenni – a buszok pedig a kínai beruházók komáromi gyárában is készülhetnek. A kormányzati előadásokban jól látszott, hogy van nemzeti mozgástér a járműipari innovációkra, úgy a buszok, mint a vasúti járművek esetén cél a hazai gyártás felfuttatása, erre komolyan áldoznak már az idei évtől kezdve.
Komoly érdeklődést váltott ki a STADLER magyarországi ügyvezetőjének vonatvillamosos előadása, amiből kihallható volt, hogy a 8 darab (háromrészes) szerelvény beszerzése elől elhárult minden jogi akadály, azok az IKOP források terhére megvásárlásra kerülnek. (A hírek szerint az ehhez kapcsolódó infrastruktúra-beruházások viszont kikerülnek az IKOP-ból, és nemzeti forrásból „újragondolt” műszaki tartalommal valósulnak meg.)
Jelentős hatása lehet a nemzetközi és később a nemzeti autóbuszos piacra a 10. születésnapját ünneplő Orangeways-nek, mely az elmúlt „zivataros évek” tanulságait levonva teljes egészében saját tulajdonú járművekkel és saját alkalmazású személyzettel bővíti nemzetközi hálózatát, melyben jelenleg 7 ország 9 városa érhető el, ezzel jelentős konkurenciát teremtve a nyugati fapados buszos cégek mellett a vasútnak és a légi közlekedésnek is.
