A fuvarlevél jogi értelemben ugyan nem elengedhetetlen okmány, a biztonságos üzleti gyakorlat azonban annak alkalmazását megkívánja. A fuvarlevél lényegében a fuvarozási szerződés része, ritkán azonban előfordul az is, hogy csak a fuvarlevél maga a szerződés. A fuvarlevél adatoldala nem elegendő a gondos szerződéskötéshez, szükséges a szöveges kiegészítés is. És bár a fuvarozók maguk határozhatják meg, hogy milyen fuvarlevelet alkalmaznak, mégiscsak biztonságosabb az előre kidolgozott, a szakma által jóváhagyott, sztenderd szövegeket használni, illetve azokat kiegészíteni/módosítani.
A Ptk. csak annyit mond, hogy a fuvarlevelet ki kell állítani, ha azt a feladó kéri, a belvízi hajózás nemzetközi rakodási és fuvarozási feltételei (IVTB) szerint a fuvarlevélről a szerződésben kell megállapodni. A budapesti egyezmény a belvízi árufuvarozási szerződésről (CMNI) és a Pozsonyi Egyezmények árufuvarozási feltételei szerint a fuvarlevelet ki kell állítani, a dokumentum hiánya azonban a jogviszony fennállását nem érinti. Ebből végül is az következik, hogy a kiállításának elmaradása „nem nagy baj”.
Nem kell feltétlenül kiállítani a fuvarlevelet például olyan esetekben, amikor keretszerződés van érvényben a felek között, amelyben minden előre meghatározott. Ilyenkor elég lehet az is, ha a belvízi fuvareszköz a keretszerződésben meghatározott időpontokban a felrakóhelyen kiáll, a hajóvezető vagy a fuvarozó központja a felrakóhelyen bejelentkezik az áru átvétele érdekében, és a fuvarozó a feladónak az átvételt valamilyen iraton igazolja.
Nincs szükség fuvarlevélre akkor sem, ha az adott (ipari) körzetben a felek között (vagy a szakmában) kialakult szokások vannak. Ilyen esetekben minden megy „szinte magától”, és mivel a mindennapokban szokásos tartalmú ügyletekről van szó, általában nem is lesz belőle vita; vagy ha mégis, a felek igyekeznek a bíróságot elkerülni. A fuvarlevél tehát csak bizonyítási eszköz, amellyel szemben ellenbizonyításnak van helye, és amely általában nem maga a fuvarozási szerződés, vagy nem feltétlenül az, mert mögötte szerződések, e-mail váltások vannak.
Felmerül ezek után: mi a fuvarlevél jogi szempontból? A mindennapi gyakorlatban a szerződés része, ritkán egymaga a fuvarozási szerződés. Mindenképpen úgy kell azonban tekinteni, mint szerződést/szerződésrészt, azaz bizonyos alapvető elemeket elengedhetetlenül tartalmaznia kell. Ilyen a „ki, kinek, mit és mennyiért” és az összes többi adat, kikötés, ami az adott ügylethez a felek szerint elengedhetetlen vagy célszerű.
E szerződéses kikötéseket a jog nyelvére lefordítva és sűrítve a fuvarlevél kiszolgáltatási ígéret és átvételi elismervény, a tengeri hajóraklevélhez hasonlóan, amely azonban megtestesíti az árut, azaz a „papírral” maga a dolog ruházható át; így minden tengeri hajóraklevél fuvarlevél is, de nem minden fuvarlevél értékpapír is egyben. Semmi sem gátolja, hogy a belvízi hajózásban is alkalmazzunk értékpapírként funkcionáló fuvarlevelet, ez azonban egy puszta jogi lehetőség, amely nem életszerű.
Milyen általános tartalmú mintafuvarlevelet érdemes/lehet alkalmazni? A szerződő felek a szerződés, így a fuvarlevél tartalmában is szabadon megállapodhatnak, ennek azonban csak akkor van különleges szerepe, ha valamilyen különleges feladatról van szó. Nem érdemes tehát átlagos ügyletekre átlagon felüli időt és költséget áldozni a fuvarlevél tartalmának kidolgozása érdekében, sokkal inkább használjuk a szakmában bevett szervezetek által kidolgozott mintákat, akár kiegészítve vagy átalakítva is!
Az IVR (International Vereinigung des Rheinschff arts) fuvarlevélminta alapján a következő elemeket érdemes kiemelni. A 2. mezőben szerepel a feladó (aki nem feltétlenül az áru átadója is egyben), és aki szállítmányozó is lehet (aki nem az áru tulajdonosa). Ezért és mivel a szállítmányozó a fuvarozási szerződést a saját nevében, de megbízója javára köti meg, a fuvarozóval szemben felelőssé válik minden olyan következményért (kárért), amely az áruhoz és az adminisztrációhoz kapcsolható. Ha tehát a szállítmányozó köti a fuvarozási szerződést, úgy figyelnie kell az áruval és az adminisztrációval kapcsolatos kockázatok felmérésére.
Az IVR fuvarlevél 4. mezője tartalmazza a kiegészítő fuvarozási feltételeket, amelyek alkalmazását csak ajánlani lehet. Ezekben sokkal pontosabban szerepel a lehetséges eseményekhez kapcsolódó szabályozás, mint a CMNI-ben, sőt ezekben az alkalmazandó jog sajátosságaira is tekintettel lehet lenni. De mivel egyetlen kiegészítő feltétel sem tud teljes körű szabályozást adni, a fuvarlevélminta 5. mezőjében látható utalás a nemzeti jogra alapvető jelentőséggel bír.
A cikk a NavigátorVilág 2017. áprilisi számában jelent meg.