A NavigátorVilág magazin kiadójának törekvése, hogy saját szervezésünkben vagy partneri együttműködéssel valamennyi fuvarozási módnak legyen Magyarországon önálló, dedikált szakmai eseménye, konferenciája. Az első a sorban a hajózási volt, amely immár harmadszor került megrendezésre – de először kiadónk szervezésében, 2017. március 30-án, Budapesten.
A konferencia szakmai programját úgy állítottuk össze, hogy az előadások lehetőleg felöleljék a dunai hajózás legtöbb aspektusát, teret adjon a szakmai párbeszédre és a lehető legtöbb meghatározó piaci szereplő megszólalási lehetőséget kapjon. A dunai fuvarpiac jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évben, a Szalma testvérek nevével fémjelzett Fluvius és Plimsoll a román Transport Trade Services Gruop érdekeltségi körébe került. Ezzel az al-Duna legnagyobb hajózási vállalatcsoportja jött létre, ami eredményesebben kezelheti a dömpingszerűen érkező szezonális fuvarfeladatokat.
A dunai kikötők fejlesztésének továbbra is erős a kormányzati hátszele, a magyar kormány jelentős EU-forrásokat allokált a dunai kikötői infrastruktúra bővítésére, új kapacitások létrehozására Mohács, Budapest és Győr térségében. Igaz, a dunai hajózásnak már eddig sem a magyarországi kikötői kapacitás volt a szűk keresztmetszete, sokkal inkább a Duna részleges vagy teljes hajózhatatlansága az év egy részében – ám ennek feloldására továbbra sem mutatkozik kormányzati szándék. Pedig a cél a szavak szintjén továbbra is a hajózás részarányának növelése, ami csak az áruk vasútról és közútról való átterelésével lenne realizálható, de erre jelenleg semmiféle gazdasági ösztönző nincs. Abban nincs kétség, hogy a Duna vízszintjét csak duzzasztógátak építésével lehetne biztosítani, ebből legalább kettőt kellene megépíteni a folyam magyar szakaszán, mégis csak az „alternatív megoldások” keresésére van politikai megrendelése a vízügyi szakmának. Pedig a mederkotrás és a gátak hosszú távon nem segítik az ivóvízminőség megtartását sem.
Amiatt láthatóan kevesen aggódnak, hogy túlzott kikötői kapacitások jönnek létre a Duna mentén. A logisztika az újonnan betelepülő termelőcégeknek és a már működők bővítéseinek hála ígéretes iparág, amit normál esetben nem támogat jelentős összeggel az Európai Unió. Így a kikötők támogatása inkább egzotikus kivételnek tekinthető, mint főszabálynak. A kikötők átrakási kapacitásai közút-közút, illetve vasút-közút relációban is jól kihasználhatók, így azok egy-egy megbízó speciális igényeire szakosodva tartós üzleti sikereket tudnak elérni alacsony vízállás esetén is.
A cél azonban mégiscsak az lenne, hogy hajóra és hajóból rakodjanak jórészt, méghozzá piaci alapon. Ehhez a hajózás versenyképességét nemzetközi összefogással kell növelni, mert az távolról sem igaz, hogy csak a magyar Duna-szakaszon vannak szűk keresztmetszetek, gázlók.
Andó Gergely
A cikk a NavigátorVilág 2017. áprilisi számában jelent meg.