A Szállítmányozás 2024 konferencián Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Magyarország vezető elemzője a világgazdasági kilátásokról szóló előadásában betekintést nyújtott az IMF 2025-ös évre vonatkozó, gazdasági növekedéssel kapcsolatos előrejelzésébe. Ez egy rendkívül pozitív jövőképet mutat, hiszen globális szinten a legtöbb európai országgal kapcsolatban 0–3 százalékos gazdasági növekedést vár el.
„2008 óta velünk van egy átalakulás a világban; néha kicsit intenzívebb, néha kicsit lanyhul. Ez a deglobalizáció, másnéven blokkosodás. Lényegében azt jelenti, hogy a korábbi globalizációs folyamatok megálltak, és a szabadkereskedelmet fékezik a protekcionista intézkedések” – fejtette ki Török Zoltán.
A feldolgozóipari beszerzési menedzser indexet vizsgálva elmondható, hogy a jelenlegi helyzet válságközeli. Általában az 50 pont feletti mutató jelent gazdasági bővülést, de mind az eurózóna, mind pedig a német ipar vonatkozásában 43-46 ponton állt szeptemberben. „Európa számára nagyon komoly versenyhátrányt jelent, hogy az olcsó energiahordozókról való leválás és a túlzott adóztatás miatt az energia az USA-hoz képest jóval drágábban beszerezhető” – emelte ki az előadó.
Jó lesz-e Trump Európának?
Az elemző elárulta, arra számítanak, hogy Trump folytatja a korábbi küldetését, ami a „Make USA great again” szlogennel fémjelezhető. „Végeztünk egy számítást arra vonatkozóan, hogy mi történik akkor, ha szolidabb vámemelés valósul meg az USA részéről. Ez a kínai áruk esetén 60, más országokból érkező termékek esetén 10 százalékos lehet” – hívta fel a figyelmet Török Zoltán. A kevésbé szolid verzió 20 százalékos vámot jelent.
Donald Trump második elnöki ciklusa tehát mindenképpen fog hozni vámemeléseket. Ezek számítások szerint olyan államokat fognak sújtani, mind például Írország, Szingapúr vagy Vietnam, de Magyarországot, Ausztriát és Szlovákiát is kellemetlenül érinthetik. Az amerikai gazdaság már Trump nélkül is nagyon jól, 3 százalék körül teljesít. Az USA tehát kedvező pozícióból tekint erre a kérdésre.
Kína problémái
Az elmúlt 20 évben olyan mértékű ingatlanfejlesztés ment végbe Kínában, aminek eredményeképpen egy túltelített piac jött létre. Emiatt az árak jelentős mértékben lezuhantak. Azok a kínai bankok, amelyek ezeket a beruházásokat finanszírozták, most bajban vannak. A kínai gazdaságot tehát egyszerre sújtja a fogyasztás visszaesése és az eladósodás. Kína idén várhatóan 5 százalékos növekedést teljesít, ami mögött kizárólag a feldolgozóipari export található. Az amerikai vámtételek növekedése viszont a kínai exportáruk csökkenését eredményezi majd. Kína tehát a világ más részeibe, például Európába próbálja majd elszállítani a feldolgozóipari árukat.
„Haladunk egy kereskedelmi háború irányába. A Yale Egyetem kutatói több forgatókönyvet is kiszámoltak ezzel kapcsolatban. Ha az USA a legsúlyosabb vámtételek mellett dönt, akkor visszajutunk az I. világháború előtti időbe. De enyhébb tételek esetén is a II. világháború környéki állapotba kerülhetünk” – tette hozzá Török Zoltán.
Magyarország kilátásai
A magyar gazdaság is a kárvallottja annak a feldolgozóipari dekonjuktúrának, ami Európát jellemzi jelenleg. Ez annak is köszönhető, hogy idehaza a feldolgozóipar az EU-átlag feletti, 24,6 százalékos részt tesz ki a gazdaságból. „Látható, hogy azok az országok húzzák a legrövidebbet ebben a gazdasági környezetben, amelyek a feldolgozóiparban leginkább túlsúlyosak” – mutatott rá előadásában az elemző. Nyilván egy pozitív fordulat esetén ez előnyt is jelenthet.
A jövőben azonban a feldolgozóipar még nagyobb teret nyerhet Magyarországon, elég csak a BMW debreceni üzemére vagy a BYD szegedi üzemére gondolni. Ha ez így megy tovább, akkor az autóipar és az akkumulátorgyártás súlya a magyar iparon belül megduplázódhat (40 százalékról 80-ra nőhet) az évtized végére. Török Zoltán szerint a jövőben is számítani lehet arra, hogy több autóipari vállalkozás fog áttelepülni Nyugat-Európából a jóval olcsóbban termelő Közép-Európába.
„Joggal számolunk 2025-ben a dollár erősödésével. A saját devizánkról ez nem mondható el. A forint ősszel kibillent a stabilitásából, és ott maradt a 400–410 feletti tartományban. Ennek a fizetőeszköznek rosszabb a teljesítőképessége más közép-európai devizákhoz képest, mert Magyarország hitelminősítése rosszabb, mint a régiós versenytársainké. A magam részéről jövőre tovább gyengülő forintra és élénkülő gazdaságra számítok” – zárta előadását a Raiffeisen Bank Magyarország vezető elemzője.
