Van Baaren-Horváth Évának, az R-BAG Group ügyvezetőjének moderálásával beszélgetett (képünkön a moderátortól balról jobbra) Árki Péter, az AIRMAX CARGO légiexport-vezetője, Varga Gábor, a Universal Translink Airline Hungary ügyvezetője, Kossuth József, a Budapest Airport (BUD) cargovezetője, Szabó László, a Kühne + Nagel magyarországi légi szállítmányozási vezetője és Trifán László, a Çelebi Ground Handling Hungary cargomenedzsere a Szállítmányozás 2024 konferencia légi fuvarpiaci szakmai fórumán.
– Milyen kihívásokkal néztek szembe idén a légi szállítmányozó cégek?
Árki Péter (Á. P.): – Tulajdonosi részről minden vállalatnál van egy növekedési elvárás, de azért tavaly év végén a geopolitikai, általános gazdasági helyzet miatt elég lehangolónak láttuk a várható piaci fejleményeket. Az első fél évben be is húztuk a kéziféket, kivártuk, hogy merre indul el a piac. Ez jó stratégiának bizonyult, hiszen 20 százalékot sikerült növekednünk az elmúlt évhez képest küldeményszámban, a kezelt volumenek tekintetében és eredményességben is. A siker titka, hogy diverzifikált portfólióval állunk az ügyfeleink rendelkezésére; ha valamelyik iparág kevésbé jól teljesít, akkor a másik láb mindig ki tudja segíteni az éppen gyengélkedőt. Továbbra is hiszünk abban, hogy a speciális szaktudást igénylő küldemények kezelésénél olyan hozzáadott értéket tudunk biztosítani a partnereinknek, amire komoly igény van a piacon.
Szabó László (Sz. L.): – Bár mi is sok kérdőjellel vártuk az évet, ahhoz képest jól alakultak a számok. Az exportban kétszámjegyű növekedést értünk el, ezen a területen sikerült egész évben fenntartani a lendületet. Az exportoldalon bőséges a kapacitás, a díjak csökkennek, ami persze kihívást jelent a marzsban. Importban is eredményesek voltunk, de kisebbet bővültünk, mint exportban. A kihívások teljesen mások. Egyrészt nem lehet figyelmen kívül hagyni az e-kereskedelem hatásait, másrészt azt, hogy a kapacitás egyszerűen nem éri utol a keresletet. Ennek az a következménye, hogy a díjak folyamatosan emelkednek, ami nagymértékben befolyásolja a piacot. Összességében eredményes évet zárunk.
Varga Gábor (V. G.): – Az idei év egyértelműen az e-kereskedelem töretlen térhódításáról szól, de mi már a 2025-ben követendő irányokról gondolkodunk. A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér cargoszempontból visszavonhatatlanul felkerült az európai térképre, sőt egyre jelentősebb szerepet tölt be a régióban. A 2–3 éve dédelgetett álmainkat szeretnénk jövőre megvalósítani, és a Távol-Kelet mellett szeretnénk nagyobb kapacitásokkal működni Amerika és Afrika irányába is. Ez pozitívan befolyásolhatja majd az exportot, mert a légi áruszállítás most hangsúlyosan az importról szól.
Trifán László (T. L.): – A 2023-as évünk az utolsó néhány hét kivételével gyengén sikerült, ezért mérsékelt növekedést terveztünk 2024-re. A várakozásainkat mégis felülmúlta ez az év, például októberben több mint dupláját kezeltük az egy évvel korábbi forgalomnak. Nekünk tehát nem az eredményességgel van problémánk, hanem azzal, hogy a kapacitásokat – a munkaerőt, az eszközöket, a raktári lehetőségeinket – hogyan tudjuk az igényekhez igazítani. Jelenleg heti 3500–3600 tonna árut kezelünk, és mivel kiválóan tudunk együttműködni az ügyfeleinkkel, ezzel a jelentős forgalommal is meg tudunk birkózni.
– Hogyan őrizhető meg a budapesti repülőtér elosztóközpont szerepe?
Kossuth József (K. J.): – A Cargo Cityben az idei év I–X. hónapjában 240 ezer tonna áru fordult meg, míg tavaly összesen 200 ezer tonna. Ennek hátterében nemcsak a kínai áruk inváziója áll, hanem az e-kereskedelem igenis ennyire népszerű. Hazai és külföldi konferenciák állandó témája ez a szegmens, amiből egyszerűen nem szabad kimaradni, mert rengeteg árualapot és járatot hoz a repülőtérre. Ettől függetlenül nem csak erre akarunk építeni, amit jól mutat, hogy a volumenünknek nagyjából a fele köthető az online kereskedelemhez. Budapest a repülőtéri cargoközösséggel folytatott közös munkának köszönhetően ma már München vagy Bécs szintjén áll a kezelt légi áru tekintetében, sőt, talán meg is előzzük őket, Prága és Varsó pedig már távolról integet. Dolgozunk azon, hogy a koreai áruk ne csak Bécsen vagy Frankfurton keresztül érkezzenek Európába. Kínával sikerült, Koreával is fog. De említhetném ebben a vonatkozásban Japánt, Indiát és Amerikát is. A mai erőfeszítéseinknek 2–3 év múlva érik be a gyümölcse, ami tonnákban, volumenekben, járatokban és raktárakban mérhető.
– Milyen fejlesztésekkel lehet emelni a szolgáltatások színvonalát?
Á. P.: – Budapest valóban regionális légikikötővé vált, ami annak a hozadéka, hogy a repülőtér és környéke gyönyörűen teljesít. Ugyanakkor helyi szállítmányozóként tartunk attól, hogy ha a reptér eléri a kapacitása maximumát, akkor vajon fenn lehet-e tartani vagy akár növelni a jelenlegi szolgáltatási színvonalat. Mi is beszálltunk az e-kereskedelembe, elkezdtünk importban légi palettákat érkeztetni és lebontani. Terveink szerint a jövőben a földi kiszolgáló cégektől igyekszünk magunk elhozni a légi palettákat, ezzel is gyorsítva ezen küldemények beérkeztetését, lebontását és vámkezelését.
K. J.: – Az MSZSZ légi munkacsoportja kezdeményezte a Nemzetgazdasági Minisztériumnál és az Építési és Közlekedési Minisztériumnál, hogy a légi árut szállító kamionok a hétvégi korlátozások idején is közlekedhessenek a budapesti repülőtér és az első telephely között. Nyugat-Európában van arra példa, hogy tengeri kikötőkből az első lerakóig akár vasárnap is el lehet szállítani közúton a konténert. Úgy gondoljuk, hogy néhány tucat kamion hétvégi közlekedése semmilyen problémát nem okozna, viszont több száz tonna áru mozgatását jelentené, ami a fuvarozóknak is újabb lehetőségeket teremtene a kapacitásaik hatékonyabb kihasználásához.
– A digitalizációval kapcsolatban vannak-e cégen belüli sikersztorik? És miként látják a következő éveket az automatizáció vs. munkaerő szempontjából?
Á. P.: – Körülbelül 2–2,5 évvel ezelőtt bevezettük a piacvezető légiárazási szoftvert, azonban ez még nem hozott látványos hatékonyságnövekedést, mert csak kevés légitársaság érhető el a rendszeren keresztül. Biztosak vagyunk abban, hogy a következő években bővül majd a csatlakozó partnerek száma, ami beszerzési és árazási oldalon is nagy segítséget jelenthet számunkra. Egy évvel ezelőtt, erre ráépülve bevezettünk egy modern, nemzetközi vállalatirányítási rendszert, amely nagymértékben segíti és hatékonyabbá teszi a munkánkat. Vizsgáljuk a mesterséges intelligencia és egyéb technológiák, például karakterfelismerő szoftverek felhasználási lehetőségeit is. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy a légi szállítmányozásban jó szakemberekre továbbra is szükség lesz, és a digitális megoldások az ő munkájukat támogatják majd – a tudás mindig kincs marad a szakmában.
V. G.: – A digitalizáció megállíthatatlan, de az ember továbbra is fontos szereplője a szakmánknak. Szükség van a szakképzett, sokat látott munkaerőre, akik sajnos egyre kevesebben vannak, de az új generációra is. Örömmel tapasztalom, hogy egyre több fiatalt vonz a logisztika, és nemcsak férfiakat, hanem nőket is.
K. J.: – A reptéren kiválóan működik a digitalizált vámkezelés. A légi fuvarok 98 százaléka elektronikusan vámkezelt, ami óriási versenyelőny.
Sz. L.: – A digitalizáció a cégünk életének része úgy az operatív oldalon, mint a légitársasági együttműködések területén, az adatcserében vagy az ügyfelek kiszolgálásában. Évekkel ezelőtt lecseréltük az operációs rendszerünket egy saját fejlesztésű programra, ami jelentősen megkönnyíti a folyamataink ellenőrzését, növeli a hatékonyságunkat. Ezzel együtt mindent megteszünk, hogy emberarcú maradjon a logisztika, ember az emberrel kommunikáljon.
T. L.: – A légiáru-kezelési területen mindig a szakemberek voltak a legfontosabbak, és ez így lesz a jövőben is. A digitalizáció az ő munkájukat támogatja, illetve emeli a szolgáltatásaink színvonalát. Van például egy olyan alkalmazásunk, amelynek segítségével az ügyfeleink az interneten keresztül le tudják kérdezni az áruk státuszát, rengeteg telefon- és e-mail-váltástól kímélve meg magukat és minket is. A digitális fejlesztések imponálnak a fiatalabb munkatársainknak, ilyen értelemben a munkaerő megtartásának fontos eszközei lehetnek, hiszen a kollégáink látják, hogy a cég innovatív, és mindent megtesz, hogy segítse a munkájukat. Emellett fontosnak tartjuk az eszközpark fejlesztését is: idén 5,4 millió eurót fordítottunk berendezések, tárolóeszközök és dokkolók beszerzésére.
– Milyen várakozásokkal tekintenek 2025 elé?
Á. P.: – Az idei évünk várakozásokon felül jól alakult a stagnáló gazdasági helyzet ellenére. A következő évre azt várjuk, hogy megindul a gazdaság, nő a fogyasztás és a beruházások száma. Optimisták vagyunk a jövő évet illetően.
V. G.: – 2025-ben az intermodalitásra szeretnénk jobban fókuszálni. Minden lehetőségünk megvan a további fejlődésre, rendelkezésre állnak a szükséges kapacitások, úgyhogy pozitívan látom az előttünk álló hónapokat.
K. J.: – A sok bizonytalansági tényező ellenére bízunk a növekedésben, amihez jó alapot jelent az egyre erősebbé váló partneri közösség a cargóban.
Sz. L.: – Optimista ember vagyok, így növekvő volumenekre számítok. Egyrészt Kínából ömlik az áru Európába, másrészt ha az itthoni zöldmezős beruházások befejeződnek, és elkezdődik a termelés, az a légi szállítmányozóknak is további bővülési lehetőségeket jelent.
T. L.: – Bár a kapacitásaink határán vagyunk, próbálunk ezen hatékonyságnöveléssel javítani. Az ügyfeleinkkel közösen dolgozunk az áruforgás felgyorsításán, hogy – főleg hétvégén – minél kevesebb ideig maradjanak az áruk a raktárban. Bízunk benne, hogy jövőre is növekedni tudunk.
