A logisztikai szektor nagyon kitett az akkumulátoriparnak és az akkumulátor-értékláncnak, amit megerősít, hogy nincs normatív szabályozás világszinten a lítiumion-akkumulátorok technológiai kockázatainak kezelésére és tűzvédelmére, amihez egységesen igazodni lehetne. Az akkuszállítást érintő, 2030-ig kialakítandó új osztályozási rendszerről Sárosi György, a HVESZ ügyvezető igazgatója, veszélyesáru-szakértő tartott előadást az AkkuLog II. konferencián.
Az akkumulátorok jelenlegi osztályozásának alapvető problémája, hogy bonyolult a rendszer, és gyakran változik a szabályozás. Az előírások nem veszik figyelembe a különböző gyártási minőségek közötti eltérő veszélyességet, a technológia fejlődését, a különböző típusok eltérő veszélyességét, a töltöttségből adódó eltérő veszélyességet, és csak néhány esetben mérlegelik a kapacitást és a méretet. Mindemellett túl szigorúak a szállítási feltételek. Egy további probléma pedig, hogy sikeres vizsgálati összefoglalóval rendelkező, szállításra alkalmasnak minősített, különböző gyártású akkumulátorok újratesztelése során kiderült, hogy minden másodikat nem is lehetne szállítani.
Sárosi György felhívta a figyelmet, hogy ezen tapasztalatok és iparági igények alapján új, veszélyalapú osztályozási rendszer bevezetése várható. Az akkumulátorokat 9 kategóriába (alosztályba) sorolják, olyan kritériumok alapján, mint például a hőfelszabadulás sebessége, celláról cellára történő átterjedése, a lángképződés, a felszabaduló gáz mennyisége, gyúlékonysága, a hőmérséklet, a szállítási feltételeket pedig az ügyfelek – önkéntes alapon – a tényleges veszélyességi szinthez igazíthatják. Ezáltal a jelenleginél sokkal színesebb és szélesebb paletta jön létre a lehetséges fuvarozási módokat illetően. Az új osztályozási rendszerben 32 új UN-szám lesz a lítiumcellák és -akkumulátorok veszélyesség alapján történő besorolásához (4000–4031-ig), a cellákat és az akkumulátorokat elkülönítetten tartják nyilván. A veszélyalapú osztályozási rendszer kialakítása során ma még nyitott kérdés a különböző kategóriákhoz tartozó szállítási előírások, az új jelölések és jelölési előírások pontos meghatározása.
Világszerte egyre gyakrabban bukkannak fel „hőguta” okozta akkutüzek. Az esetek mögött több tényező is állhat, de az akkumulátor hőelvezetése és a cellák közötti hőmérséklet-különbség kulcskérdés. Európában, főleg Németországban nagyon komoly vizsgálatok (T.9 és T.11 ún. átterjedés-tesztek) zajlanak azzal kapcsolatban, hogy a súlyosan sérült akkumulátorokat hogyan lehet biztonságosan – mélyhűtéssel – szállítani. Az egyik legfontosabb megfigyelés, hogy oxigénszegényebb környezetben a hőfelszabadulás sebessége lelassul. Ha az oxigénkoncentrációt 21 százalékról 11 százalékra csökkentik, akkor a hő az 1-es celláról a 2-esre 90 helyett 180 másodperc alatt terjed át, de a 2-esről a 3-asra gyakorlatilag már nincs hőátterjedés.
Jó lenne, ha itthon is jutna forrás ilyen kutatásokra, jegyezte meg a szakértő. Az akkumulátorok biztonságos szállításának alapfeltétele tehát a megelőzés, már bekövetkezett események következményeinek elhárításával, „tűzoltással” nem lehet eredményt elérni, tette hozzá.
KILENC ÚJ ALOSZTÁLY LÍTIUMAKKUMULÁTOROKHOZ
94A Hőfelszabadulás átterjedése és tűz
94B Hőfelszabadulás átterjedése, nincs tűz, de gázrobbanás veszélye
94C Hőfelszabadulás átterjedése, nincs tűz, és nincs gázrobbanás veszélye
94D Nincs hőfelszabadulás átterjedésének veszélye, de van tűz
94E Nincs hőfelszabadulás átterjedésének veszélye, nincs tűz, de van gázfejlődés és melegedés veszélye
94F Nincs hőfelszabadulás átterjedésének veszélye, nincs tűz, nincs melegedés veszélye, de van veszélyes mennyiségű gázfejlődés
94G Nincs hőfelszabadulás átterjedésének veszélye, nincs tűz, nincs veszélyes mennyiségű gázfejlődés, de van melegedés veszélye
94H Nincs hőfelszabadulás átterjedésének veszélye, nincs tűz, nincs veszélyes mennyiségű gázfejlődés, nincs melegedés veszélye
94X Nem tesztelt prototípus, sérült, illetve hibás
